Vízválasztók: Az aszály az emberi beavatkozás eredménye
Szinte már nem is telik el nap hazánkban anélkül, hogy az aszályról ne szólnának hírek.
Szinte már nem is telik el nap hazánkban anélkül, hogy az aszályról ne szólnának hírek.
Magyarországon több klímaszimuláció szerint az aszályos területek növekedésére kell felkészülni a jövőben, ami elkerülhető, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál cikkében.
Legalább tízmillió gyereket fenyeget az aszály a szavannák országaiban.
Vajon az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsben helyet kapnak klímakutatók és környezetvédelmi szakemberek?
A vízhiány miatt több helyen másod-, harmadfokú készültség van érvényben.
A Párbeszéd új társelnöke szerint nagyon fontos, hogy az Orbán-kormány is belássa, nem a hetvenes-nyolcvanas évekbeli technológiákhoz kellene visszanyúlni. Úgy látja, az öntözés valóban fontos, nem lehet egyik pillanatról a másikra tecnológiát váltani, de nem csak ebben kell látni a helyzet megoldását. Jelenleg viszont az aszály elleni projektek abban merülnek ki, hogy Mészáros Lőrinc és cégei csatornákat és vízműveket építenek.
Bár Magyarország a vizek országaként határozza meg magát, a klímaváltozással járó szárazodás a Kárpát-medencét is egyre erősebben sújtja.
A helyi víztározók forrásai elapadtak, a hatóságok pedig bírságot szabnak ki a kertek öntözéséért és az autómosásért.
Az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.
„Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság”.