
Másfélfok: egyre több nyári zivatarral számolhatunk Magyarországon
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is.
Az orosz gázról való leválás radikális fordulatot hozott Európában, de a V4-országok eltérő utakat választottak.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt.
2025 májusa globálisan kiugróan meleg volt: a mérések kezdete óta a tavalyi után a második legmelegebb.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak.
Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak, hogy: „Norvégiában jobb az idő, mint nálunk.”
Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse.
A hőérzet alapvetően határozza meg, hogy milyen szabadidős tevékenységet tudunk vagy szeretnénk csinálni, vagy hova megyünk nyaralni, pihenni.
A globális felmelegedéssel a hőhullámok hossza, gyakorisága és intenzitása is növekszik.