Olvasóinknak már nem kell bemutatni, az óceánok milyen szinten szennyezettek többek között a műanyagoktól a XXI. században. A Csendes-óceán hírhedt gigantikus szemétszigetét az egyik merész elgondolás szerint szerint lakhatóvá akarják tenni, közben viszont a túlhalászattal vagy éppen a melegrekordokkal is meg kell küzdeniük a Föld legnagyobb vizeinek.
Pedig az óceánok az élet kialakulása óta döntő szerepet játszanak bolygónk sorsának alakulásában. Védelmük az élet védelmét is jelenti, így külön világnapot kaptak, amelynek június 8. a dátuma.
Az Euronews a hosszú óceánparttal büszkélkedő Portugálok hatására korábban fel is hívta e napon a figyelmet rá, hogy eljött a cselekvés ideje, remélhetőleg ezt is elősegíti a sok beszéd, az ENSZ ugyanis néhány hét múlva ötnapos világkonferenciát tart az öt óceánért Lisszabonban. A hagyományos természetföldrajz ugyan három óceánt különböztetett meg a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánt, ám a modern besorolás szerint, a Déli-óceán és Északi-Jeges-tenger is ebbe a kategóriába tartozik.
Ami a világnapot illeti, mint a WWF írja: először 1992-ben gondoltak arra, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára hívják fel a figyelmet.
Földünk több mint 70 százalékát óceán, tenger teszi ki, amely különleges fajok sokaságának ad otthont.
A szervezet kiemeli: legmélyebb pontjaikon a mai napig élnek olyan élőlények, amelyeket még soha nem látott emberi szem. A hatalmas víztömegről viszont hiába gondolnánk, hogy semmi nem fenyegetheti.
Azzal, hogy az óceánok vize egyre melegszik veszélybe kerül az élőviláguk is a természetvédelmi szervezet szerint. Hozzáteszik: számtalan faj ugyanis nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ezért számuk megfogyatkozik, és legrosszabb esetben előbb utóbb ki is halnak.
Minden faj elvesztése befolyásolhatja a táplálékláncot és így a biológiai egyensúlyt,
amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet. A tengeri növények szerepe egyéb szempontból is kiemelten fontos. Minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető, mivel ők termelik oxigénkészletünk felét, továbbá elnyelik az ember által kibocsájtott széndioxid egyharmad részét is.
A WWF felhívja rá a figyelmet, magyarként is mi mindent tehetünk az óceánokért: ne vásároljunk olyan kozmetikumokat, gyógyhatású készítményeket, amelyek tartalmazhatják veszélyeztetett fajok (például a csikóhal) egyes részeit. Igyekezzünk olyan minősített tengeri halat vásárolni, amelyről tudjuk, hogy fenntartható módon halászták. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt (korallt, cápafogat), amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították-e az óceán élővilágát.
Kiemelt kép: Pixnio
