A túlnépesedés, a helytakarékosság és a környezetszennyezés miatt előbb-utóbb el kell gondolkodni azon, hogyan lehet kiváltani a hagyományos koporsós, valamint az urnás temetéseket. Ma már nem számít ritkaságnak, ha valaki végrendeletében olyan szertartást kér, ami lehető legkisebb környezeti terheléssel jár. Magyarországon még nem terjedtek el a bio-urnás vagy koporsós szertartások, a Tata mellett Aggostyán területén viszont már hét éve működik az Emlékerdő.
A zöld temetés során az elhunyt maradványai a legegyszerűbb módon kerülnek vissza földbe, sokszor jelöletlenül. Nincsenek márvány sírkövek, elkerülik a holttestek kezelését a keményfa koporsók helyett pedig biológiailag lebomló anyagokat használnak. Ez lehet bambusz, banánlevél, vagy akár papír is.
Nagy-Britanniában, ahol a krematóriumok bocsájtják ki a legtöbb mérgező higanyt, már több mint 360 ökotemető működik különböző helyszíneken, erdőkben, tengeri partszakaszon, vagy éppen virágmezőkön.
Kaliforniában pedig a holttestek komposztálást is tervezik, olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, ami engedélyezné, hogy az emberi maradványok természetes trágyaként kerüljenek vissza a talajba.
„A hamvasztási eljárás nagy energiaigényű, a koporsós temetéssel pedig nincs garancia arra, hogy ne kerüljön a talajba nem lebomló anyag, lakkozott fa vagy fém. Magyarországon jelenleg egy helyen, Tata mellett található emlékerdő, ahol a hamvakat egy lebomló urnában ássák el egy fa gyökereihez és a fára kerül egy táblán az elhunyt neve. Más országokban egyre több alternatív megoldás létezik: a holttestek komposztálása, gombafonalakkal átszőtt lepel, lebomló urnák, koporsók” – mondta Merza Péter a Humusz Szövetség alelnöke a Very Important Planetnek.
A koporsós temetés esetén a bomlási folyamatok a talajvizet szennyezhetik, a hamvasztás pedig nagy környezetet terhelést jelent, hiszen minden alkalommal legalább 20 liter üzemanyagot használnak el.
Összességében ezzel az eljárással világszerte mintegy 6,8 millió tonna szén-dioxid jut a levegőbe évente, ráadásul a megmaradó hamu higanyt és nehézfémeket tartalmaz.
Ezek a szennyezőanyagok a mostanában divatos „szétszórásos” szertartásokon a folyóvizekbe vagy a levegőbe kerülnek.
„Mint mindennek, a temetkezésnek is van környezetre gyakorolt hatása. Magyarországon jelenleg a hagyományos koporsós temetés és a hamvasztás közül lehet választani. Mindegyiknek van előnye és hátránya is, ha a környezetterhelést nézzük, de úgy gondolom, hogy nem feltétlenül etikus méregetni ezeket vagy beleszólni mások ilyen kegyeleti döntésébe” – tette hozzá Merza.
Svédországban a testet lefagyasztás után rázással porrá zúzzák, majd ezt követően elássák. Itt a felhasznált folyékony nitrogén jelent szennyezést. Az amerikai szakértők lúgos hidrolízist javasolnak, de ez sem olcsó eljárás. Észak-Olaszországban a hamvak mellé növényi magokat kevernek, amikor az urna lebomlik, új növény kel életre. Ehhez hasonlít a hazai példa is, a az agostyáni kegyeleti emlékerdőben 2014 óta fogadják a hamvakat, amelyeket a lebomló urnával együtt az erdészekkel kiválasztott fa gyökere alá helyeznek.
A környezetbarát szertartás költségkímélő, egyszeri kiadás, nem kell újra fizetni a rendelkezési jog lejárta után a díjat, és a hagyományos szertartáshoz hasonlóan lehet polgári vagy egyházi búcsúztatást tartani.
Borítókép: Pixabay/12019
