Itt a tavasz, ideje kerékpárra pattanni és gyönyörködni az ébredező természet, a bűbájos tájak szépségében.
Akár egy napsütéses hétvége is ideális alkalom lehet arra, hogy bebarangoljuk Magyarország legszebb kerékpáros útjait. A kerékpárutak hálózata hazánkban folyamatosan gyarapodik, az útvonalak egy része az ország kiemelt turistaforgalmú helyeire épült. Kicsinosított kastélyok, mesés tavak és hangulatos tanösvények egyaránt elérhetők a drótszamarak nyergéből szerte az országban.
Tisza-tó kerékpárút
Magyarország egyik legismertebb tava a Balaton után hazánk második legnagyobb állóvize. Korábban a Zöld Hang részletesen írt a 2023-ban ötvenéves, tekintélyes méretű Tisza-tóról. A tó az 1973 májusában üzembe helyezett Kiskörei vízlépcső által biztosított duzzasztás hatására keletkezett. A vízlépcső feletti hullámtéren elhelyezkedő Tisza-tó hamarosan népszerű horgászparadicsommá, országos jelentőségű turisztikai célponttá fejlődött.
A Tisza-tó körüli erdős területek számos védett növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket. Bár a tó a Balatonhoz képest kevésbé közkedvelt üdülőhely, a közelmúltban a környezetében kiépített, kiváló minőségű kerékpárutak révén számos család számára vonzóbb dunántúli „testvérénél”.
A Tisza-tó vadvizes élőhelyei akár lóháton, vagy csónakkal is bejárhatók, de a kerékpárosoknak is kiváló utak állnak rendelkezésére. 2020 júniusa óta több útvonalon is biztonságosan körbetekerhető a tó. A Nagy kör 95, míg a Kis kör 70 kilométer hosszú. Emellett több szakaszt is körbejárhatnak a vendégek 18, 21, 25, 33 és 46 kilométeres etapokban.
A tiszafüredi Tisza-tavi Kerékpáros Centrumban 400 darab hagyományos és elektromos kerékpár közül válaszhatnak a tekerni vágyók. Érdemes legalább 3-4 napot eltölteni a tónál, hiszen a számtalan látnivaló mellett maga a kerékpározás is sok időt igényel, főleg, ha alaposabban szeretnénk megismerni a vidéket.
Kényelmes szállást több tóparti településen is választhatunk magunknak, Tiszafüred mellett Poroszló és Abádszalók is bővelkedik színvonalas szállásokban.
A Tisza-tó fővárosa Tiszafüred, melynek közvetlen környéke a Hortobágyi Nemzeti Park része. A legnépszerűbb Tisza-tavi városban szállások és éttermek sora szolgálja az ideérkező vendégek kényelmét. Tiszafüred ad otthont a Kiss Pál Múzeumnak, mely Magyarország egyik legrégibb múzeuma. A Lipcsey család által a 19. század első felében épített klasszicista stílusú kúria nemcsak egy értékes gyűjtemény otthona, de közvetlen környezetében hangulatos, ősfás parkkal hívogatja a látogatókat.
Poroszló a Tisza-tó másik fontos központja, számos kerékpáros és vízitúra kiindulópontja. Ezen a településen épült a Tisza-tavi Ökocentrum, ahol Európa legnagyobb édesvízi akváriumán keresztül megismerhetjük a környék változatos élővilágát. Abádszalók 1895-ben jött létre Tiszaabád és Tiszaszalók települések egyesülésével. A város ma már Tiszafüred után a Tisza-tó egyik legjobban kiépített turisztikai célpontja. Pompás strandján többféle vízi sportot is kipróbálhatnak a nyári melegben érkezők.
Kerékpárral a Balaton körül
A Tisza-tóhoz hasonlóan páratlan élmény a Balatont körbetekerni, ám nem kis erőpróba még a rutinos drótszamarasok számára sem. A mintegy 210 kilométer hosszú Balatoni bringakör teljesítése egy-egy kilátó megmászásával, és némi strandolással megszakítva kiváló program lehet a nyári szünetben.
A kerékpárút többnyire a Balaton partját követi, néhol közelebb, olykor távolabb. Bizonyos szakaszokon kiépített kerékpárúton tekerhetünk, többnyire a tó északi partján, más részeken az útvonal a települések közútjain, utcáin a beépített területeken halad. A 100 métert meg nem haladó szintkülönbség miatt a körút teljesítése korántsem lehetetlen kihívás a családoknak.
Az északi és a déli part is változatos megállóhelyeket, izgalmas látnivalókat kínál a kerékpárosoknak. Az északi parton Balatonalmádi káptalanfüredi településrészétől egészen Aszófőig a kijelölt kerékpárút helyett a régi római útnak nevezett meseszép szakaszon kerekezhetnek a turisták. Alsóörs mellett elkanyarodhatnak akár a Somlyó-hegyi kilátóhoz is, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park erdővel borított védett területére, és a Balaton keleti medencéjére. Amennyiben a déli parton Fonyód Bélatelepnél a part menti bicikliút helyett a hegyoldalban tekerünk tovább, több helyről is csodálatos látványt nyújtanak a Balatonfelvidék tanúhegyei.
Aki a Balatonnál kevésbé forgalmas helyen kerekezne, ám nem szeretne túlságosan eltávolodni a tó környezetétől, annak kiváló lehetőség a Kis-Balaton körbetekerése. A változatos vidék főbb látnivalóit mutatja be a 47 kilométeres Kis-Balaton kerékpáros körút. Az érintetlen természeti környezet, az apró, hangulatos falvak, a napsütötte szőlőhegyek az ódon pincékkel vonzó célpontok a turistáknak.
Őrségi kerékpárutak
Akinek nem elég a Balatoni bringakör teljesítése, és változatosabb „hullámvasútra” vágyik, annak kötelező meglátogatni Magyarország nyugati szegletének vadregényes útjait. Az Őrségben összesen hat, számokkal jelzett, változatos nehézségű biciklis túraútvonal közül választhatnak a kerékpározás szerelmesei. A 33 kilométer hosszú, Őrség 1-es út Őriszentpéterről indul, érinti Szalafőt, ahol az Őrségi Népi Műemlékegyüttesben gyönyörködhetünk, és rácsodálkozhatunk a Bölényrezervátum tekintélyt parancsoló állataira. A festői tájakon haladó nyomvonal a szlovén határig vezet, majd visszakanyarodik Őriszentpéterre.
Az Őrség 2-es útvonalon számos kulturális látnivaló sorakozik, a magyarszombatfai fazekasháztól a veleméri református templomon át egészen a magyarföldi fatemplomig. A legnépszerűbb, Őrség 6-os nevet viselő, 34 kilométeres túraútvonal a szalafői Bivalyrezervátum mellett a Szentgotthárd közelében fekvő, festői szépségű Hársas-tóhoz is elvezet. A Hársas-patak táplálta festői környezetben húzódó tó olyan, mint egy pompás tengerszem, ideális hely strandolásra és pihenésre.
Samu nyomában
2020-ban hirdették meg hazánkban első alkalommal az Év kerékpárútja versenyt, melynek akkor győztese a Tatabányától az Által-ér völgyében futó kerékpárút lett. A kiváló minőségű kerékpárútról pompás látvány tárul a Gerecsére. Ennek az útvonalnak több funkciója van, a kerékpárral érkező turisták mellett Tatabánya, Vértesszőlős és Tata lakosai is rendszeresen használják.
A 21 kilométeres út csodálatos környezetben vezet, számos tanösvény közelében. Egy kisebb kitérővel Vértesszőlős híres őskori leletegyüttesét is megtekinthetjük. A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződési környezetét mutatja be. Vértesszőlősről két előemberi csontlelet ismert. A híresebb egy tarkócsont, melyre az édesvízi mészkőbe ágyazva bukkantak 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján. A kutatók ezért Samunak nevezték el a csont hajdan élt „tulajdonosát”.
A Wenckheimek öröksége
Az Alföldön páratlan kulturális csemegéket kínál a Békésben kialakított Wenckheim turista- és kerékpárút. Békés vármegye történelmének közel két évszázadig meghatározó szereplője volt a Wenckheim család. Az osztrák polgári származású dinasztia Magyarországon való letelepedése Wenck József Ágost (I. Wenckheim József Ágost) császári tanácsosnak köszönhető. A később bárói és grófi rangra emelt Wenckheimek gazdasági és kulturális szempontból is meghatározó alakjai voltak régiónknak. Erről tanúskodnak a környék szebbnél szebb épületei, melyek a családhoz köthetők.
A Wenckheim turista- és kerékpárút nyomvonala a turisztikai szempontból jelentős Wenckheim család építészeti hagyatékát fűzi fel. A szabadkígyósi, pósteleki és gerlai kastély mellett elérhető a dobozi Wenckheim családi ág épített emlékek sora is. A tematikus kerékpáros túraútvonal bejárása során a térség gazdag kulturális emlékei, valamint a természeti- és egyedi táji értékek is elérhetők. Az útvonal mentén helytörténeti, vagy természeti szempontból meghatározó helyszíneken épültek a korszerű pihenőhelyek. Fedett pihenőhely várja a túrázókat Békéscsabán a Munkácsy Emlékházban és a bányatavak mellett, Gerlán és Szabadkígyóson a kastély szomszédságában. A Wenckheim turista- és kerékpárút rangját jelzi, hogy 2023-ban elnyerte az Év kerékpárútja címet.
borítókép:freepik