Az a kormányzati keretezés, amely az akkumulátorgyártást a „zöld megoldással” azonosítja (szembeállítva azt a tevékenységet kritizáló zöldek és helyi közösségek álláspontjával), alapjaiban téves – fejti ki a hvg360-on megjelent elemzésében Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője, Budapest brüsszeli irodájának vezetője.

Európai kontextusban 60, optimális esetben 70 százalékos kibocsátás-megtakarítás érhető el egy-egy belső égésű motorral szerelt jármű azonos kategóriájú elektromosra cserélésével – írja a Transport and Environment elemzésére  és az ICCT vizsgálatára alapozva Jávor Benedek a hvg360-on vasárnap megjelent cikkében.

Csakhogy az autók számának és méretének növekedése révén a következő évtizedekben összesen körülbelül 60 százalékos várható fogyasztásnövekedés áll szemben az elektromos meghajtásra való átállás 60-70 százalékos kibocsátás csökkentésével – mutat rá elemzésében a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője. Vagyis pusztán az elektromobilitásra átállás éppen csak arra elegendő, hogy ne nőjön a közlekedés kibocsátása. Az Európai Unió viszont azt tűzte maga elé célul, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenti a közlekedés CO2 kibocsátását. Mindez nem azt jelenti, hogy az elektromobilitás ne lenne kívánatos irány, csak önmagában nagyon távol áll attól, hogy megoldja a problémáinkat – írja cikkében a politikus.

Jávor Benedek szerint a közlekedés kibocsátásának a 90 százalékkal megkurtításához a következőket kellene tenni.

1. A közlekedési igények csökkentése (például a település- és területfejlesztés újragondolásával, a globalizált kereskedelmi láncok lerövidítésével, a helyi termékek és helyi termelés előtérbe helyezésével).

2. Nem motorizált közlekedés előnyben részesítése (például az infrastruktúra kiépítése:  kerékpárutak, tárolók, mikromobilitási pontok kialakítása, stb.).

3. Közösségi közlekedés előtérbe helyezése

S végül, negyedikként, ha a fenti lépéseket mind végrehajtottuk, a megmaradó közlekedési igények kiszolgálását valóban igyekeznünk kell alternatív hajtásmódokkal megoldani. Ebben az elektromos autózásnak – és az akkumulátoroknak – ténylegesen lesz fontos szerepe, ugyanakkor más technológiák is hozzájárulnak majd a közlekedés CO2 kibocsátásának csökkentéséhez. Ha az első három pontban említett lépéseket, amelyeket a kormányzat–Fidelitas–Tarlós István-tengelyen mindközönségesen autósüldözésnek hívnak, nem hajtjuk végre, akkor az elektromos autózás épp csak arra lehet elegendő, hogy a közlekedési üvegházhatású gázok kibocsátása ne nőjön – írja cikkében a politikus.

Jávor Benedek arra is felhívja a figyelmet elemzésében, hogy a távol-keleti akkumulátoriparra építeni a magyar gazdaságot nem csupán környezetvédelmi szempontból elhibázott, hanem a magyar gazdaság jövőbeni stabilitását is veszélyezteti.

Az európai akkumulátorstratégia egyik fő célja ugyanis éppen az, hogy az EU szélsőséges függőségét a távol-keleti, mindenekelőtt kínai akkumulátorgyártástól csökkentsük, és megteremtsük az önálló európai kutatási-fejlesztési-gyártási kapacitást. Ebben az európai projektben nem lehet kínai akkumulátor összeszerelő üzemekkel részt venni, így a közpénzzel kitömött kínai akkugyárak a magyar gazdaság jövőbeli stabilitása helyett épp annak peremre szorulásához járulhatnak majd hozzá Európában – figyelmeztet cikkében a politikus.

A teljes cikk (előfizetői tartalomként) elolvasható a hvg360-on.

képek: Kubatovics Áron, SDXL 0.9