A hagyományos csapadékvíz hasznosítással szemben kínál egy zöld alternatívát a városi esőkertek telepítése. A fajgazdag, „önműködő” kertek világszerte és Magyarországon is örvendetesen szaporodnak.
A zöldellő kert évezredek óta a nyugalom forrása. Egy esztétikus kert amellett, hogy gyönyörködtet, felüdíti a testet és a lelket. A nagyvárosokba az utóbbi évtizedekben világszerte óriási tömegek költöztek, akiknek a szálláslehetőség mellett emberhez méltó körülményeket kell biztosítani. Ennek egyik kulcsa a kertépítés, a parkok és zöldfelületek tudatos kialakítása az urbánus környezetben.
Napjainkban a városi kertek reneszánszukat élik, lakótelepeket és belső kerületeket egyaránt élhetőbbé tesznek. Örvendetes, hogy Magyarországon is egyre több városban jutnak szerephez a közösségi kertek és városi minierdők, melyekről korábban a Zöld Hang is írt. A Miyawaki-erdők az adott földrajzi helyen őshonos növényekből telepített sűrű növénytársulások. A gyakran egészen szerény méretű, mesterséges erdőkben négyzetméterenként mindössze néhány növényt ültetnek, cserjéket és fákat vegyesen. Ezek a városi terekben létrehozott „zöld szigetek” rövid idő alatt önfenntartóvá válnak.
Minden cseppje kincs
A minierdőkhöz hasonlóan az esőkertek is többé-kevésbé önfenntartó növénytársulások. Ezek a városi kertek a természetes erdők működését utánzó, mesterségesen létrehozott, mélyedésekben kialakított életközösségek.
Sok településen okoz komoly gondokat az intenzív esőzések után lezúduló csapadékvíz, melynek elvezetése és megtartása nem egyszerű feladat. A városok aszfaltozott utcáin csorgó, tetemes mennyiségű esővíz sorsa azért sem mellékes, mert a szárazabbá váló éghajlaton minden csepp víz aranyat ér az élővilág számára.
A klímaváltozás egyik „tünete”, hogy számos vidéken a csapadék az év során egyre ritkábban, de annál intenzívebben érkezik. A települések betonozott felületei, a járdák és szilárd burkolatú előkertek, valamint a ritkán tisztított árkok nem képesek elvezetni a nagy mennyiségben érkező esővizet. Részben ennek a megoldására hívták életre az esőkerteket.
Az esőkert célja a csapadékvíz kezelése, összegyűjtése, elnyelése, helyben tartása, hasznosítása, melyet a növényzet közreműködésével valósít meg. A talajszerkezet átalakításának köszönhetően könnyen felszívja a vizet és késlelteti a lefolyást.
A speciális esőkert vízmegtartó közeget biztosít. Esőzések alkalmával kétszer annyi víz felvételére képes, mint a hagyományos megoldások, amilyen például a vízmegtartó árok. Az esőkert egyik fontos tulajdonsága, hogy vízleadó közegként fokozatosan adagolja a növényeknek a vizet a csapadékhiányos időszakokban.
Számos előnnyel jár
Amellett, hogy elnyeli a felesleges vizet, a városképet javító természetközeli zöldfelület szemet gyönyörködtető látvány. Egy esőkert valóban üde zöld színfoltja lehet akár a település köztereinek, akár a magánházaknak. A hagyományos, beton- és föld árkokhoz képest tetszetősebb, emellett többrétű hasznosítással működik. Változatos fajokkal javítja az ökoszisztéma állapotát és összetételét, eszményi élőhelyet biztosít számos növény, beporzó rovar, kétéltű, hüllő és madár számára. Természetes módon elősegíti a terület biodiverzitásának növekedését.
Az esőkert tisztító hatású. A növények és a talaj szerkezetének köszönhetően a burkolatokról és a tetőkről összegyűlő szennyeződéseket megtisztítja, így csökkenti a vízszennyezést. A levegő minőségére is pozitív hatást fejt ki, hiszen a növényzet széndioxid megkötő és oxigéntermelő képességgel rendelkezik. Az általa megtartott csapadéknak köszönhetően a növények intenzívebben párologtatnak, így a kert erőteljesebben hűti a környezetet, mint a hagyományos városi zöldfelületek.
Takarékosság és fenntarthatóság
Az esőkert helytakarékos megoldás, hiszen a közterületi, szilárd burkolattal ellátott csapadékvíz-kezelő rendszerek környezetében rendszerint kevés a lehetőség növényzet telepítésére. Ráadásul az esőkertek megépítésével a vízkezelés céljára nem szükséges helyet biztosítani a zöldfelületek rovására.
Az esőkertnek számos további kedvező hatása van. A felhasznált természetes anyagoknak köszönhetően a megépítés szerény ökológiai lábnyommal jár, akár hulladékokból is megoldható. Az esőkertek az árnyékoló, párásító, hűtő funkciójuknak köszönhetően csökkentik a városi hősziget hatásokat, ugyanakkor segítenek a rövid ideig tartó, intenzív csapadék kialakulásának kiküszöbölésében. Megfelelő tervezéssel ezek a kertek a villámáradások megelőzésének hatékony eszközei lehetnek.
A csapadékcsatornák kiépítésénél jóval olcsóbb megoldás az esőkert létesítése, egyszersmind a zöldfelület fenntartás költségeit is csökkenti, hiszen a hagyományos kertészeti megoldásoknál jelentősen kevesebb öntözést igényel. Számos helyen a lakosok vállalják a kert gyomlálását, rendben tartását.
Magyarországon is népszerűek
Az esőkertek az utóbbi években hazánkban is több teret kaptak, számos városban építettek fenntartható kerteket. Kecskeméten, a Sosztakovics utcában hosszú évekig gondot okozott, hogy a társasházak tetőzetéről levezetett víz a lakóépületek tövéhez folyt, és eláztatta a lakásokat. Ezért a Zöld Küldetés Egyesület tagjai úgy gondolták, érdemes lenne egy esőkertet létesíteni.
2022-ben egy 120 négyzetméteres esőkertet telepítettek, amelyet a környező házak tetőzetéről elvezetett esővízzel öntöznek. Az esőkertbe összesen 28 facsemete és több mint félszáz cserje került. Kislevelű hárs, éger, vadkörte és nyírfa mellett tiszafa, som, borbolya, gyöngyvessző szerepel az ültettet növények között. A zöld felület szegélyére évelő növényeket telepítettek, őszirózsa, zsálya, bíbor kasvirág és sásliliom emeli a kert fényét.
Idén áprilisban, a Török udvarban telepítették Székesfehérvár első esőkertjét. A kert változatos növénylistája is azt jelzi, hogy a kert segíti a biológiai sokszínűség megőrzését. Nádtippan, fürtös fáklyaliliom, sásliliom, ligeti zsálya, pompás kúpvirág, méhbalzsam, bíbor kasvirág, sarkantyúvirág, évelő tollborzfű, kerti macskamenta, macskafarkú veronika, varjúháj, fényperje, gólyaorr, menyecskeszem, harangvirág, szívlevelű bőrlevél, szellőrózsa, tűzeső, kékgyökér, valamint meténg szerepel a fajok között.
