A 2022-es gázáremelés nagy riadalmat keltett a lakossági piacon, hiszen az újonnan bevezetett küszöbérték fölött kb. nyolcszoros áremelkedést jelentett a fogyasztóknak köbméterenként – olvasható a Másfélfokon Diallo Alfa tollából. A BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) reprezentatív kérdőíves felmérése alapján a magyarok 91%-a használ földgázt a háztartásában, 36% pedig nem is rendelkezik más fűtési móddal. Azok a tulajdonosok, akik technikailag megtehették, az árérzékenység szerint elkezdtek oda-vissza váltogatni a gáz és a tűzifa között. Ezek javarészt az alacsonyabb jövedelmű, de nem legszegényebb, 1990 előtt épült családi háztulajdonosok voltak. Az ún. rezsicsökkentés részleges eltörlése ebben a formában nem a komfortérzet miatti túlfűtésnek vetett gátat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak jelent komoly plusz kiadásokat, nem ösztönzi igazán az energiahatékonysági beruházásokat, az energiaszegénységet is konzerválja, miközben a lakosság hitelezi a Magyar Villamos Műveket a mostani számlázási gyakorlat alapján. Szociális szempontok figyelembevételével és célzott ösztönzőkkel volna megvalósítható a sikeres átmenet a hazai fűtési szektorban. Diallo Alfa, Takácsné Tóth Borbála és Szajkó Gabriella elemzése.
2022 nyarán az emelkedő nagykereskedelmi energia árak hatására a magyar kormány részlegesen megszüntette a harmadik rezsicsökkentés (2014) során befagyasztott végfelhasználói gázárakat, és a fogyasztás mértékétől függő árazási rendszert vezetett be. Ennek lényege, hogy a kormány által megszabott küszöbérték (1729 köbméter éves gázfogyasztás) alatt fogyasztó háztartások számára nem változott a gázár, ám a küszöbérték fölött minden elfogyasztott köbméter után körülbelül 8-szoros áremelkedéssel szembesültek a fogyasztók.
A 2022-ben a bevezetett intézkedés potenciális hatásai nehezen voltak felmérhetőek, így a TÁRKI a REKK megbízásából egy épülettípus és régió szerinti országos reprezentatív kérdőíves kutatást végzett az év utolsó negyedévében, melyben a magyar lakossági fűtési szokások mellett többek között ezen intézkedés lehetséges hatásait is vizsgálta.
Már 2022-ben látszott, hogy a lakosságot érzékenyen érintheti potenciális gázáremelés, hiszen a magyar lakosság 91%-a használ gázt, jellemzően fűtésre, főzésre, vagy vízmelegítésre. A gázzal fűtő háztartások aránya 2022-ben a felmérés alapján 61% volt, mely háztartások jelentős része elsődlegesen is gázzal fűt. REKK becslése alapján ezen háztartások nagyjából kétharmada esett a küszöbérték alá, míg egyharmada fölé.
Bár ezen arányok igen magasnak tűnnek, fontos kiemelni, hogy a gázzal fűtő háztartások jelentős része rendelkezik más fűtési móddal, mely jellemzően villamos energia vagy tűzifa. A két másodlagos fűtési mód azonban jelentősen eltér egymástól. Míg a villamos energia és a gáz jellemzően inkább kiegészítő viszonyban vannak, addig az arra képes fogyasztók a tűzifát és gázt azok árának függvényében gyakran helyettesítő energiaforrásként használják. A tűzifa – földgáz váltás nem állandó, az árarányok függvényében oda-vissza váltanak a háztartások, ha technikailag megtehetik.
Az érintettek jól azonosíthatóak, és nem a legszegényebbek
Bár a közhiedelem gyakran azt tartja, hogy a lakossági gázáremelés a legszegényebb háztartásokat érintette leginkább, ez az állítás ilyen formában nem állja meg a helyét. A BME kutatóinak energetika modellezése megmutatta, hogy a küszöbértéknél többet fogyasztó épületek jellemzően olyan családi házak, melyek 1990 előtt épültek.
Ezek a házak jellemzően energetikailag elavultak, így csak nagyon magas beruházási költségek árán csökkenthető „technikai” úton a fogyasztásuk. A kérdőíves felmérés ezen felül megmutatta, hogy a küszöbértéken felül fogyasztók jellemzően az átlagnál alacsonyabb jövedelmű fogyasztók, de nem a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztói szegmens részei.
Ennek okán megállapítható, hogy a kormányzati intézkedés
elsősorban nem azon háztartásokat érinti, akik magasabb jövedelmük vagy kényelmük, komfortérzetük érdekében túlfűtik ingatlanjaikat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat.
A gázáremelés leginkább spórolásra ösztönözött, és nem a beruházásokat segítette
A 2022-es és 2023-as tél tapasztalati megmutatták, hogy magyar gázfogyasztók a küszöb fölötti extrém gázáremelkedésre inkább rövid távú alkalmazkodással reagáltak, semmint strukturális megoldásokat választottak. Becslések alapján a 2022-es télen a lakossági gázfogyasztás nagyjából harmadával csökkenhetett köszönhetően a meleg télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolás eredményeképpen.
Még a 2022-es tél beköszönte előtt felvett kérdőív eredményei is ezt támasztják alá, ugyanis a megkérdezettek 75%-a azt vallotta, hogy a télen spórolni fog az energiával és több, mint 50%-uk alacsonyabb hőmérsékletre tervezete fűteni az ingatlanját. Érdekes módon a spórolási hajlandóság a küszöb alatti fogyasztókat is érintette, mely valószínűleg a témával kapcsolatos átfogó kommunikációs kampány eredménye. Ezzel szemben komolyabb beruházást (energiahatékonyság, fűtésrendszer-csere) a gázzal fűtő lakosság csupán 2-5%-a tervezett.
A 2023-as tapasztalok alapján a spórolást azonban hosszú távon ellen-ösztönözheti az MVM számlázási gyakorlata. Jelenleg egy átlagos magyar fogyasztó meglehetősen elveszett lehet amikor a kézhez kapott számlája köszönőviszonyban sincs a fogyasztásával. A számlázási probléma meghaladja az MVM informatikai képességeit, s bár éves szinten össze fog érni az elszámolás, addig a jelleggörbés elszámolás sajátosságainak köszönhetően, az is fizet olykor piaci árat, aki szépen spórolva bent marad az éves határ alatt. Gyakorlatilag a fogyasztó hitelezi az MVM-et. Az Energiaügyi Minisztérium is érzékeli, hogy ez egy meglehetősen visszás helyzet, mégis legkorábban 2025-re ígérik a helyzet megoldását.
Ha tűzifával fűt valaki, akkor nagy eséllyel energiaszegénységben él
A kérdőív eredményei alapján a legszegényebb háztartások kevésbé voltak érintettek a gázáremelkedés hatásai által, ugyanis ők jóval nagyobb arányban fűtenek fával, mint a közepes vagy jó jövedelemi helyzetűek. Ez nem jelenti azt, hogy ezen háztartások az energetika problémáktól mentesek lennének, hiszen a fával fűtött házak jellemzően nagy alapterületűek és nagyon alacsony szinten szigeteltek. A tűzifa, mint elsődleges fűtési energiahordozó az alacsony iskolai végzettségűek körében tipikus.
A kérdőív megmutatta, hogy míg a gázzal fűtők esetén a válaszadók több mint 90%-a még a magasabb gázárak mellett is azt tervezte, hogy kifűti az ingatlanját, addig a fatüzelésű épületek 20%-át nem tervezték kifűteni. Ez erőteljes indikáció, hogy ezen energiahordozó használata gyakran nagyon erős összefüggésben van az energiaszegénységgel.
Sajnos ezen háztartások gyakran nemcsak fát tüzelnek a kályháikban. Bár nagyon kevesen vallják be expliciten a szemét égetést, mikor a lekérdezés az attitűdre kérdezett rá, jelentős réteg vallotta, hogy nincs baja a szemét égetésével. Ezen adatok alapján
mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, akik nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől, mely a hatékonytalanság mellett komoly légszennyezési és egészségügyi kockázatot is rejt.
A REKK kutatásából az is kiderült, hogy a tűzifa felhasználása is aggályos környezetvédelmi szempontból. A rossz hatásfokú kazánokban és épületekben hasznosított tűzifa energiatartalmának jelentős része elvész. Ráadásul a tűzifát az ideálisnál sokkal rövidebb szárítási idő után használják fel a háztartások, így további energiaveszteséget és jelentős levegőszennyezést okoznak.
A háztartások nagy része számolt be arról, hogy a tűzifát nem a jegyzett kereskedelmi csatornákon vásárolják, hanem valamilyen saját forrásból szerzik, kapják vagy termelik ki. Így összességében a lakossági tűzifa felhasználás nem tekinthető a földgáz zöld alternatívájának.
Szociális szempontok nélkül az energiapolitika sem fog működni
Látható tehát, hogy a magyar lakosossági fűtési szektor nem tekinthető egységesnek, a különböző szegmensek különböző megoldásokat igényélnek. A legkevesebb jövedelemmel rendelkező tűzifával (és szeméttel) fűtő háztartások esetén elkerülhetetlen az energiarendszerből kimutató, szociális jellegű intervenció, mert energiapolitika eszközökkel az ő helyzetük nehezen javítható.
Olyan célzott programokra van szükség a szektorban, melyek a szociális helyzetet is figyelembe veszik, valamint a beruházásokat is ösztönzik.
Számos gázfelhasználó esetében épület- és fűtéskorszerűsítési fejlesztésekkel jelentősen csökkenthető lenne az energiafogyasztás. Ilyen fejlesztések kedvezményes hitellel és vissza nem térítendő támogatásokkal jól ösztönözhetőek. A kormánynak érdeke lenne, hogy csökkentse a gázfelhasználást, és hallani olyan hangokat, hogy ilyen támogatások esetleg kiírásra kerülnek már ebben a félévben, akár már azt megelőzően is, hogy az EU-s források rendelkezésre állnának.
A 2022-ben bevezetett árazási struktúra láthatóan nem jól célzott, ugyanis leginkább azokat a rétegeket ösztönzi spórolásra, akiknek nem kényelmi szokásaik miatt, hanem ingatlanuk típusa miatt magas a fogyasztásuk, úgy, hogy nem biztosít kellő forrásokat ezen, jellemzően alacsonyabb jövedelmű csoportok beruházásának ösztönzésre. Emellett számos olyan fogyasztói csoport, mely rendelkezik a beruházásokhoz szükséges forrással, vagy könnyedén tudja csökkenteni a fogyasztását, egyáltalán nem ösztönzött erre, mert nem találkozik valódi árjelzésekkel.
Fontos lenne, hogy minél szélesebb fogyasztói réteg szembesüljön egy piaci folyamatokat jobban lekövető árral, kiegészítve az egyes csoportok számára releváns és célzott, szociális és beruházást segítő célzott támogatásokkal.
// borítókép: freepik grafikák és illusztrációk: masfelfok.hu
