A környezetbarát közlekedési alternatíváktól az energiatakarékos háztartási gépeken át az élelmiszermaradék tudatos felhasználásig többféle módon csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Egy családi ház megalkotásakor célszerű alaposan körbejárni, milyen anyagokból, hogyan és mit építhetünk. A természetes anyagokból készült kenderbeton felhasználása környezetbarát módszer.
A környezetbarát építőanyagok régóta „kéznél vannak”, elég az évszázados parasztházak vályogtégláira vagy a nádfedeles tetőkre gondolnunk. A vályogépítés a reneszánszát éli Magyarországon, de mellette más különleges építőanyagok is elérhetők, melyekkel ugyancsak kevésbé terheljük a környezetünket.
A székesfehérvári ERMIN (Erdők Mintájára) Mérnökiroda Kft speciális, ökotudatos házak tervezésével foglalkozik, Radev Gergő felelős tervező, cégtulajdonos mesélt a Zöld Hangnak a kenderbeton szerkezetekről, és arról, milyen érvek szólnak egy kenderbeton ház megépítése mellett.
A kenderbetont egyre több országban használják, minimális előkészítést igényel. Alapanyaga kender pozdorja, hidraulikus mész (kötőanyag) és víz. Tényleg ennyire egyszerű a dolog?
Azért hívják kenderbetonnak, mert beton minden olyan anyag, amiben van egy kötőanyag, és valamilyen adalékanyag. A kettőnek az egysége a beton. A hagyományos beton, az valójában sóder és cement keveréke. Innen ered a kenderbeton elnevezése, lényegében „ugyanez”, csak környezetbarát anyagokból. Kender pozdorja és hidraulikus mész alkotja a szerkezetet.
Külföldön, főleg Ukrajnában ez egy nagyon elterjedt építőanyag. Ez egy környezetbarát, páraáteresztő, önhordó anyag, amit általában térelhatároló falak építésére használunk. Önhordó, tehát a saját súlyát elbírja, de nem teherhordó.
Emiatt a kenderbeton házaknak van egy kiegészítő váza, ami a szerkezetet, a terhet hordja. Ez általában egy faváz, amivel a környezetbarát természetes jellegét is megőrizzük a szerkezetnek.
A kenderbeton válaszfalba is betölthető, de alapvetően homlokzati falként szoktuk használni. Az energetikai és tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelően, az optimális falvastagság 45 centiméter, ezzel szoktunk tervezni.
Leggyakrabban a helyszínen készítik monolit szerkezetként. Ez azt jelenti, hogy készítenek egy kúszó zsaluzatot, és ezt töltik meg a kenderbetonnal. Az anyagot betöltik és finoman összetömörítik. Maga a technológia az röviden ennyi.
Alapvetően miben más a kenderbeton, mint a vályog?
A kenderbeton a vályoghoz képest kevésbé vízérzékeny, nem fog elmállani, ha víz éri, szemben a vályoggal. Ám mivel aktív mész van benne, lúgos kémhatása miatt maró hatású, amíg az meg nem köt – mészkővé nem alakul. Amíg dolgozunk vele, addig ez egy „veszélyes anyag”, tehát óvatosan nagy szakértelemmel kell hozzányúlni. Ez fontos különbség, hiszen a vályogszerkezeteket akár a gyerekekkel közösen lehet „tapicskolni”, addig a kenderbetonnál a szemvédelem, bőrvédelem nagyon fontos.
Milyen jellegű épületeket célszerű ebből az anyagból építeni?
Mivel egy környezetbarát anyagról beszélünk, olyanról, ami helyi munkával készül, elsősorban családi házakhoz szoktuk ajánlani, illetve kisebb középületeknél. Kicsi és közepes léptékű középületekben javasoljuk.
A kenderbeton páraáteresztő és hőszigetelő tulajdonságai miatt a belső oldali hőszigetelésre, így akár műemléki felújításra is alkalmazható. Nagyon jól tudjuk a belső térben is használni, hiszen ez nem árt az emberi szervezetnek. Biztosan nem jelentkezik gombásodás, penészedés a falakon száradás közben.
Egy-egy blokk belőle nagyobb tömegű, mint egy kőzetgyapot vagy műanyaghab hőszigetelés, ezért a hangszigetelő és páragazdálkodó képessége is kiváló.
Amennyiben a jövőben lesz majd táblás kiszerelésben, akkor szerintem válaszfalakba, és mennyezetre sokkal inkább lesz egy kézenfekvő megoldás. Jelenleg még helyben készül, emiatt viszonylag szűk a paletta, hiszen nem éri meg tíz centi vastag falat bezsaluzni. (ugyanannyi munka, mint a 40-50 centiméteres falat)
Milyen tulajdonságai vannak, amelyek más építőanyagokkal szemben előnyt jelenthetnek?
Azon kívül, hogy az ökolábnyomot csökkentjük vele, maga a kender, mint anyag, nagyon sok széndioxidot megköt. Ezért nem csupán zérós, hanem inkább mínuszos építőanyag, így a legtöbb építőanyagot lepipálja ezen a területen.
Egy kenderbetonból épült ház még könnyűszerkezetűnek számít, de ezekhez képest lassabban melegszik fel, és kicsit lassabban hűl ki, mivel az általános hőszigetelő anyagoknál nagyobb a tömege ezért tud megfelelő módon tud gazdálkodni a párával is.
Építéstechnológiai szempontból is előnyös lehet, ha az ember környezetbarát házakban gondolkodik. A vályogtermékekhez képest ez egy könnyebb anyag, így a szállítási költsége is kedvezőbb.
A kenderbeton azért is jó alternatíva, mert kevés rétegből épülnek fel a falak. Ha farostból akarok házat építeni, akkor van egy favázam, amire több réteget kell felhordanom.
A kenderbetonnál ugyancsak szükséges egy faváz, ehhez jön a falszerkezet, amit utána levakol az ember, vagy lefesti. Tulajdonképpen az összes kiegészítő réteg meg lesz így oldva, ebbe van beszerelve a villanyvezeték is, a vizet pedig általában a padlóban visszük. (ezekben a falakban nem készül külön párafékezés, légzárás stb.)
Ez szerintem egy egyszerű rendszer. Az anyag drágább, mint a kőzetgyapot, ám az építés során, a kevesebb rétegen megspórolunk jelentős mennyiségű munkadíjat, nem lesznek hézagok és hőhidak a szerkezetben, hiszen egy vastag, homogén anyagról beszélünk – továbbá a házunk is értékesebb lesz, mivel természetes és egészséges. Az egyszerű rétegrendszernek köszönhetően kevesebb a hibalehetőség, és jobban tervezhetők a munkafolyamatok. Nem kell egymásra várni a mestereknek, időt takaríthatunk meg.
Létezik állami támogatás, amit megpályázhatunk, ha kenderbeton házban gondolkodunk? Belekerült például a hőszigetelési programba?
Alapvetően jelenleg nincsen semmilyen támogatás. Működik a Kendericum Zrt., ami a magyarországi kenderbeton gyártást felkarolta. A fiatal cég kifejezetten építőipari célokra gyárt kendert. Valószínűleg így sokkal több hazai alapanyag lesz, mert eddig legfeljebb néhány házat készítettek Magyarországon hazai a kenderből. Az alapanyag nagyobb részét importálni kellett. Vannak törekvések, összeálltak nagyobb vállalkozók, így megoldódni látszik, hogy hazai anyagból építhessenek. Gondolom, emiatt az ára is egy kicsit kedvezőbb lesz majd. A jelenleg zajló hőszigetelési programba nem került bele, mint hőszigetelő anyag. Amire egy 15 centiméter vastag EPS lap képes, a kenderbetonból legalább 30 centi vastag szükséges, ezért utólagos hőszigetelésre nem annyira hatékony. Nagyon vastag réteg kell ahhoz, hogy utólagos hőszigetelésként tudjunk vele számolni, emiatt ez a támogatási programba nem kerülhetett bele. Mi leginkább kitöltő falként szoktuk használni. Lehet egyébként a födémbe vagy a padlóba is rakni, ilyenkor a tömörségét beállítjuk. A falba egy közepes tömörségű anyag kerül, ami nem hordó. A padlóval lehet egy kicsit tömörebb, ami lépésálló.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a meszes kötéshez szén-dioxid kell a levegőből. Minél nagyobb és vastagabb szerkezetet készítenek belőle, annál lassabban jut el friss levegő a fal belsejébe.
A kenderbetonból készült falaknak viszonylag nagy a száradási ideje. Ezért az építéskor először elkészítik a favázat, majd betöltik a kenderbetont, majd eltelik körülbelül fél év, és csak ezután lehet lezárni a szerkezetet a befejező rétegekkel.
fotó: ERMIN Mérnökiroda
