Jelentős ökológiai károkat okoz a kémiai szúnyoggyérítés
Az ökoszisztéma pusztítása leggyakrabban idegméreggel történik, pedig más módszerekkel is eredményesen gyéríthetnénk a csípős rovarokat.
Az ökoszisztéma pusztítása leggyakrabban idegméreggel történik, pedig más módszerekkel is eredményesen gyéríthetnénk a csípős rovarokat.
Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket.
Mint a katasztrófavédelem írta, a Tisza térségében a nagyobb tenyészőhelyek mostanra kiszáradtak, ezért itt biológiai védekezésekre már nincs szükség.
A melegedő időjárás kedvez a szúnyogok szaporodásának, ám az eltérő csapadékviszonyok miatt a megjelenésük országszerte nagy változékonyságot mutat.
A legnagyobb területen a Tisza mentén, Csongrád-Csanád megyében, Szolnok környékén és a Tisza-tónál kell beavatkozni.
A csapadékmentes tél és kora tavasz után április végére alakultak ki a csípőszúnyogok lárvái számára ideális tenyészőhelyek.
Egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból – azaz az inváziós fajokból – nagy egyedszámú stabil populáció legyen jelen az országban.
Korábban nálunk ismeretlen betegségeket terjesztenek vagy éppen elpusztítják az élelmiszernövényeket azok a rovarfajok, amelyek a klímaváltozás miatt jelentek meg a Magyarországon.
A faj jelenléte önmagában még nem jelent veszélyt, a vírust, vagy baktériumot az ember hurcolja be a trópusi útjáról hazatérve.
Előfordulhat, hogy az erre a hétre tervezett beavatkozások egy része is elmarad a változékony időjárás miatt; ezeket szintén később pótolják .