Természetvédelem és fakitermelés. Egészséges erdők és biomassza erőművek. Megosztó kérdések, főleg annak fényében, hogy az utóbbi hónapokban több látványos tarvágás is borzolta a természetről felelősséggel gondolkodók kedélyeit. Szabad-e feláldozni akár a védett erdők fáit is tűzifaként? Kell-e pótolni a tulajdonosoknak a kivágott idős fákat? Ezekről is beszélgettünk Dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő- programjának vezetőjével.
Az egyik legismertebb eset az Alföld egyik legidősebb (részben védett) erdőjében történt tarvágás volt. Ahogy a WWF Magyarország Alapítvány oldalán a közelmúltban megjelent cikkből kiderül, a Bátorliget határában található Fényi-erdőt már 1954-ben védelem alá vonták, jelenleg állami tulajdon és a Natura 2000 hálózat része, védett fajok otthona. Az öreg erdőben néhány hónapja tarra vágtak mintegy három hektárnyi területet. Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő- programjának vezetője írásában megemlíti, hogy természetbarátok gyakran találkoznak komoly mértékű tarvágásokkal a Bükkben és a Börzsönyben is. Kétségtelen tény, hogy országos jelenségről van szó.
Nemrégiben a Telex is hírt adott arról, hogy a magyar kormány három évvel ezelőtt ideiglenes szabályozással tette egyszerűbbé a védett erdők kivágását, akár a tarvágás módszerével is, ám egy új törvényjavaslattal véglegessé tenné ezeket az intézkedéseket, sőt, további enyhítéseket is bevezetne. A törvényjavaslat bővítené a tarvágás lehetőségeit a legjobb természetességi állapotú, védett természeti területeken és Natura 2000 területen lévő, illetve közjóléti és tájképvédelmi rendeltetésű erdőkben.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért közösen kérte levélben a miniszterelnöktől és az érintett miniszterektől a törvénymódosítás érintett elemeinek visszavonását.
Számos kérdés felmerülhet – nemcsak a természetjárók fejében – a tarvágásokkal összefüggésben. Arról, hogy milyen erdőket lehet szabályosan kitermelni, illetve kell-e pótolni a letermelt erdőt, Dr. Gálhidy Lászlóval beszélgettünk.
A magánerdőkben lényegében “mindent szabad”? Létezik ezekre az erdőkre külön szabályozás?
Természetesen nem szabad mindent a magántulajdonú erdőkben sem. A magántulajdonú erdő úgynevezett korlátozott tulajdon, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos el kell tűrje, hogy az erdejét bárki felkeresse, és akár például gombát gyűjtsön. Ugyanakkor fát sem termelhet másként, mint a jogszabályokkal összhangban. Hatóság által jóváhagyott erdőtervvel kell rendelkezzen, és az erdészeti beavatkozásokat be kell jelentenie, illetve esetenként engedélyeztetnie is szükséges.
Több újságcikkben és számos Facebook posztban olvashattunk arról, hogy Magyarországon léteznek olyan helyek, ahol 100 éves (védett) fákat is tömegesen vágnak ki, és a faanyaggal többek között biomassza erőműveket is táplálnak. Miért jó értékes faanyaggal fűteni az erőműveket?
Sajnos a jogszabályaink lehetővé teszik, hogy néhány kivételtől (például a nagyon kis területen létező erdőrezervátumi magterületektől) eltekintve szinte valamennyi erdőnkben faanyagtermelés történhessen, védettségtől függetlenül. Védett és Natura 2000 területeken bizonyos korlátozásokat be kell ugyan tartani, de ez a lényegen nem változtat.
A szakkifejezéssel “vágásérett korú” – tölgyesek vagy bükkösök esetén akár 120-130 éves – fákat az erdőtervi lehetőségek szerint kivágják. Azt a faanyagot, ami nem alkalmas ipari célú felhasználásra – épület- vagy bútorfának -, biomasszaként, vagyis tűzifaként hasznosítjuk.
Társadalmi szinten nem mondható üdvözlendőnek, hogy a természeti értékek, az élővilág lakóhelyéül szolgáló erdők faanyaga biomassza erőműben végzi, de mivel a jogszabályaink lehetővé teszik, és a gazdasági szereplőknek megéri, ezért minden évben kitermelünk annyi fát, amennyit csak az erdőtervek megengednek.
Ezek szerint szabályos módon lehetséges ma Magyarországon ősfákkal “jóllakatni” az erőműveket.
Nincsenek arra vonatkozó jogszabályok, hogy idős fákat ne lehetne tűzifaként hasznosítani, ezért sajnos lehetséges.
Hogyan pótolják a kivágott erdőket? Magánerdők esetén lehet erre kötelezni a tulajdonosokat?
Igen, a jogszabályok kötelezik az erdőgazdálkodót, akár állami, akár magántulajdonról beszélünk arra, hogy gondoskodjon az erdő felújításáról. Ez alól nem lehet kibújni.
Ugyanakkor a kivágott idős erdő helyén 120-130 év múlva lesz hasonló állomány, tehát a fenntarthatóság csak generációs időtávon mérhető. Ha valakinek a lakóhelye szomszédságában kivágják az erdőt, akkor ott ahhoz hasonlót már valószínűleg nem fog látni az élete során.
Az önmagában jó cél lehetne, hogy zöld energiát szeretnénk előállítani. Van erre más mód, mint az erdők kivágása?
Természetesen léteznek alternatív energiaforrások, akár a szél- vagy a napenergia. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a például a családi házak szigetelésével megoldható lenne, hogy a jelenleg évente kitermelt faanyag jelentős részét, akár 30%-át is az erdőben hagyjuk.
Az MME-vel és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen megfogalmazott levélnek lehet bármilyen hatása a törvényhozásra? Ha igen, mit várnak az érintett miniszterektől?
Élénk társadalmi párbeszédet tapasztalunk az állami erdőkben folyó tarvágás témája kapcsán. A petíciónkat is 30 000-en aláírták már, de számítunk további csatlakozókra (peticio.wwf.hu). Azt várnánk, hogy a tarvágást elősegítő törvénytervezetet ne fogadja el a Parlament.
