Segíteni az élővilágnak nemes és hasznos cél. Hazánkban az ökológusok újfajta szemléletmódja mutat nekünk példát, hogyan őrizhetnénk meg a jövő nemzedékeknek az ország tájainak csodálatos biodiverzitását.
A gyepek biodiverzitása rohamos mértékben csökken világszerte, sajnálatos tény, hogy Magyarország sem kivétel ez alól. A monokultúrás, nagyüzemi keretek között történő mezőgazdasági termelés kevésbé érzékeny az élővilág egyes szereplőinek szempontjaira.
A biodiverzitás megőrzéséhez hatékony módszer lehet a megfelelő gyepkezelés meghonosítása, és a búvósávok kialakítása. Ezek a védett területek fontos menedéket szolgáltathatnak az ízeltlábúak számára.
Gallé Róbert, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa évek óta kutatások keretében is foglalkozik a témával. A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Csanádi pusztákon a nemzeti park munkatársaival közösen vizsgálatokat végeztek 2020-ban és 2021-ben. A kutatások során a legeltetés és felhagyásának rövidtávú következményeit, valamint a kaszálás hatását vizsgálták az ízeltlábúakra. Megállapították, hogy a nagy területeken egy időben végzett kaszálás komoly károkat okoz az ízeltlábúak állományaiban.
A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének elnöke mesélt a Zöld Hangnak arról, milyen károkat okoz az ipari mértékű kaszálás, hogyan segíthetik a búvósávok az ízeltlábúakat, valamint elárulta azt is, mit tehetnek az állampolgárok az élővilág biodiverzitásának megőrzéséért.
Mi a gond a gépi kaszálással? Hogyan pusztítjuk el az ízeltlábúak seregét?
A gyorsan haladó, rendszerint igen nagy méretű traktorra szerelt kaszák elől az egyedek jelentős része nem menekül. A kaszálás így közvetlen mortalitást okoz. Hatása azonban itt nem ér véget, a kaszálást túlélő egyedeknek szembe kell nézniük a táplálék, a búvóhelyek és a szaporodó, tojásrakó helyek hiányával. Ezen felül a kaszált területek kiszolgáltatottabbak a szél szárító hatásának, mely az aszályos nyári időjárás esetén egy komoly problémát jelent.
A kaszált területek mikroklímája a hőmérséklet vonatkozásában szélsőségesebbé válik, erősebb éjszakai lehűlést mértünk. Nappal – a várakozásainkkal ellenétben – a kaszálás alól kihagyott területek talajszintje bizonyult melegebbnek, a szél kevésbe szállította el a felmelegedett levegőt a magasabb növényzet miatt.
Ha az ízeltlábúak túlélik a fenti hatásokat, akkor menedéket keresnek például a levágott szénarendek alatt. A kaszálást követően a kezelés következő lépése a rendsodrás, később a bálázás, mely folyamatok a rendekben menedéket kereső állatokat elpusztítják és a területről végül el is szállítják. Elsősorban a specialista, szűk élőhelyi viszonyokat toleráló fajok vannak veszélyben, különösen kitettek a rossz terjedőképességgel rendelkező állatok és növények.
A fenti probléma enyhítésére szabályozzák a kaszálás módját és idejét, védett és Natura 2000-es területeken. Ezeken az élőhelyeken a terület 5-10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni, legtöbb esetben búvósávok formájában (269/2007 (X.18.) kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján).
Mit állapítottak meg a vizsgálatokkal?
Vizsgáltunk legfontosabb eredménye, hogy a kaszálás alól kihagyott búvósávok az ízeltlábú fajok jelentős része számára menedéket jelentenek. A kaszálás után jelentős a búvósávokat használó ízeltlábúak száma, sok faj esetén ezek a területek jelentik a túlélés egyetlen lehetőségét.
A nagyobb arányú és szélesebb búvósávok kialakítása növeli az ízeltlábúak túlélését. A kaszálás átgondolt tervezése tehát hatékonyan segíti a gyepi biodiverzitás megőrzését úgy, hogy a gyepek cserjésedését megakadályozza.
A kaszálás mintázatának és időzítésének tervezésében figyelembe kell vennünk gazdasági szempontokat is olyan módszerek kidolgozásával, melyek nem okoznak komoly kiesést a széna betakarításában.
Vizsgálatainkat az elmúlt években kibővítettük, a mintavételünket kiterjesztettük a Hevesi Síkra (Bükki Nemzeti Park), a Hanság területére (Fertő Hanság Nemzeti Park) és a Turjánvidékre (Kiskunsági Nemzeti Park). Célunk, hogy egy átfogó képet kapjunk a Kárpát-medence alföldi gyepterületei esetén a kaszálás hatásairól.
Mióta és milyen okok miatt csökken a gyepek biodiverzitása hazánkban?
A folyamat rendkívül összetett. A globális változások hatásaira ez elmúlt évtizedekben számtalan közlemény hívta fel a figyelmet. A Kárpát-medence esetén az elmúlt évszázadban kiemelt fontosságú a tájhasználat változása. A gyepek területét más célra hasznosítják, például erdőültetvények telepítése zajlik, vagy intenzív szántóföldi művelésbe vonják. Az utóbbi időben sajnos ipari létesítmények és napelemparkok is nagy számban megjelennek a gyepeken. A fennmaradt gyepeken a túlzottan intenzív legeltetés vagy éppen a legeltetés és kaszálás teljes elhagyása jelent veszélyt.
Az intenzív szántóföldi művelés tájszintű hatása is érezhető, az elmúlt évtizedek bevett művelés formája volt a hatalmas mennyiségű műtrágya és növényvédő szer használata, melyek veszélyeztetik a szántók közé ékelődött kisebb méretű gyepek élővilágát.
Az inváziós növények terjedése is komoly veszélyforrás, egyre több faj jelenik meg hazánkban. A nedvesebb gyepeken sok más növény mellett az aranyvessző, a száraz homoki élőhelyeken a selyemkoró és a közelmúltban megjelent prérifű jelent veszélyt.
A klímaváltozás hatása szintén komoly lehet, az egyre melegebbé és szárazabbá váló időjárás teljesen átalakítja a gyepek fajösszetételét, sokféleségét, valamint lehetőséget nyújt tájidegen, inváziós fajok megtelepedésnek. A Kiskunság egyre nagyobb területein találjuk meg különböző kaktuszfajok kiterjedt populációit.
Milyen hatással van ez a folyamat az élővilágra?
Katasztrofális hatása várható. Számos faj kizárólag a Kárpát-medencéből ismert, a világon máshol nem is fordul elő, ezeket a tudományos körökben endemizmusoknak nevezzük. Számos további sztyeppi, erdőssztyeppi faj éri el a Kárpát-medencében elterjedési területének nyugati határát, melyek elvesztése a biodiverzitás jelentős csökkenéséhez vezet. A változások nem csak ízeltlábúakat érinthetnek, az ízeltlábúak csökkenésével számos gerinces elveszíti a táplálékát. Például a fokozottan védett túzokra gondolhatunk.
Mit tehet a lakosság ennek a megakadályozásáért? Kaszáljunk vagy ne kaszáljunk?
A gyepek fenntartása szempontjából a növényi biomassza időszakos eltávolítása fontos a cserjésedés megakadályozása miatt. Pontosan tervezett gyepkezelés (legeltetés vagy kaszálás) szükséges a diverzitás megtartásához. Bizonyos sérülékeny gyepek, élőhelyek esetén azonban nagy kockázata lehet a viszonylag extenzív kezelésnek is.
Segíthetjük a gyepi biodiverzitás megőrzését olyan termékek vásárlásával, melyek előállításuk során a legkisebb mértékben károsítják a Kárpát-medence fennmaradt természetes élőhelyeit. Fontos továbbá a települések és kertjeink nyílt területeinek, gyepjeinek átgondolt, biodiverzitás-kímélő, megőrző kezelése. Néhány év alatt látványos eredményeket érhetünk el.
Mit jelent pontosan a megfelelő gyepkezelés? Hogyan alakítsuk a kertünket, a réteket és a legelőket?
A leghatékonyabb gyepkezelési módszer jelentősen függ a helyi viszonyoktól, a gyepek jellemzőitől, például a nedves, időszakos vízborítású gyepek természetvédelmi szempontok szerinti hatékony kezelése jelentősen eltér a száraz homoki gyepekétől. Az élőhely-specifikus kezelés kialakításában pontos tervezésében segítséget nyújthatnak a területileg illetékes nemzeti parkok felkészült munkatársai.
A gyepkezelés mellett milyen más módszerekkel segíthetjük a rovarokat?
Számos módszer létezik, melyeket akár a saját kertünkben is alkalmazhatunk, a vizsgálatunk tapasztalatait is remekül használhatjuk a művelés során. A füvet ritkábban nyírva, a fűnyírót magasabbra állítva segíthetjük a rovarokat, ízeltlábúakat. Az első gyepkarbantartást későbbre halasztva temérdek ízeltlábú számára biztosíthatunk szaporodási lehetőséget.
A kertünkben kialakíthatunk olyan területeket is, melyeket ritkán nyírunk. Minden fűnyírás esetén létrehozhatunk az ízetlábúak számára menedékeket, melyek a teljes nyírt gyep 10-20 százalékát fedik. Ha a kártevők miatt aggódunk, a növényevők mellett a ragadozók állományait is segítsük. Így a pókokat, futóbogarakat, katicákat, fátyolkákat, melyek hatékonyan pusztítják a kertünk kártevőit.
Milyen szervezetek tudnak segíteni a lakosságnak? Hogyan vehetik fel Önökkel a kapcsolatot az érdeklődők?
A nagyobb léptékű gyepkezeléssel kapcsolatos kérdésekben érdemes a területen illetékes nemzeti parkok véleményét kérni. Továbbá helyi természetvédelmi szervezetek segíthetnek egyes kérdésekben. Az Ökológiai Kutatóközpontot vagy a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületét megkeresve kollégáimmal segítünk a megfelelő megoldás megtalálásában. A címemre is írhatnak: galle.robert@ecolres.hu.
