
125 településen és hat fővárosi kerületben irtják a szúnyogokat
Előfordulhat, hogy az erre a hétre tervezett beavatkozások egy része is elmarad a változékony időjárás miatt; ezeket szintén később pótolják .
Előfordulhat, hogy az erre a hétre tervezett beavatkozások egy része is elmarad a változékony időjárás miatt; ezeket szintén később pótolják .
A katasztrófavédelem szerint a kifejlett szúnyogok ellen használt irtószer emberekre, melegvérű állatokra, növényekre nem jelent veszélyt.
A legnagyobb területen a Tisza mentén, Csongrád-Csanád megyében, Szolnok környékén és a Tisza-tónál kell beavatkozni.
A faj jelenléte önmagában még nem jelent veszélyt, a vírust, vagy baktériumot az ember hurcolja be a trópusi útjáról hazatérve.
Az ökoszisztéma pusztítása leggyakrabban idegméreggel történik, pedig más módszerekkel is eredményesen gyéríthetnénk a csípős rovarokat.
A csapadékmentes tél és kora tavasz után április végére alakultak ki a csípőszúnyogok lárvái számára ideális tenyészőhelyek.
A melegedő időjárás kedvez a szúnyogok szaporodásának, ám az eltérő csapadékviszonyok miatt a megjelenésük országszerte nagy változékonyságot mutat.
A kifejlett szúnyogok gyérítése első alkalommal a Tisza-tónál kezdődött meg, mintegy 6 ezer hektárnyi területen, a lárvák elleni biológiai módszert pedig a Duna mentén Budapest, Baja, Mohács és Sopron környékén alkalmazzák a héten.
A parazita a csípés után a májba jut be, és onnan kerül a véráramba, ahol elszaporodik, és tönkreteszi a vörösvérsejteket, így a betegség korai szakaszában trópusi lázat okoz.