A fák csodálatos teremtmények. A professzionális faápoló szerint úgy kell gondoskodnunk róluk, mint a nagyszüleinkről, hiszen ha megbetegszenek, lassan gyógyulnak.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
A fák a sokszínű élővilágnak otthont nyújtó menedékek, természet alkotta „légtisztító berendezések”. A Zöld Hang korábban írt évszázados matuzsálemekről, melyek árnyékában megpihenhet az elcsigázott vándor.
Méltóság, szépség és harmónia. Egy élemedett korú fa rejtekében otthonra talál a tarka fakopáncs, a lombok között vörösbundás mókus él, öles törzsén szarvasbogár mocorog. A fák az élővilág legfontosabb és legösszetettebb szervezetei közé tartoznak. Az erdők alkotói, az ökoszisztémák kulcselemei nélkülözhetetlenek az élőlények számára. A fák szerepe az élővilágban számos területre kiterjed, beleértve a biológiai sokféleséget, a klímaváltozás elleni küzdelmet, a talajvédelmet és az emberi élet minőségének javítását.
Ha elpusztítjuk őket, az élővilág kis szigeteit számoljuk fel, ezért alaposan át kell gondolni, milyen okból vágunk ki egy-egy fát.
Az életfa
A régmúlt embere ősidőktől fogva tisztelettel fordult a fák felé. Az életfa számos kultúrában és vallásban központi szimbólumként jelenik meg, sokrétű jelentéssel bír. Az életfa általában az élet összefüggéseit, a világmindenség rendjét, és a különböző létezési síkok összekapcsolódását jelképezi.
Az életfa az univerzum egységét és az élet összekapcsolódását szimbolizálja. Gyökerei mélyen a földben, ágai pedig az ég felé nyúlnak, így összeköti az eget és a földet, a fizikai és a szellemi világot. Ez a kapcsolat azt jelképezi, hogy minden életforma egy közös forrásból ered és egy nagyobb egész része. Az ősi életfa az élet és a halál ciklikusságát is szimbolizálja. Azzal, hogy a növény évről évre megújul, levelei lehullanak és újra kinőnek, az örök körforgást és az újjászületést jelképezi.
A varázslatos erdők mindezek mellett ihlető forrást nyújtanak művészeknek, íróknak és zenészeknek, és hozzájárulnak a kulturális identitás megőrzéséhez.
Fontosak az élővilágnak
A fáknak rendkívül fontos szerepük van a biológiai sokféleség fenntartásában. Az erdők a Föld legkomplexebb ökoszisztémái közé tartoznak, és több ezer fajnak adnak otthont. Egyetlen fa akár több száz különböző organizmusnak is élőhelyet biztosíthat, beleértve madarakat, rovarokat, emlősöket, gombákat és mikroorganizmusokat.
A fák jelentős szerepet játszanak a klímaváltozás mérséklésében. A fotoszintézis során szén-dioxidot vonnak ki a légkörből és oxigént bocsátanak ki. Egy fa évente körülbelül 22 kilogramm szén-dioxidot nyel el, és két ember számára elegendő oxigént termel. Ezzel jelentősen hozzájárul a levegőminőség javításához. A folyamat segít csökkenteni a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét, ezáltal mérsékelve a globális felmelegedést.
A fák gyökérzete fontos szerepet játszik a talajvédelemben. A gyökerek hálózata stabilizálja a talajt, megakadályozza az eróziót és a talajvesztést. Ezen kívül a fák levelei és hulladéka tápanyagokkal látják el a talajt, elősegítve annak termékenységét és szerkezetének javítását.
A fák az emberi egészség és jólét szempontjából is kulcsfontosságú szerephez jutnak. A városi fák és zöldterületek javítják a levegő minőségét, csökkentik a zajszennyezést, és árnyékot nyújtanak, ami különösen fontos a hőhullámok idején. A zöldterületek elősegítik a mentális egészséget, csökkentik a stresszt, és lehetőséget biztosítanak a rekreációra és a fizikai aktivitásra. Az erdők és parkok látogatása pozitív hatással van a közérzetre és az általános egészségi állapotra.
Műszerekkel vizsgálják a fákat
Alaposan mérlegelni kell, milyen okból történhet meg egy-egy fa kivágása. Korántsem mindegy, pontosan hol helyezkedik el, illetve, hogy pótolható-e a hiánya.
„Fakivágás esetén nagyon fontos a helyismeret. Természetesen egy óvodában egy fának kevésbé kell rossz állapotúnak lenni ahhoz, hogy a kivágása mellett döntsünk. Ellenben, ha a kert végében áll és a kutya nem jár arra, sokkal tovább fenntartható, ahelyett, hogy kivágásra ítélnénk.”
-hangsúlyozta Lajkó Bendegúz faápoló.
A szakembert és munkatársait gyakran hívják viharban megsérült fákhoz. Akkor is őket riasztják, ha a vén diófa a szomszéd házára nőtt.
A helyszínen egy vizuális favizsgálattal kezdődik a munka, még akkor is, ha a tulajdonos szeretné a fa kivágását. Amennyiben a szemrevételezés során azt tapasztalják, hogy nem indokolt a kivágás, akkor minden esetben bevonnak egy favizsgáló szakmérnököt, aki műszeres favizsgálattal erősíti meg, hogy a fát ki kell-e vágni.
Mentik, ami menthető
Számtalan esetben megsértik a fát a városokban, például egy-egy építkezés során a talajmunkák közben sérülhet a növény gyökérzete. Ha a gyökérzónában vagy a gyökérnyakon olyan mennyiségű és típusú gomba van – például lakkostapló -, amely nagyon agresszívan korhasztó, ezáltal a kidőlésre magas a kockázat, akkor ez már önmagában a kivágás felé „sodorja” a fát.
Számtalan oka lehet annak, hogy az érintettek a kivágás mellett döntenek.
„Ha a törzsön olyan fokú korhadás van, esetleg odú, vagy ha a koronalapban a törzs ketté van hasadva, esetleg a vázágak olyan mértékben el vannak száradva, hogy a fa már nem menthető, akkor ezek mind a kivágás mellett szólnak.”
-fogalmazott a faápoló.
Az erdész technikus szerint valójában szinte minden fát lehet „mentegetni”, volt rá példa, hogy még a többszáz éves fát is sikeresen mentették. Hatalmas fákat támasztanak alá, szakszerűen kezelik az odút, sőt, ha csupán egy-egy hajtás van már rajtuk, akkor ezeket támogatják.
„Úgy gondolom, hogy a gazdasági szempontokat kell figyelembe venni az ilyen idős fák esetében. Át kell gondolni, hogy megéri-e az adott fát még évekig „tákolgatni”, vagy a kivágás után ültetett csemete már az ökológiai szabályozás értékeit tudná biztosítani”
-hangsúlyozta Lajkó Bendegúz.
Az idős fák sok gondoskodást igényelnek
A faápoló úgy véli, az idős fák ápolása mindig nagyon összetett feladat, melyet az határoz meg, hogy a korábbi években mennyire nyúltak hozzá a fához. Amennyiben korábban szakszerűtlen módon kezelték az idősebb fát, akkor azzal már nehéz bármit is kezdeni, mert helyrehozhatatlan károkat okoztak neki.
Lajkó Bendegúz szerint egy idős fa éppen olyan, mint egy idős ember. Nem gyógyul könnyen vagy gyorsan, ezért nagyon finoman kell vele bánni.
„Ha olyan fához tudunk kimenni, amelyhez húsz vagy harminc éve nem nyúltak, akkor azokkal nagyon könnyű dolgunk van. Legfeljebb pár száraz ágat kell eltávolítani, vagy ha külpontos a korona (útban van a járókelőknek – a szerk.), megnyúlt vázágai vannak, akkor ezeket nagyon finom redukcióval helyre lehet hozni. Olykor koronabiztosítást alkalmazunk. Nem mindegy, hogy korábban már szétcsonkolták a fát, és akkor kell belőle egy új koronát kialakítani, vagy pedig nem nyúltak hozzá a koronához. Az utóbbi esetben szép munkát lehet rajta végezni.”
Móra Ferenc fája
Lajkó Bendegúz számára eddig Móra Ferenc fája volt a legemlékezetesebb mentés. A szegedi Baktó városrész több mint százéves kocsányos tölgye még 2022-ben került veszélybe. A híres fa környéke gazdag honfoglaláskori lelőhely, 1930-ban végzett Móra Ferenc régészeti ásatásokat a területen.
Néhány éve a matuzsálemet az illetékes erdészet munkatársai kivágták volna, ugyanis mellette egy ház épült. A tulajdonos aggódott, ha leszakad egy nagyobb ág, akkor megsérül a kerítés, az épület, vagy akár az udvaron játszadozó gyerekek. Ezért azt kérte, hogy a fát tegyék biztonságossá.
„Az erdészek a kivágás mellett kardoskodtak, de mi azt mondtuk, hogy ingyen és bérmentve vállaljuk a fa rendbetételét. Azóta a metszést már két alkalommal elvégeztük, így az idős fa a helyén maradhatott. A kocsányos tölgy Borsi Ferenc erdész közbenjárására megkapta a helyi védettséget. Ha csak bele nem csap egyszer a villám, akkor biztos, hogy nem lesz kivágva. Vállaltuk, hogy vigyázunk rá, évente, kétévente rendbe fogjuk tenni.”
Fotókat Lajkó Bendegúztól kaptuk. (Városi Erdész)
