Bár az Egyesült Államokhoz képest Európa nem annyira autócentrikus, így is ezer uniós polgárra 569 autó jut és például csak a német utakon 48 millió autó közlekedik: hatmillióval több, mint tíz évvel ezelőtt. A napi forgalmi dugók ellenére sok városlakó úgy gondolja, hogy nem nélkülözheti autóját. Néhány metropolisz azonban ennek az ellenkezőjét akarja bizonyítani – írja az Autopro.hu.
Legyen szó Párizsról, Barcelonáról vagy Berlinről, lényegében „autómentes oázisok” épülnek, azaz védett kerékpárutak és sétányok, sétálóutcák. A tervezők és az ilyen ötleteket támogató politikusok szerint ez növeli az életminőséget és a biztonságot, közben viszont számos autós veszélyben látja szabadságát.
Budapesten egyelőre csak óvatosan, de elindultak hasonló kezdeményezések, ilyen például a Pesti alsó rakpart nyári, hétvégi lezárása, vagy akár a kerékpáros infrastruktúra bővítése. Számos nyugat-európai városban ennél azonban sokkal messzebb merészkedtek.
Koppenhága büszkén és magabiztosan a világ legjobb kerékpáros városának nevezi magát. Ez nem véletlen, a városban olyan kerékpárutak vannak, amelyek gyakran csaknem olyan szélesek, mint az autósávok.
Naponta több kerékpár, mint autó halad át a belvároson, a munkába, egyetemre és iskolába való utazások közel fele kerékpárral történik. A koppenhágaiak naponta több mint 1,4 millió kilométert kerékpároznak.
Ez nem elég a dán fővárosoknak, tovább fejlesztenék az infrastruktúrát, a cél: 2025-re senki sem halhat meg Koppenhága útjain balesetben, valamint a város szint ezzel a határidővel karbonsemlegesség kíván válni.
Barcelona vezető szerint az 1,6 millió ember által lakott katalán városnak csendesebbé, biztonságosabbá és zöldebbé kellene válnia. Ezt 2016 óta az erősen forgalomcsillapított lakónegyedek, vagy úgynevezett „szupertömbök” segítik: több háztömböt kombinálnak egy egységgé, amelynek külső hossza körülbelül 500 méter. A kézbesítőkön és a megkülönböztető jelzést használó járműveken kívül csak a lakók hajthatnak be az ilyen környékekre, a parkolást mélygarázsokban, többszintes parkolókban vagy szükség esetén a szabadban kell megoldani.
Berlin kreuzbergi Körtestraße nevű utcájában napközben ismét hallani lehet a madarak csiripelését – köszönhetően a forgalom áthaladását tavaly tavasz óta akadályozó oszlopoknak. Vészhelyzetben a tűzoltó- és mentőjármű távirányítóval pillanatok alatt le tudja engedni az oszlopokat, és utána bejuthat a környékre.
Sadiq Khan, London polgármestere 2030-ig bő negyedével akarja csökkenteni az autók által megtett kilométerek számát a brit fővárosban – annak a tervnek a részeként, amely szerint London szén-dioxid-semlegessé válik az évtized végére.
Egy autós ingázó, aki minden nap úton van, évente átlagosan több mint 150 órát, azaz több mint hat napot tölt forgalmi dugókban – számolta ki Khan. A kerékpárutak bővítése feleslegessé teszi az autós utazásokat. Emellett bővíteni kell azokat az alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat, amelyekben bizonyos járművek nem közlekedhetnek, vagy amelyekért díjat kell fizetni.
Borítókép: Pixabay/RyanMcGuire
