A legendák ma is bennünk élnek. Őseink meseszép történeteire visszaemlékezni értékes dolog, egy-egy helyi történet a nép ajkán évszázadok óta formálódik, apáról fiúra száll. Szerte Magyarországon számtalan helyen termetes famatuzsálemek dacolnak a viharokkal, a kemény faggyal és a pusztító jégveréssel. Ezek közül néhányat már egy korábbi cikkben bemutattunk az oldalon, ökológus szemmel.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
A famatuzsálemek törzs kerületét, égbe nyúló lombjukat a dendrológia iránt vonzalmat érző természetbarátok évről évre pontosan feljegyzik. A faóriások többsége, amellett, hogy több száz évet megélt, ismert történelmi alakokról mesél. Bár nyilvánvaló, hogy nem minden hatalmas tölgyhöz köthette ki az ország különböző pontjain lovát II. Rákóczi Ferenc, azért érdemes megállni, és tisztelettel adózni az irdatlan méretű fák előtt.
Villámsújtotta ezeréves tölgy
Ziliz határában, egy lankás domboldalon áll az Ezeréves Tölgy, mely hivatalosan ma már helyi jelentőségű természeti emlék. Az óriás fát az utóbbi évtizedekben számos alkalommal sújtotta villámcsapás, melyek következtében a fa előbb kigyulladt, majd a korhadások miatt a korona nagyobb része leszakadt a törzsről. A feketére színeződött, korhadt üregek mellett azonban a fa jelét adta annak, hogy még élni akar: két vaskos ágán is zöldellő lombokat növesztett.
A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc ehhez a kocsányos tölgyhöz kötötte a lovát, amikor átutazóban volt a vidéken. Festőművészek vásznára kívánkozó, megkapó szépségű emlékkép, hogy a nyári forróságban a legendás fejedelem megpihen a fa árnyékában.
Dr. Radó Dezső kertészmérnök-közgazdász szerint a fa legbelső évgyűrűje a honfoglalás tanúja, a külső pedig nagyjából a 2000-es ezredfordulót jelzi. Így kijelenthető, hogy a zilizi óriásfa megélhette államiságunk legfontosabb eseményeit. Ziliz település címerében az arany tölgyfa az Ezeréves Tölgyre utal. Mivel a község első említése az 1200-as évekből ismert, a fa minden bizonnyal több száz évvel ezelőtt is fontos volt az itt élő embereknek.
Tudást adó óriás platán
Kőszegen, a Béke utcában, az egykori Unger kertben található terebélyes platán 1960 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Magyarország egyik legnagyobb juharlevelű platánjának törzskörmérete kilenc méter. Az idős fa korát számos forrás 500 évesre becsüli, de a szakemberek szerint legfeljebb 200 éves lehet.
A természetjárók számára is csodákat tartogat a mesés platán, hiszen az Országos Kéktúra a kőszegi szakasza, valamint a Mária út szintén közvetlenül az óriás fa mellett vezet, így bárki testközelből ismerkedhet a fával.
A fához kötődő, egyik kevésbé ismert történet szerint a közelben található patinás kőszegi gimnázium diákjai, és a katonai alreáliskola tanulói már az 1910-es években a fontos vizsgák alkalmával a fa árnyékában pihentek. A diákok az óriás fa tövében elhelyezték a tankönyveiket, és így szállt fejükbe a szükséges tudás. Sokak szerint Ottlik Géza, a híres író is meglátogathatta a fát amikor Kőszegen járt.
A leghíresebb betyár menedéke
Az alföldi Homokhátság déli részén a futóhomok megkötésére főként tűlevelűekből álló erdőket telepítettek a 19. és 20. században. Az egyik telepített erdő szomszédságában, az alföldi kék turistaút mentén egy elbűvölő faóriást tisztelnek a helyiek. A Ruzsafa egy hatalmas szürke nyár, melynek az életkorát a szakemberek 200 évesre becsülik. A mára megkopott szépségű matuzsálem a híres betyár, Rózsa Sándor nevét körülbelül 100 éve kaphatta. Kiss Ferenc híres erdőmérnök jegyzete szerint valamikor az 1700-as évek végén, vagy az 1800-as évek elején ültethették a legendás fát.
Az erdő szélén álló Ruzsafa határfa volt, tőle karnyújtásnyira széles legelőkkel. Ezeken a legelőkön nyargalásztak egykor a környék betyárjai, köztük Rózsa Sándor, akinek nevét számos történet fűzi a szürke nyárhoz. Egyesek úgy tudják, a hajdan a környéken bujkáló betyárok a fa ágaira kötött kendőkkel üzentek egymásnak.
A legismertebb történetben Rózsa Sándor éppen a fa alatt vágtatott el, amikor megmenekült a pandúrok elől. Mikor a fa alá ért, felkapaszkodott az egyik alsó ágra, a lova tovább nyargalt, és a betyár üldözői nem vették észre a „huncutságot”.
Mátyás király gesztenyefája
Kőszeg idős fái nemcsak a diákok történeteiről nevezetesek, a Királyvölgyben egy különös famatuzsálemhez a tudást adó platán históriájánál is régebbi legenda fűződik. Mátyás király fája mára szinte teljesen megsemmisült, de hihetetlenül vastag törzsének csonkját bárki megcsodálhatja egy védő tető menedékében.
A Királyvölgyben megtekinthető mementó még jelenlegi formájában is tekintélyt parancsoló. Magyarország valaha volt legnagyobb gesztenyefája hatalmas törzsének maradványát körbejárva évszázadok történései elevenednek meg szemünk előtt. A magyar néphagyomány szerint a hatalmas gesztenyefa először Mátyás király uralkodása alatt hajtott ki.
A pompás gesztenyefa a huszadik század elején még dús lombkoronát növesztett, de az évtizedek folyamán fokozatosan lepusztult. A nagy magyar király emlékét őrző matuzsálem végül 1969-ben elhalt, és 1981-ben kivágták, mert nem sikerült szakszerűen konzerválni. Ma egy nagyjából 1 méter magas körcikk mutatja hajdani méreteit, ami közel 10 méter törzskerület lehetett. Napjainkban az emlékhelyen a padok mellett információs és interaktív táblákat helyeztek el, valamint parkolót alakítottak ki az autósoknak.
A hédervári Árpád-tölgy
Hédervár Győr-Moson-Sopron vármegyében fekszik, a községet ma legtöbben a háromszintes, három saroktoronnyal díszített kastélyáról ismerik. A barokk stílusú palota mellett a település egy igazán különleges kocsányos tölgyről is nevezetes.
A hédervári Árpád-tölgyet Magyarország legidősebb fájaként jegyzik. A kocsányos tölgy eleve beszédes név, hiszen a tudományos elnevezés „Quercus robur” a fa robosztusságára utal, a tölgy ugyanis ősidők óta az erő, a kitartás és a gondolkodás szimbóluma.
A hédervári Árpád-tölgy legendája hasonló a többi széles körben ismert történelmi hős történetéhez. A legenda szerint Árpád vezér a fa árnyékában pihent, és haditanácsot ült katonáival a pozsonyi csata előtt. Erre utalnak a fatörzs mély vájatai, melyet hősünk lovának kantárja okozhatott, amikor az állatot kikötötte. A tudósok kissé illúzióromboló tényeket közöltek: számításaik szerint a fa „mindössze” 800 esztendős lehet.
Így vagy úgy, de a fa egyediségét kiemeli, hogy napjainkban át lehet sétálni a törzs egyik üregén. Jóval korábban ugyanis az óriás tölgy törzse korhadásnak indult, és az elhalt részeket el kellett távolítani a belőle. Sok más famatuzsálemhez hasonlóan a héderváriak büszkeségét sem kímélték az időjárás viszontagságai, három hatalmas ágát törték le a viharok. Minden nehézség ellenére a tölgyfa ma is él, egyetlen épen maradt vaskos ágán tavasszal kihajt, ágain formás leveleket növeszt.
Védett természeti értékeink
Bár az ősi legendák fontos részei a magyar kultúrának, a famatuzsálemeket kézzel fogható jellemzőik, becsült koruk és döbbenetes nagyságuk egyedülálló természeti kincsekké avatják. Számos vidéken ezt régen felismerték a helyi lakosok, a tudósok és a lelkes természetbarátok is, akik országszerte tisztelik az idős óriás fákat. Egy-egy ilyen fa rendszerint természetvédelmi védettséget élvez, több közülük (kulturális) emlékhelyi státuszt kapott. Mindannyian megérdemlik az odafigyelést és a gondoskodást. Jó lenne, ha utódaink is megcsodálhatnák páratlan szépségüket, és emlékezhetnének lombjuk alatt a hajdan élt híres magyarokra.
A képek forrása: Facebook / Borsodi Zóna Györe Marcsi és Tóth A. Péter
