Szemét és szentjánosbogár az Év Ifjú Természetfotósa képén

Sokat akar még a fotózásról tanulni, de már ma is elkápráztatja a képeivel a közönséget Gazsi Máté, akit általános iskolai tanára indított el a természetfotózás útján. Néhány év alatt Máté eljutott a professzionális szintig, és tavaly átvehette az Év Ifjú Természetfotósa díjat.

Gazsi Máté Fejér vármegyében, a Váli völgyben, Felcsúton él. A BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum 12.-es diákja okleveles környezetvédő szakon tanul, és szabadidejében egy csodálatos hobbinak hódol.

„Még 2019 tavaszán részt vettem egy természet versenyen, ahol a természetismeret tanárnőm említette a fajbook nevű programot. Ekkortól kezdtem lelkesen járni a természetet a családi fényképezőgéppel. A fotózás révén a természet vált a mindenemmé”

-mesélte Máté a Zöld Hangnak.

A fiatalembernek olyannyira a szerelmévé vált a fotózás, hogy a későbbiekben is a természet közelében szeretne maradni, tudatosan gondolkodik a továbbtanulásról. Mi az, ami magával ragadja a természetben? Hogyan találja meg Máté a legjobb témákat? Mit üzenhetnek varázslatos képei a fiataloknak? Ezekről beszélgettünk a tehetséges természetfotóssal.

Mikor kezdtél fotózni? Hogyan kezdődött?

Még 2019 nyár elején megvettem a saját spórolt pénzemből az első fényképezőgépemet. Decemberben a fajbookon a felnőttek között nyertem egy fotózást Máté Bencéhez, az ifjúsági kategóriában pedig egy objektív bérlési lehetőséget, amit utána megvásároltam magamnak. Egyedül tapasztaltam ki a fényképezés rejtelmeit, és még mindig tanulok új dolgokat. Amikor az időm engedi, a tanulás mellett szinte mindig kint vagyok fotózni. Kedvenc fotós területeim a Váli völgy, a kiskunsági puszták és a Börzsöny.

Mik a kedvenc témáid?

Eleinte a madarakat szeretettem fotózni, mára inkább a makró világ felé kacsingatok, de szívesen fotózok mindent, ami a szemem elé kerül. (A makró fotózás kicsi dolgok részletgazdag megörökítése – a szerk.)

Milyen képeidet díjazták az ÉV IFJÚ TERMÉSZETFOTÓSA versenyen? Hogyan készültek ezek a fotók?

Két képem került fel a falra, az egyiken egy sordély látható a naplementében. A Duna és a Tisza közötti pusztákon nagyon szeretek fotózni napkeltétől napnyugtáig. A sokszínű madárvilág itt mindig elvarázsol. Egy tavaszi napon készült a kép. Naplemente idején hazafelé véve az irányt, összetalálkoztam egy sordéllyal, aki egy bogáncs tetején énekelte az altató dalát.

A másik képem a szomszédos falu erdejében készült, ahol minden év júniusában rengeteg szentjánosbogár repül. Tavaly nyáron azalatt a pár nap alatt, amíg tartott a rajzásuk, minden estét ott töltöttem.

Amikor besötétedett az erdős részen, elkezdtek repkedni a szentjánosbogarak. Az erdőben sajnos rengeteg szemét hevert, köztük ez az üveg is, amibe belerepültek a világító bogarak. Ezt szerettem volna megörökíteni, de szerencsémre az egyik éppen kirepült. Ennek a kicsi, gyorsan mozgó bogárnak sikerült a röppályáját a fotómon megmutatni.

Mit ad számodra, mit jelent neked a természet?

Minden pillanatot szeretek, amit a természetben töltök. A békét, a nyugalmat, a kikapcsolódást jelenti számomra. Izgalmas, hogy egy adott napon milyen csoda tárul az ember szeme elé. Legyen az egy parányi kis nyúl, vagy a patakból kifelé kukucskáló kövirák, akár egy jéggé fagyott vízesés.

Mit szeretsz legjobban a fotózásban? Mi a nehézsége, mi a szépsége számodra a hobbidnak?

Minden pillanatát szeretem a gépem összeszerelésétől egészen az utómunka végéig. Amikor hajnalban fotózni indulok, nagyon ritkán van egy bizonyos téma amiért kimegyek. A természet rengeteg témát és meglepetést tartogat. Sokszor előfordul, hogy kitalálok valamit, ám egészen mást tár a szemem elé a természet.

Az élmények, a kint töltött percek varázsa kísér a hétköznapok stresszes pillanataiban. A természetfotózás számos nehézséggel jár, olyanokkal, mint a kitartás, a megfelelő kompozíció kitalálása, az időjárás viszontagságai, de akár az is, amikor majdnem elsüllyedsz az iszapban.

Milyen terveid vannak ezen a téren, illetve, a tanulmányaiddal a jövőben?

Idén érettségizem, így ez volt az elődleges célom, jövőre következhet a technikus vizsga. Utána egyetemen szeretnék tanulni. Azt még nem tudom, milyen szakon, de a természet közelében akarok maradni, ez biztos. Már a középiskola választásánál is csak az jöhetett szóba, ami a természethez kapcsolódott, és ez a mai napig sem változott.

A fotózás terén sokat kell még tanulnom, remélem még sok mindent elleshetek a példaképeimtől is. Számos olyan állat él, amelyet szívesen lefotóznék, és a makró világ apró rejtelmeinek is szeretnék utána járni. A természet csodáit szeretném megmutatni az embereknek, és felhívni a figyelmüket arra, mi minden található a környezetünkben, amit észre sem veszünk. Remélem a legnagyobb vágyam is teljesülhet egyszer, hiszen nagyon szeretnék kijutni Izlandra fotózni.

Mit üzennél a hozzád hasonló fiataloknak? Hogyan viszonyuljanak a világhoz, a természethez?

Sokkal csodálatosabb dolgokat lehet találni a természetben, mint a négy fal között. Legyenek nyitottak, járjanak a természetbe és védjék azt. Szükségünk van az élővilágra még nagyon sokáig, de ehhez mi is kellünk. Kezdetnek talán annyi is elég lehetne, hogy ne szemeteljünk, ne rongáljuk a környezetünket.

Fotó:Gazsi Máté