Egy japán tudós zseniális ötletéből nemzetközi zöld mozgalom született.
Betondzsungel. Ezzé váltak a huszadik század második felében a „civilizált” világ nagyvárosai. Az iparosodás maga után vonta a hatalmas embertömeg városba költözését, a települések vezetői nem voltak képesek ilyen rohamos ütemben fejleszteni a városrészeket. A tömbházak és előregyártott elemekből épült lakóegységek között óriási kiterjedésű, szilárd burkolattal fedett tereket képeztek, melyek idővel bebizonyították, hogy a városi embereknek is szükségük van a természet közelségére. A cél hamar körvonalazódott: Európa szerte növelni kell a városi zöldfelületek nagyságát.
Egy japán botanikus speciális erdőfoltok ültetésével kísérletezett az életkörülmények javítása és a leromlott talajok feljavítása érdekében. Miyawaki Akira az őshonos növények visszatelepítésében látta a megoldást a városi ökoszisztéma változatosságának növelésére, és a városi életminőség javítására. Miyawaki módszerével már több mint kétezer aprócska mesterséges erdőfoltot ültettek több kontinens számos városában. A japán tudóst ezekért az erőfeszítésekért 2006-ban Kék Bolygó díjjal tüntették ki. A rangos elismerést az ökológia Nobel-díjának is nevezik, komoly díj nemzetközi tudományos körökben.
Kis területen nagy fajgazdagság
A japán professzor mini erdők telepítésébe kezdett a szigetországban. Miyawaki néhány tucatnyi négyzetméteren őshonos fajok ültetésével egy igazi erdő növénytársulásait és életközösségeit hozta létre „miniatűr méretben” – urbánus térségekben.
A Miyawaki-erdő az adott földrajzi helyen őshonos növényekből telepített sűrű növénytársulás. Ezekben a kis méretű, mesterséges erdőkben négyzetméterenként három-öt növényt ültetnek, cserjéket és fákat vegyesen. A növények a kezdeti időszakban a rendszeres és szakszerű gondoskodásnak köszönhetően rövid időn belül látványos fejlődésnek indulnak, és akár nyolc-tíz év alatt csöpp erdővé terebélyesednek.
A Miyawaki-erdő csupán három-négy évig igényel gondoskodást, a megfelelő talajelőkészítés és ültetés után már hosszú ideig képes önmagát fenntartani. A talajelőkészítés ebben az esetben is más kerti munkákhoz hasonló mulcsozást jelenti, a talajerő pótlása mellett a rendszeres öntözés biztosítja a fák és cserjék megfelelő fejlődését.
Magyarországon is egyre többet ültetnek
A Miyawaki-módszer Ázsiában és az Amerikai Egyesült Államokban évek óta népszerű, de Európában is több országban ültettek már ilyen erdőket. Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Ausztriában már évekkel ezelőtt felismerték a módszer hatékonyságát.
Világszerte egyre több települési önkormányzat és vállalat segíti a mini erdők telepítését. A városokban a köztereken betont törnek, térkövezést bontanak, és a szilárd burkolat helyére változatos növényzetet telepítenek.
Hazánkban is örvendetesen szaporodnak a mini erdők, számos budapesti kerület mellett vidéki városokban – Baján és a közelmúltban a Vas vármegyei Bükön – ültettek Miyawaki erdőt. A magyarországi mini erdők nagysága 60-250 négyzetméter között változik, egy-egy ilyen apró erdőfoltban általában több száz növény cseperedik. A fővárosban létesített rákoskerti Miyawaki erdő 260 négyzetméterén 1300 növény kapott helyet, így ez lett a legdúsabb hazai mini erdő.
Sokszínű növénytársulások
Miyawaki erdők könnyedén ültethetők a városi környezetben. Lakóövezetek terei, iskolaudvarok, beépített gyárnegyedek, parlagon heverő városi telkek kapnak új értelmet általuk. Néhány tíz négyzetméteren rendszerint 15-30 növényfaj egyedeit ültetik nagy sűrűségben, melyek rövid időn belül alkalmazkodnak a helyi időjárási viszonyokhoz. Egy-egy négyzetméterre átlagosan 3 növényt telepítenek.
A japán növényökológus által megalkotott mini erdők néhány évvel ültetésük után szemet gyönyörködtető részei lehetnek egy-egy településnek. A változatos növénytársulások hatékony szerepet játszanak a szennyezett városi levegő megtisztításában, elnyelik a zajt, nem mellesleg vizet párologtatnak, tovább javítva a lakókörnyezet komfortosságát.
Nem ördöngösség a telepítés
Néhány fontos szempont figyelembevételével bárki létrehozhat mini erdőt, természetesen a megfelelő engedélyek birtokában. Mindenekelőtt a rendelkezésre álló talaj összetételét kell megvizsgálni, szükség esetén akár a teljes talajcsere is szóba jöhet. A tápanyagban gazdag talaj elengedhetetlenül szükséges ugyanis a fák egészséges és gyors növekedéséhez.
A talajelőkészítés után a következő feladat a választott helyszín környezetében honos, jellegzetes fafajok és cserjék felmérése, és az optimális faj lista összeállítása. Fontos, hogy a helyben eredetileg őshonos fajokból válogassunk. Az előkészített, szerves anyagokkal dúsított talajba egymástól bő félméteres távolságra kell elültetni a csemetéket.
Az ültetést a szokásos módon alapos beöntözés követi, majd a talajtakarásról is gondoskodni kell. Ezt szerves anyaggal (mulccsal) legalább 10 centiméter vastagságban kell elvégezni. Ez a mulcs réteg lehet szalma vagy fenyőkéreg, amely megvédi a talajt a kiszáradástól, lebomlása során pedig tápanyagot juttat a talajba.
A Miyawaki erdőket rendszerint alacsonyabb fakerítéssel szokták védeni a kóbor kutyáktól. Amennyiben hálót is feszítünk a lécekre, a mulcs szétszóródását is megakadályozhatjuk, a szél ugyanis megbonthatja a szalma réteget. Padok és tájékoztató táblák tehetik otthonosabbá a minierdőt, segítségükkel a környék lakói is hamarosan otthon érezhetik magukat a hangulatos zöld környezetben.
