Nemcsak természetvédő körökben hallani ma már a beporzó rovarok hasznosságáról, és arról, milyen módszerekkel segíthetjük a méheket és más rovarokat lakóhelyünk környezetében. A vadvirágok magjával teleszórt városi közösségi kertek és a színpompás virágos körforgalmak kialakításával ugyancsak sokat segíthetünk a beporzóknak. A közelmúltban felfigyeltünk egy szegedi „jó gyakorlatra”, melyet egy helyi természetbarát évek óta sikeresen alkalmaz a kertjében.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
Szekeres Sándor Gábor, a szegedi Tömörkény István Művelődési Ház vezetője egy átlagos méretű családi kertet művel a csongrádi megyeszékhely kertvárosi övezetében. A tudatosan gondolkodó természetbarát mesélt a Zöld Hangnak egyedülálló megoldásáról, egy igazi „csodasövényről”, mely segíti a biodiverzitás megőrzését, és a hasznos rovarokat, hogy megfelelő táplálékokat találjanak.
„2016 őszén költöztünk a családdal kertes házba. Már az építkezés közben elültettünk néhány fát és cserjét sövény gyanánt, de az igazi kezdést inkább 2017 tavaszára tenném. A portánk teljes területe 790 négyzetméter, amiből körülbelül 580 négyzetméternyi területet sikerült szabadon, vagyis zölden hagyni”
-sorolta a kertbarát a Zöld Hangnak.
Sándor egy különleges sövényt álmodott meg az újszegedi portára. A beporzók számára kiemelt jelentőséggel bíró sövényt 2017-ben telepítette, és alaposan megválogatta az egyes töveket.
A pompás kert néhány év alatt igazi édenné változott. Csupán ebben az évben adott már tengernyi bodzavirágot, szibériai mézbogyót, a mézalmácskából körülbelül 15 kilogrammot szedtek le, melyből 6 kilónyi lekvár készült, a többi nyersen elfogyasztotta a család. A málna és a füge is a napokban érik, augusztusban fekete berkenyét szednek, ősszel pedig kökényt és galagonyát szüretelnek Újszegeden.
Milyen növényeket választott a sövényhez?
Az egyik oldalon húsos som, öt galagonya bokor, négy kökény bokor, öt rózsalonc, két méter hosszan málna, egy bodza, josta és egresbokrok következnek, valamint egy öntermékeny kiwi, egy füge, két homoktövis, és az oldalt 3 méter hosszan mézalmácska zárja.
A kert hátsó részében nincs sövény csak néhány ribizlibokor, ugyanis mögöttünk csak szántóföld van, szép kilátással. Nyulakat, legelő őzeket, fácánokat, néha ragadozó madarakat meg gólyákat látunk. Ezt a látványt nem akartam sövénnyel elválasztani.
A ház másik oldalán hátulról előre haladva található szintén 3 méter hosszan egy újabb mézalmácska sövény, utána két füge, kakukktojásként egy vöröslevelű juhar, azután egy fekete berkenye, egy nyolc méter hosszú málna sor, még egy fekete berkenye, egy boglárkacserje, két mogyoró bokor, öt tő szibériai mézbogyó, egy orgona, a sort pedig két goji bogyó zárja.
A ház elején a kerítés előtt egy törpe orgona, egy húsos som, egy rózsalonc, egy kerti bajnóca, egy jezsámen, egy tamariska és egy aranyeső kapott helyet.
Mióta kertészkedik? Milyen elvek mentén alakítja a kertet?
Mivel kertvárosi környezetben élünk Újszegeden, így a kert gondozását az itt hagyományos elvek alapján kezdtem el. Ez azt jelentette, hogy a kertet füvesítettem, rendszeresen nyírtam, emiatt sokat kellett öntözni. A fákat és a bokrokat permeteztem, mert tetvesek voltak, és gombás betegségek ütötték fel a fejüket, emellett folyamatosan metszettem.
Elegem lett abból, hogy nem lehet közvetlenül a fákról, bokrokról enni a terméseket, ahogyan annak idején nagymamámnál, és elkezdtem keresni azokat a módszereket, hogyan is tudnám vegyszerek nélkül gondozni a kertet.
Sikerült ezt megoldani?
2018 óta semmilyen vegyszert nem látott a kert. A természetes folyamat elindult, kinyílt a világ, mert elkezdett élet költözni a kertbe. Figyeltem, békén hagytam, és csak annyit igazítottam a kerten, amennyit nagyon muszáj volt. Így alakult ki egy igazi dzsungel, amilyennek a kezdetek kezdetén elképzeltem.
Milyen nehézségekre kellett megoldást találni a növények telepítésekor?
Mivel korábban a terület teljesen tar volt, ezért minden egyes növényt nekem, nekünk kellett elültetnünk. Bizony kezdetben a kopár területen megtapasztalhattuk, hogy milyen is Szegeden az igazi nyári forróság. Már akkor tudtam, hogy ezen a területen akkor lehet oázist teremteni, ha lehetőleg minél több árnyékos részt alakítok ki a kertben.
Amíg kicsik voltak a növények, kénytelen voltam sokat locsolni, hogy életben maradjanak, hogy megerősödjenek, de ahogy nőttek, úgy lehetett visszaszorítani a vízhasználatot, ami az elmúlt időszak aszályos éveit nézve már nem terhelte annyira a környezetet, mint a naponta történő locsolás.
Sok gondoskodást igényel egy ilyen változatos kert?
Ma már van egy olyan rész a kertben, – főleg a nagyra nőtt sövényeket értem ezalatt -, amit szinte nem is locsolok, kivéve nagy szárazság idején. Ami vizet kap, az a veteményes, de az is csak ritkán, hiszen kaszált zöld nyesedékkel, valamint szalmával takarom a növények tövét, és a köztük lévő földet. Ha több hétig nincs eső, akkor heti egyszer vagy kétszer kapnak vizet a szárazságtűrő évelő szigetek is.
A sövénynövények kiválasztásánál általában mindenki a tuját vagy a babérmeggyet választja, mert örökzöldek. Nálam ez egyáltalán nem volt szempont. Az „ehetőség” annál inkább. Később pedig, láthattam azt is, hogy az állatvilág számára nagyszerű életteret is biztosítanak ezek a terebélyesedő növények, főleg, ha hagyom őket növekedni.
Egyébként, metszeni csak annyit metszek, amennyit nagyon muszáj. Főleg a szomszédba átnyúló ágakat vágom le, valamint helyhiány miatt igazítok.
Gondolom, ilyen körülmények között különösen sokszínű a kert állatvilága. Hogyan segíti a kert és a fajgazdag sövény az élőlényeket?
A kert élővilága csodálatos. A levéltetvekre is barátként tekintünk, mert táplálékot nyújtanak a katicáknak, lágybogaraknak, fátyolkáknak, zengőlegyeknek és ki tudja még hányféle rovarnak, amelyek nélkülözhetetlen részei a kert ökoszisztémájának.
Mivel nagyon sok rovar él a kertben, rengeteg madár látogatja a területet. Zöldikék, széncinegék – akik a kihelyezett odúkban még költenek is -, verebek, feketerigók, házi rozsdafarkúak, tengelicek, szajkók, barázdabillegetők. Ritkán még egy búbos bankával is összehozott a sors. Találkoztam már levelibékával, különféle ásóbéka fajok példányaival, egyszer pedig láttam siklót is. Rendszeres vendégeink a sünök.
A virágos növényeknek, mint a levendula, a különféle gyógy- és fűszernövények, a virágos egynyári és évelő virágoknak köszönhetően a poszméhek, házi méhek, különféle vadméhek, pillangók, pókok, cincérek, rózsabogarak, zengőlegyek, fátyolkák, lágybogarak, katicabogarak találnak élhető otthonra nálunk.
Irigylésre méltó.
Az a jó ebben, hogy az adott évszakra jellemző „élő természetfilmet” láthatok minden nap. Tavasszal a galagonyavirágzás rajokban vonzza a vadméheket és más beporzókat. A döngicsélés és zsongás a legszebb muzsika ilyenkor. Káprázatos a látvány és a „zenei” világ is! Nyáron a pillangók szálldosnak virágról virágra, madarak pihennek meg a bokrok rejtekében, ahol védi őket a lombozat. Darázspók vadászik a zsálya levelére szőtt hálójában, fehér karolópók lesi áldozatát a levendula virágán…
Élet van! Ősszel a színekben tobzódik a kert, lehullanak a levelek, amelyek nagy részét behúzom a fák és bokrok tövébe, a másik részét otthagyom a fűben. Így biztosítok élőhelyet a rovarok és más élőlények számára, a talajnak pedig tápanyagot.
A cikkben szereplő fotókat Szekeres Sándor Gábortól kaptuk.
Aki szeretné nyomon követni az újszegedi beporzó barát kert mindennapjait, folyamatos fejlődését, megújulását, annak érdemes felkeresni a kert Facebook oldalát. (Kertliget)
