Az irodalmi Nobel-díjas Selma Lagerlöf és a Nils Holgersson talán legfontosabb mondanivalója a gyerekek és az állatok közötti gyönyörű kapcsolat hatásáról szól. A meseregény a 21. századnak is példát mutat a 19-20. század fordulójáról, hogyan lehetne és kellene a földrajzot tanítani.
Tömegsport-rendezvény, közösségi élmény, jótékonyság, kerekesszékesek és épek, autóstop, a metropoliszokban is jobb levegő. Íme a világ legnevesebb városi maratonijai – és a miénk, amelyre egyébként büszkék lehetünk.
Magyarország a hulladékgyűjtésben sehol sem jár az EU célkitűzéseihez képest. Hiányzik az egységes rendszer, máshogyan gyűjtenek vidéken és Budapesten, a legrosszabb megoldásnak számító hulladéklerakás terjedt el a leginkább. Az általunk fizetett díjak pedig nem fedezik a hulladékgyűjtésnél a közszolgáltatást, ami így óriási deficitet termel.
Két háromszoros olimpiai bajnok, Kiss Gergely és Storcz Botond mesél videónkban Kolonics Györgyről és arról, mit jelent egy vízilabdás és egy kajakos számára a futás, hogy válnak valódi közösségi élménnyé az ilyen alkamak a Népszigeten.
Nemcsak gyönyörű, de különleges tájak, és mindegyiknek megvan a maga rejtett természeti kincse. Egy óriási dolomitszikla mikroklímával, egy sziklafalak közé zárt tengerszem vagy éppen egy télen-nyáron havas szakadék.
Olyan külszíni bányákat, víztározókat, természetes tavakat kerestek, ahol a lehetséges víztározók között legalább 100 méter a szintkülönbség.
New York zöld és sötét oldalát is megismerhettük a Magyar Földrajzi Társaság előadásán. Persze a felfőkarcolók is szóba kerültek, amelyeknek már az építése is megannyi emberáldozatot követelt, de ez nem számított az építettőknek. A luxus ma is tombol, a szegénység a régi, New York mégis fantasztikus.
Az ételpazarlásra is felhívják a figyelmet a kamionok, így az esemény kettős célt szolgál. Az összefogással éves szinten 8-9000 tonna ételt sikerül megmenteni, ami 250 ezer rászorulón segít.
Az új kölcsönzőhálózat mellett a helyiek valódi vendégszeretete és a tömegturizmus hiánya is vonvóvá teszi Észak-Magyarországnak ezt a táját.
Róla kapta a nevét egy fákon élő kolumbiai békafaj, a Dendropsophus stingi, viszonzásul a dél-amerikai erdőkért és őslakókért tett erőfeszítéseiért. Évtizedek óta rendkívüli összegeket és energiákat mozgósít a bajba jutottakért, számainak sokasága emberi sorsokat örökít meg. Egy négygyermekes szegény család elsőszülött fiaként jött világra 1951. október 2-án Gordon Matthew Thomas Sumner, vagyis Sting.
