Megszüntetnék a rezsicsökkentést, nem tiltanák ki a szennyező autókat a városokból, és mindenképpen környezetvédelmi tárcával nyitnának. Az előválasztás két talpon maradt miniszterelnök-jelöltjét kérdezte a Greenpeace a legfontosabb zöld témákról. Cikkünkből kiderül, hogy Márki-Zay Péter vagy Dobrev Klára vásárolt nemrég szódagépet palackozott víz helyett.
Klímaválasztás 2022 címmel szervezett vitát a Hvg.hu és a Greenpeace, annak érdekében, hogy a környezetvédelem megkapja azt a figyelmet Magyarországon, ami 12 éve hiányzik. A résztvevők Márki-Zay Péter és Dobrev Klára voltak csütörtök este. Gergely Márton főszerkesztő kérdezte a két ellenzéki miniszterelnök-jelöltet az előválasztás időszakában zajló utolsó vitájukon.
Személyes hozzájárulás a környezetvédelemhez
Dobrev Klára igyekszik környezettudatosan nevelni a gyerekeit: szelektív hulladékgyűjtésre, ruhavásárlás során tudatosságra tanítja őket. Szeretné elérni, hogy ne vegyenek olyat, amire nincs szükségük, még akkor se, ha olcsók és le vannak árazva. Hozzátette, ennél azonban sokkal többet kell tennie, politikusként, hiszen érzi, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk.
„Őszintén szólva ritka az a pillanat, hogy az ember annyira tudatosan tud gyereket nevelni, hogy ez határozza meg igazán a Föld jövőjét. Apróságokat mondanék: a szelektív hulladékgyűjtésre nevelni kell a gyerekeket. Palackos víz helyett szódagépet használunk”
– mondta a vásárhelyi polgármester.
Hozzátette, Hódmezővásárhely viszonylag jó hely ahhoz, hogy környezetbarátak legyünk. Mint fogalmazott, tipikus 15 perces város: gyalog és kerékpárral is bárhova el lehet jutni gyorsan.
Dobrev Klára szerint magyar politikusok közül a DK-soknak van a legzöldebb bizonyítványa Európai Parlamentben, ezt Greenpeace is elismert.
Kiemelte, szerinte a klímakasztrófa elkerülésének érdekében nincs más megoldás, mint a sokkal szorosabb uniós együttműködés.
Márki-Zay Péter átadta az LMP üzenetét, amely szerint több fontos uniós kérdésben a DK nemmel szavazott. Ilyen volt a közös uniós agrárpolitika és a legújabb klímatörvény. Az LMP szerint ugyanis a DK képviselői a 40 százalékos kibocsátás-csökkentést szavaztak meg. Dobrev szerint ez azonban nem igaz, ők ugyanis 65 százalékos csökkentést szavaztak meg, pedig, szerinte még ennél is keményebb lépésekre lenne szükség.
Első zöldpolitikai lépések
Márki-Zay először is önálló, közös minisztériumot adna a klímavédelemnek és a környezetvédelemnek. Ezen kívül pedig rengeteg lépést kell tenni, amiket polgármesterként is fontosnak tart.
A közös, uniós agrárpolitikát pedig azért nem szavazta meg a DK, mert nem tartalmazott megfelelő garanciákat klímavédelem szempontjából, nem küzd eléggé az oligarchák ellen.
Dobrev Klára hangsúlyozta, ő válaszolt a Greenpeace felhívására, melyben a szervezet arra kértevalamennyi miniszterelnök-jelöltet, hogy írják meg számukra a zöld programját.
Márki-Zay erre nem válaszolt, amiért bocsánatot kért. Ugyanakkor kiemelte, a mögötte álló jelöltek (Karácsony Gergely és Fekete-Győr András) viszik majd a zöld területet elképzelésük szerint.
Dobrev szerint is szükség van önálló tárcára, ezen kívül azonban környezetvédelmi hatóság szerepét is meg kell változtatni, mert jelenleg a fideszes oligarchák beruházásainak ad zöld utat. Ezen kívül fontosnak tartja megalapítani a jövendő nemzedék ombudsmanját.
Mint mondta, klímavédelmi törvénycsomagot a DK már nyújtott be, de a Fidesz lesöpörte.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol a Gyurcsány-kormány által bevezetett, kiemelt beruházásokról szóló törvényről, Dobrev azt mondta, 2002-ben, amikor uniós tagságra készült az ország, akkor senki nem tudta, hogy hogyan kell EU-s pályázatot írni. Ezért született egy törvény, hogy könnyebben lehessen pályázni, támogatási pénzeket lehívni. Ezt a Fidesz a politikus szerint kihasználja, visszaél vele, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István gazdagodására használja, így vissza kell vonni a törvényt.
Márki-Zay szerint a 2010 előtti kormánynak katasztrofális múltja van, állítja, hogy tudunk kíváló pályázatokat írni. Az Unióban az ötödik legjobb pályázónak bizonyultak az elmúlt néhány évben, Kelet-Európában a harmadik legjobbnak. Ezek leginkább geotermikus és megújuló energiára vonatkoztak, most éppen a tervek készülnek.
Paks és az atom
Márki-Zay szerint a Paks2-őt a 2010 előtti kormány tette lehetővé, ekkor született ez a döntés ezzel kapcsolatban. A polgármester ugyanakkor az atomenergiát tiszta energiának tartja. Azokkal ért egyet, akik azt mondják, mindaddig, amíg megújuló energiából nem lesz elég rendelkezésünkre álló mennyiség, addig ez számít legtisztább energiának klímasemlegesség szempontjából.
Ugyanakkor Paks 2 szerinte nem környezetvédelmi, hanem gazdasági katasztrófa: az, hogy verseny nélkül adták oda a Roszatomnak. Szerinte nem megtérülő beruházás.
Dobrev szerint Paks 2 környezetvédelmi katasztrófa is, le kell állítani. Mint mondta, nagy mennyiségű uniós pénzt kapunk az EU-tól a következő években energiahatékonyságra, megújuló energiákra. Így nagyon örülne annak, ha sikerülne úgy összerakni Magyarország gazdasági terveit, hogy ne legyen szükség Paks 2-re. Hangsúlyozta, az uniós pénzek hatékonyabb felhasználása lehet csak megoldás. Márki-Zay Péter szerint Paksot idő előtt képtelenség leállítani az atomerőműveket, nem létezik ilyen energetikai forgatókönyv.
Mátrai Erőmű?
A polgármester szerint a Mátra Erőmű más, Mészáros Lőrincnek is beletört a foga. Ez nagy részben gazdasági kérdés, az erőmű fenntarthatatlan, mert a szén-dioxid ára tízszeresére nőtt. Dobrev sokat vitázott az EP-ben a jobboldallal, akik pénzügyi alapon vizsgálják a zöld beruházásokat. Szerinte nem veszik figyelembe, hogy milyen drámát okoz a társadalomban a hozzáállásuk.
Kijelentette, úgy lehet egy beruházás mellett dönteni, hogy a külső költségeket is figyelembe veszik, ebben a tekintetben bátrabb kormányzást szeretne.
Márki-Zay szerint kiváló módszer a kvótakereskedelem, át kell rakni bizonyos terheket a lakosságra. Annak a felelőssége ugyanakkor nagy kérdés, hogy az átállásnak milyen költségeit vállalják be a lakosok. Mint fogalmazott, populista szöveg azt mondani, hogy ne az emberek fizessék meg az átállás költségeit. Mint mondta, a rezsicsökkentés nagyon költséges dolog, az MVM például hamarosan nagy gondban lesz.
Dobrev elmondta, nem populizmus, hogy ne az emberek fizessék az átállás költségeit. Szerinte a legnagyobb szennyezők adják a legkevesebb pénzt, nem fizetnek környezetvédelmi adót. Ahhoz, hogy, kivédjük a klímakatasztrófát, igazságosan kell elosztani az átállás költségeit. Ehhez kell a minimumadó – fizessenek a szennyező cégek. Mint mondta, az nem megoldás, hogy egy környezetszennyező cég Európából Ázsiába vagy Afrikába viszi az üzemeit. Minden beruházásnál figyelembe kell venni az ökológiai lábnyomot is.
MOL?
Az EP-s politikus szerint a MOL magyar adófizetők pénzével folytatja az üzletpolitikát. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű cég, de el kell kezdeni őket afelé tolni, hogy környezetbarát megoldásokat alkalmazzanak. Ahhoz, hogy tisztán működjenek, akár még állami támogatást is lehet adni.
A MOL-nak Márki-Zay szerint az energiafogyasztásból származik a kibocsátása.
Mint mondta A rezsicsökkentés komoly túlfogyasztáshoz vezet, 2008-ban saját szemével látta, amikor elszálltak az Egyesült Államokban a benzinárak. Azok a kollégák, akik SUV-okkal jártak dolgozni, hibridre váltottak, és közösen utaztak. Ehhez mindenkinek kell éreznie az energiaár-növekedést.
„A végén pedig mindent a fogyasztó fizet, aki nem ezt mondja, az populista. Ha ingyen energiát adunk valakinek, sosem fogjuk arra ösztönözni, hogy kevesebbet fogyasszon. Az energiavédelmi beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat” – jelentette ki.
Rezsicsökkentés?
A polgármester szerint könnyű megígérni, megadni, de nehéz megszüntetni. Mint mondta, az előző kormány a 13. nyugdíj kivezetésébe bukott bele. Pedig rendkívül káros hatásai vannak, ezért ki kéne vezetni. Mint fogalmazott, nincs ingyen energia.
A női jelölt szerint sok ember számára megfizethetetlen az élet, ami itt van. Sok benzint az fogyaszt, aki szegény, és be kell járnia dolgozni faluról.
Nem beszélhetünk úgy erről a témáról, hogy ne a kisembereknek kellen megfizetniük a változást, és ez nem populizmus. Van egy olyan minimális fogyasztás Magyarországon, ami minden embernek a méltóságához jár. MZP kiemelte, a vizet jelenleg nem lehet elzárni, Dobrev szerint ugyanazt be kell vezetni az áramra és a fűtésre is.
Szén-dioxid-kibocsátás?
Dobrev szerint javítani kell az energiafelhasználást, jelentősen csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást. A tömegközlekedés is alapszükséglet, amit jelentősen fejleszteni kell, a mobilitás sem piaci termék, mindenki tudja, hogy a közösségi közlekedés nagyon rossz állapotban van.
Hozzátette, az autósoknak kell segítség a cseréhez, de ösztönözni kell mindenkit a tömegközlekedés használatára. Ahol ez lehetetlen, ott segítséget kell adni a szennyező autók lecserélésére.
Márki-Zay szerint a kisember és a környezetvédelem két külön dolog, ugyanakkor nem tiltaná ki a szennyező autókat a városokból. Hangsúlyozta, Vásárhelyen ingyenes a tömegközlekedés, minden hasonló lépés célja, hogy az EU-s szabályozást kövessük.
Márki-Zay Péter szerint a hálózat nem bírja a naperőműveket, ez Németországban is problémákhoz vezetett. Azonban a helyi energiatermelést, a háztartások saját fogyasztásának megtermelését elő kell segíteni állami támogatásokkal is. A valódi rezsicsökkentést, a meg nem termelt energiát segíteni kell. Például nyílászárócserékkel, olcsó bojlerekkel, ami csökkenti az energiafelhasználást. Új panelprogramra is szükség van, ami sok pénzbe kerül, ezt valakinek finanszíroznia kell, például uniós pénzből.
Dobrev szerint a maguk oldalára kell állítani sokmilliárd embert a Földön, különben nem lesznek sikeresek. Arra kéri az embereket, hogy közlekedjenek, egyenek, fűtsenek, építkezzenek, vásároljanak másként. Ezt a jelenlegitől eltérő, fenntartható módon kell ezt megtenni, sok település ezt nem tudja elérni. A hétköznapi életet át kell alakítani, ez pedig nagyon sok plusz kiadás.
Márki-Zay szerint rengeteg lépés kell még, ilyen például a betétdíj, még az egyszer használatos palackra is.
Azt szeretné, ha senki ne dobálná el a palackokat, vagy az egyszer használatos dolgokat. A légszennyezés kérdése is fontos: a legszegényebbek fűtenek a legrosszabb anyagokkal, ezt nagyon szigorúan büntetni kell, mert ez egészségügyi kérdés. Ezen kívül segíteni kell a tiszta tüzelőanyagot, mert a legszegényebbek vannak rászorulva erre a módszerre.
Dobrev nem érti, Márki-Zay miért büntetésről beszél, hiszen ott nincsenek választási lehetőségek, lehetőségeket kell adni tisztességes fűtéssel. A polgármester szerint sokan úgy tüzelnek gumival, hogy nem szorulnak rá, csak ez olcsóbb, így ez edukáció, tilalom és büntetés kell. Szerinte szigorúan fel kell lépni a nem szelektív hulladékgyűjtés ellen is, erre is büntetés kell Edukálni kell az embereket, de lehet jutalmazni is. Büntetés nélkül azonban nem lesz eredmény.
Mit tenne, ha miniszterelnök lenne?
Márki-Zay mindent megtenne, amit eddig említett: betétdíj, a közlekedés fenntartható energiára átállítása, szigetelés, körforgásos gazdaság, a geotermikus energia használata. A szélerőművekre állami pénzt nem adna, mert nálunk csak 20 százalékot forogna.
Dobrev Klára szóba hozta a biodiverzitást, a közös mezőgazdasági politikát. Ott is változásokat kell tenni, Magyarországon szigorúbb kritériumok kellenek az uniósnál. A hulladékgazdálkodást a Fidesz megpróbálja kiszervezni 35 évre. Ez életveszélyes, hiszen csak a megtérülést nézik, miközben az mindenki számára egy dráma. Ebben komoly lépéseket kéne tenni.
Kiemelt kép: Facebook/Greenpeace
