Egyre több ország jelenti be a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi ígéreteit, és a nyugat-balkáni országok a Szófiai Nyilatkozat elfogadásával már elkötelezték magukat e cél mellett, azonban a konkrét hosszú távú cselekvési terveiket még ki kell dolgozni. A Green Policy Center új tanulmánya ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet hosszú távú stratégiákat felállítani az Energiaközösség klímasemleges jövőjének elérése érdekében – írja a Portfólió.hu.
A mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást érintő vízkészletek elvesztése vagy a minőségi ivóvízhez való hozzáférés; az emelkedő hőmérséklet, amely kedvező feltételeket teremt új trópusi betegségek elterjedésének – ezek mind az éghajlatváltozásnak már most is érezhető negatív hatásai az Energiaközösség országaira (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Georgia,Koszovó, Moldova, Montenegró, Szerbia, Ukrajna) nézve, és a tétlenségnek még súlyosabb környezeti, politikai és gazdasági következményei lesznek.
A Green Policy Center új tanulmánya felmérte a klímasemlegességi célok felállításának és végrehajtásának pozitív hatásait és együttes előnyeit az Európai Uniós szomszédos országaira nézve.
Ilyen célok kitűzésével a szomszédos országok hozzáférhetnek olyan fejlesztési forrásokhoz, amelyek támogatják az igazságos átmenetet a klíma semleges gazdaság felé. Továbbá ezáltal ezek az országok potenciálisan csökkenthetik az Európai Bizottság által javasolt, EU határain érvényesítendő karbonvámok rendszerének (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM) hatásait is azáltal, hogy nemzeti vagy regionális szén-dioxid árazási rendszereket hoznak létre, amelyek összeegyeztethetőek a EU ETS rendszerével.
Ezenkívül a klíma semlegessé válás megszüntetné az EU-val szomszédos országok súlyos levegőminőségi problémáit, ezzel nemcsak állampolgáraik tízezreinek életét mentenék meg, de az egészségügyi rendszereikben és gazdaságukban felmerülő költségeket takarítanák meg. Emellett a fosszilis tüzelőanyagok és az azokra vonatkozó támogatások fokozatos kivezetésével a pénzügyi források felhasználhatók a gazdaság fejlesztésére és a foglalkoztatottság növelésére a vizsgált országokban.
A tanulmány a klímasemlegesség elérésének gazdasági vonatkozásait is pozitívnak ítélte meg: A CBAM hatásainak elkerülésével az EU szomszédos országai versenyelőnyben lennének azokkal a globális versenytársakkal szemben, akikre hatással lesz az új intézkedés.
A zöld és igazságos átmenet megkezdésével a vizsgált országok még jobban kiaknázhatják az EU-val történő kereskedelem pozitív hatásait. A pénzügyi szektor is folyamatosan teszi zöldebbé portfólióit, ezért a pénzügyi források is egyre inkább a fenntartható beruházások felé áramlanak. Ezek az új zöld pénzügyi eszközök, valamint a szomszédos országok hatalmas energiahatékonysági és megújuló energia potenciálja támogathatják a zöld, jó minőségű munkahelyek létrehozását és a klímasemlegességi cél elérését.
Annak érdekében, hogy az EU éghajlatváltozási jogalkotási szerkezete összhangban legyen a 2050-es klímasemlegességi céllal, a Bizottság felülvizsgálja a vonatkozó uniós jogszabályokat, és július 14-én egy új javaslatcsomagot terjeszt elő. Ennek a csomagnak a hatásai tovább gyűrűznek az Energiaközösség joganyagjára is. Az uniós klímarendelet egy hatékony klímapolitikai jogrendszer kulcselemeit is tartalmazza, amelyeket a szomszédos országoknak is figyelembe kell venniük, mint például:
- az időközi célok meghatározásának módszertana,
- egy tudományos tanácsadó testület létrehozása,
- és a szándék arra, hogy állandó jelleggel működjenek együtt az érintett ágazatokkal a klímasemlegesség felé vezető útjuk megkönnyítése érdekében.
Az Európai Zöld Megállapodás és a Nyugat-Balkáni Gazdasági és Beruházási terv arra szolgál, hogy támogassa a szomszédos országokat a klíma semleges gazdaság felé történő igazságos átmenetben.
Továbbá egyre több EU-tagállam fogad el nemzeti klímatörvényeket és hosszú távú éghajlat-változási stratégiákat 2050-re vonatkozóan. A tanulmány az eddig elfogadott nemzeti klímatörvények alapvetőelemeit foglalja össze a következő szempontok kifejtésével:
- tervezés és intézkedések;
- nyomon követés és felülvizsgálat;
- intézményi megállapodások;
- politikai-tudományos együttműködés és a társadalom részvétele.
A tanulmány alapján a klímasemlegesség nem azt jelenti, hogy a vizsgált országok nullára kell, hogy lecsökkentsék kibocsátásaikat, a szén-dioxid elnyelők használatával csak alacsonyabb szintre kell azokat csökkenteniük, miközben a zöld technológiák és a környezetbarát szakpolitikák megvalósításával továbbra is elérhetik a gazdasági növekedést és az igazságos átmenetet egy klímasemleges jövőbe.
Borítókép: Pixabay/ Engin Akyurt
