Három ázsiai eredetű szúnyogfaj Magyarországon észlelt egyedeiről érkeznek adatok évek óta a kutatókhoz. Mindhárom szúnyog potenciális veszélyforrás lehet az állatok és az ember számára.
A globális éghajlatváltozás jelei szemmel láthatók Magyarországon, ezekről több cikkben beszámolt már a Zöld Hang. A megváltozott környezetben invazív fajok egyedei bukkantak fel hazánkban, amelyek az eredeti élőhelyükön kívül más területekre is elterjedtek. Ezek az élőlények rendszerint agresszívan terjednek, versenyeznek a helyi fajokkal, megzavarják az ökoszisztémát.
A klímaváltozás, az intenzív áruforgalmi és turisztikai tevékenység miatt jövevényfajok tucatjai jutnak el trópusi élőhelyekről a kontinensre. A jövevényeknek nincsenek természetes ellenségei hazánkban, így képesek gyorsan elterjedni, károsítva, kiszorítva a helyi, őshonos fajokat. Az invazív fajok amellett, hogy negatív hatással lehetnek a biodiverzitásra, az ökoszisztémák működésére, a gazdaságra és az emberi egészségre is veszélyt jelentenek.
Agresszíven terjednek
Kivadult kaktusztelepek a szárazabbá váló területeken, szubtrópusi halfajok és ékszerteknősök a hazai vizeinkben, aranysakálok az ország déli részén – mind azt jelzik, valami megváltozott. A falánk afrikai és dél-amerikai sügérek, és a szintén idegenhonos törpeharcsák ikrafalók, így gyakorlatilag eltüntethetik a hazai fajokat természetes vizeinkből.
Az ékszerteknősök a tavak mentén ma már megszokott látványt nyújtanak, számtalan helyen zavartalanul napoznak a köveken. Ahogy a teknősök, úgy az aranysakálok is kőkemény ragadozók, melyek komoly veszélyt jelentenek a hazai vadpopulációra, és a külterületen élő házi állatokra. Az egzotikus hüllők terjedésének begyűjtésükkel igyekeznek gátat szabni, a toportyánokat pedig az Országos Magyar Vadászkamara szervezetei által szervezett sakálgyérítési versenyeken tizedelik a vadászok.
Sikeres apró vérszívók
Az utóbbi években az invazív fajok hazai listája három kellemetlen rovarral bővült. Olyan fajokkal kellett megismerkednünk, mint az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog, és a koreai szúnyog. A három jövevényfaj egyedeiről eddig több mint 5000 adat (lakossági bejelentés) érkezett az ország számos pontjáról.
A szúnyogok bár apró, mégis bosszantó élőlények, amelyek szinte minden kontinensen élnek. A kis vérszívók évezredek óta sok bosszúságot okoznak az embereknek, szerény méretüknek köszönhetően könnyedén átjutnak még a legkisebb réseken is, képesek behatolni otthonainkba.
A szúnyogok egyedi érzékszervekkel rendelkeznek, amelyek segítségével pillanatok alatt megtalálják áldozataikat. Számos szúnyogfaj rendelkezik hihetetlenül érzékeny szaglással és hőérzékeléssel, ami lehetővé teszi számukra, hogy távolról is érzékeljék a potenciális zsákmányt. A szúnyogok azonban valójában fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákban. Halak és madarak számos faja táplálkozik velük, így élelmiszerforrást jelentenek számukra. Bár a szúnyogok potenciálisan veszélyesek is lehetnek, létük fontos az ökoszisztémák szempontjából, és alaposabb megismerésük kulcsfontosságú a velük való együttéléshez.
Hazánkban is megjelentek
Magyarországon a szúnyogok közül három, Ázsiában őshonos faj egyedei okoznak egyre több kellemetlenséget a lakosság körében. Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) és a koreai szúnyog (Aedes koreicus) egyaránt veszélyes lehet az emberre.
Az ázsiai tigrisszúnyogot színezetének köszönhetően aránylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, hiszen a faj kontrasztos színezetű. Az egyedeit fekete alapon hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik, melyek a lábakon is megfigyelhetők. Hozzá hasonló, jellegzetesen fekete-fehér állatfaj nem található hazánkban, kivéve a díszes szúnyogot, amelynek az alapszíne hasonló, de nincsenek fehér gyűrűk a lábain.
Az ázsiai tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben. Hazánkban 2014-ből származik az első adat a hívatlan vendégről. Tíz éve Baja mellett bukkant fel, majd a következő években a délnyugati határon csapdázták, azóta évről évre egyre több helyen fordul elő az országban.
Az ázsiai tigrisszúnyog kedveli az emberek, házi- és vadállatok, hüllők, madarak és kétéltűek vérét. Aktívan csípi mind az embert, mind az állatokat, így komoly szerepe lehet az állatról emberre történő kórokozók átvitelében. Laboratóriumban eddig huszonkétféle rovarok által terjesztett vírust izoláltak ebből a fajból. Ezek közül humán egészségügyi szempontból a legjelentősebbek a dengue láz, a sárgaláz vírus, a nyugat-nílusi vírus, valamint a japán encephalitis. Az ázsiai tigrisszúnyog potenciális terjesztője a Zika-vírusnak is, emellett képes a kutyáknál és macskáknál jelentkező szív- és bőrférgességet terjeszteni.
Nehéz őket megkülönböztetni
Egy másik ázsiai faj ugyancsak figyelemre méltó terjedést mutat az Egyesült Államokban és Európában. A japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) eredeti élőhelye Ázsia, különösen Japánban és Koreában gyakori, de invazív jellege miatt más kontinensekre is átterjedt.
Az apró, fekete szúnyogfaj – melynek testét és lábát fehér csíkok díszítik -, általában nedves, erdős területeken él. A japán bozótszúnyog tojásai rendkívül ellenállók, átvészelik a fagyást és a kiszáradást, így bárhol megjelenhet, bár a 30°C feletti hőmérsékletben már nem képesek kifejlődni. Tojásai akár évekig életképesek, a megfelelő hőmérsékletű pangóvizekben gyors fejlődésnek indulhatnak.
A szúnyog teste fekete, melyet világos és sötétbarna szőrök fednek. A tor háti oldalán öt aranysárga csík látható, a hossztengelyhez közelebbi két párhuzamos csík hosszabb és szembetűnő. A potroh két oldalán fehér pikkelyek alkotnak mintázatot. A lábai feketék, amelyeken – a harmadik láb utolsó lábfejízének kivételével – fehér gyűrűk vannak.
A harmadik faj a koreai szúnyog, melynek megjelenése hasonlít a japán bozótszúnyogéra, azonban a toron kirajzolódó mintázata és a lábakon található csíkok száma eltérő.
A koreai szúnyog a másik két invazív fajhoz képest jóval kisebb területen terjedt el eddig a kontinensen. A faj eredeti élőhelyei Japán, Dél-Korea, Kína északkeleti része és Oroszország keleti része. A koreai szúnyog 2016-ban Magyarországon is felbukkant, Baranya megyében, később Tolna megyében és Budapest és környékén fogtak be példányokat.
Akár a többi Aedes faj, a koreai szúnyogok is tojás alakban vészelik át a téli hideg hónapokat, majd márciustól a tojások fejlődésnek indulnak, és a szúnyogok október végéig aktívak lehetnek. A koreai szúnyog bizonyítottan képes terjeszteni a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens fonálférgeket, melyek egész Európában, köztük hazánkban is komoly állategészségügyi kockázatot jelentenek, valamint a Chikungunya láz vírust.
Ne üssük agyon!
Az Ökológiai Kutatóközpont 2019-ben indította el kutatói-társadalmi összefogáson alapuló Szúnyogmonitor projektjét az inváziós csípőszúnyogfajok felmérése céljából. A kutatók már több ezer befogott egyedet vizsgáltak meg genetikai módszerekkel, de járványügyi fenyegetettségre utaló jeleket nem találtak. A szakemberek úgy vélik, amíg az inváziós szúnyogokról nem igazolódik be, hogy veszélyes kórokozókat terjesztenek, addig indokolatlan a járványügyi helyzet bevezetése, és gyérítési programokat sem érdemes szervezni miattuk.
Aki szeretné segíteni a kutatók munkáját, az észlelési példány (vagy a róla készített fotók) beküldésével megteheti a szunyogmonitor.hu oldalon. A képek küldéséhez a MosquitoAlert telefonos applikációt célszerű használni. Az applikáció segítségével később könnyebbé válhat az egyes fajok beazonosítása.
