Képeken a szomjazó Alföld

Könyörtelen aszály pusztít évek óta Magyarország számos vidékén. Heti rendszerességgel jelennek meg beszédes felvételek hazánk tájairól, ahol komoly jelei vannak a hosszan tartó szárazságnak. Amatőr és profi meteorológusok, fotográfusok és kutatók szállnak fel drónjaikkal, hogy megmutassák, hogyan formálja át az aszályos időjárás a természeti kincseket. Bodrogi Attila drónfotóstól kaptunk felvételeket a szomjazó Alföldről.

Bodrogi Attila Hódmezővásárhelyen élő természetbarát rendszeresen tudósít a Dél-Alföld meteorológia Facebook oldalon különleges időjárási jelenségekről. Számtalanszor megmutatta már a magyarországi vizes élőhelyek aktuális állapotát. A drámaian alacsony vízállások következtében pusztasággá váló szikes tavak, folyóink medrében előbukkanó homokpadok és szigetek mind azt jelzik, visszafordíthatatlan következményekkel jár a globális klímaváltozás Magyarország tájain.

Megkeresésünkre az amatőr meteorológus-drónfotós elmesélte, mi alapján választja ki témáit. Bodrogi Attila pompás felvételeket adott nekünk, melyekből reálisabb képet kaphatunk a felszíni vizeink jelenlegi állapotáról, az aszály mértékéről.

Adja magát a téma

Sajnálatos tény, hogy az utóbbi években nyaranta az ország számos pontján igencsak szembetűnő jelei vannak a vízhiánynak, extrém szárazságnak. A Maros és a Tisza jókora homokszigetekkel „üzen”, a szakemberek pedig hihetetlen számokat regisztrálnak a csapadék mennyiségéről, valamint a hőmérsékleti értékekről.

Ahogy korábban írtuk, idei évben megtapasztaltuk az elmúlt 125 év legszárazabb júniusát. A drámai helyzet okairól Tóth Tamás meteorológus értékes információkkal szolgált a közelmúltban. Bodrogi Attila felvételei is alátámasztják az ismert szakember által rendszeresen közölt extrém értékeket.

„Természetjáróként gyakran már előre tudom, melyik helyek vannak kitéve a száraz, aszályos, olykor forró idő viszontagságainak, illetve az is előfordul, hogy véletlenszerűen akadok rá ilyen helyekre. Folyamatosan figyelemmel kísérem a nemzeti parkok híreit, és a Dél-Alföld meteorológia oldalamon keresztül is szoktam tippeket kapni, hol és mit térképezzek fel. Mindezek mellett a közismert szikes területeket, tavakat is rendszeresen látogatom” – mesélt a drónfotós, aki szerint a szikes tavak, mint nevükből is sejthető, normális időjárás esetén a nyár második felére már gyakran kiszáradnak az Alföldön. Attila szerint ez természetes jelenségnek tekinthető.

Zöldellő szigetek lehetnének

Eltűnőben a víz az alföldi tájakról – erről is több alkalommal adtunk már hírt korábban. Szakemberek és lelkes civilek egyaránt igyekeznek változtatni a mezőgazdaságból élők számára tragikus helyzeten. A Duna, a Tisza, a Maros alacsony vízállása a mércék alapján pontosan meghatározható, de igazán látványossá akkor válik a jelenség, ha fentről vizsgálunk meg egy-egy területet.

A Duna fővárosi szakaszának ínségsziklája, a Tisza cibakházi különös szigete, a Maros tekintélyes méretű homokpadjai már évről évre felbukkannak.

Bodrogi Attila a hétvégéken gyakran felkeres olyan helyeket, amelyek számára sok értékes információval szolgálhatnak.

„Amikor egy kiszáradt, már-már kihalt helyre kalandozok, lelki szemeim előtt mindig megjelenik egy idilli kép: csapadékban gazdag időben mennyivel zöldebb lenne a tájkép. Amikor madarak százai vagy ezrei vennék birtokba a jelenleg élettelen tájat, elképzelem, milyen lenne a vízzel borított meder, amely napjainkban csontszáraz, és már a fű is teljesen kiégett” – fogalmazott a természetbarát.

A fotós szerint a szikes tavakat nem célszerű „megmenteni”, hiszen azok normál esetben is gyakran kiszáradnak.

„Ökológiai szempontból nem jó ötlet akkor is elárasztani a területet vízzel, amikor tulajdonképpen nincs rá szükség. Más helyeken ez indokolt lehet. Például a szárazsággal küzdő holtágak vízpótlását helyeslem, hiszen ezek a helyek minden évszakban számtalan állatnak adnak életteret.”

A folyók vonzásában

Bodrogi Attila legkedvesebb témáira a folyóink mentén bukkan. Bár „kedvenc helye” nincsen, az utóbbi években a Maros homokzátonyait részesíti előnyben. A széles plázsok és szigetek környezete nyáron remek fürdőhely, ahol nincsen tömeg. Felfedezésük közben a Attila újabb természetszerető barátokra is szert tehet. Fürdőzés közben, amikor a combig érő vízben gyalogol a folyó közepén homokzátonytól homokzátonyig, különleges érzés fogja el.

„Tudom, hogy ezeken a helyeken normál esetben úszva sem könnyű haladni, sőt, inkább veszélyes lenne számomra, ha megpróbálnám. Jó esetben legalább 1-2 méteres vízoszlop lenne a fejem felett. Emellett az Alföld tengerpartját, a Körös-torkot is sokszor felkeresem. A népszerű fürdőhelynek is megvan a maga „feelingje”, hiszen valóban csodás természet adta part, az Alföldön nincsen párja” – vallott a fotós.

Attila szemet gyönyörködtető drónfotóin megelevenednek az Alföld mesebeli zugai, melyekben az aszály nyomai is tetten érhetők. A Maros és a Körös-torok homokformái, a kiszáradó árterek, valamint a szikes tavak különleges „sivatagi” hangulata egyaránt elvarázsolják a szemlélőt.

Fotó: Bodrogi Attila