A Kiskunsági Nemzeti Park homokterületei közül a 11 000 hektáros Bugac a leghíresebb, ahol idén júliusban egy vadonatúj információs központot adtak át a természetbarátok. Védett növények és ritka állatfajok egyedei mellett a vidék hagyományos állattartásának emlékeivel ismerkedhetnek a látogatók, akiket számos újdonsággal csábítanak a kunsági pusztába.
Csikósok karikás ostorral, rackák és mangalicák, aranysárgán hullámzó árvalányhaj, délibábos látóhatár, borókás homokbuckasor. Ilyesforma képek juthatnak eszünkbe, ha meghalljuk Bugac nevét. A Kiskunságban települt falu és környéke azonban ezeknél jóval többet jelent, Bugacon régóta izgalmas látnivalókkal fogadják a vendégeket.
Messze földön híres például a hagyományos alföldi pásztorkodás, melynek emlékeit egy különleges múzeumban mutatják be az érdeklődőknek. A szárazmalom formát idéző Pásztormúzeum hosszú évtizedek óta ad otthont egy tematikus kiállításnak. A jellegzetes kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már a táj emblematikus épületévé vált, falai között megismerkedhetünk egy letűnt kor emlékeivel, az alföldi pásztorok hagyatékával.
A napjainkban jellemző interaktív elemekkel kibővített látogatóközpontok világában a bugaci természetvédelmi terület kínálta látványosságok már kevésbé feleltek meg az igényeknek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság részben ezt ismerte fel, amikor egy új, minden igényt kielégítő információs központot álmodott a Karikás Csárda szomszédságába.
A homokbuckák sokszínű élővilága
A Duna-Tisza közi homokhátság közepén elterülő Bócsa-bugaci homokpuszta a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb területe. A felszínét nagyrészt futóhomok borítja. Az itt található pannon homoki gyepek, homoki borókás-nyárasok és az egykori szikes tómedrek területén előforduló szikes gyepek a Natura 2000 hálózat részeivé váltak.
Az egykor híres Ősborókás a 2012-es erdőtűzben csaknem teljesen megsemmisült, közel 90 százaléka a lángok martalékává vált. A terület azóta lassan regenerálódik. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság fontos feladata, hogy elősegítse az őshonos növényzet megújulását, és visszaszorítsa az Alföldön agresszíven terjedő tájidegen, inváziós fajokat, például a selyemkórót és az akácot.
A buckavilág flórája és faunája páratlanul gazdag, bővelkedik ritka, védett fajokban.
A növényvilág pompája májustól teljesedik ki, amikor a buckaoldalak a homoki árvalányhajtól lágy hullámzásba kezdenek, és a nyílt homokfelszíneken ezrével virítanak a báránypirosító égszínkék virágai. Ezeken a területeken érzi magát igazán jól a sárga virágú, pozsgás homoki varjúháj, egy mediterrán eredetű törpecserjénk, a heverő naprózsa, és a borzas len.
A zártabb gyepfoltokat kedveli a homoki nőszirom, valamint a homoki gyepek és erdőszegélyek őszi, fokozottan védett ékessége, a homoki kikerics. A nyaras ligetek alatt három ritka orchideafajunk is megtalálható: a piros madársisak, a vörösbarna nőszőfű egy bennszülött változata, és az 1990-ben felfedezett – eddig csak a Duna-Tisza közéről ismert – bugaci nőszőfű.
Az állatvilág ugyancsak roppant változatos, a bütyköshátú ormányosbogártól a sisakos sáskán át egészen a lappantyúig ritka fajok sora él a területen. Itt él az egyik legkülönlegesebb hazai egyenesszárnyú faj, a fűrészlábú szöcske. Ez a röpképtelen, ragadozó szöcskefaj a legnagyobb termetű rovar hazánkban, amelynek jelen ismereteink szerint az Alföldön csak bugaci előfordulása ismert.
A homoki sztyepprétek számos izgalmas gerinces élőlénynek is otthont nyújtanak, ilyen például a Kárpát-medence egyik legveszélyeztetettebb ritkasága, a rákosi vipera. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság fajvédelmi tevékenységének egyik fő irányvonala ennek a viperaalfajnak a hosszútávú megőrzése. A gyepterületekhez, valamint a cserjés-fás ligetekhez számos madárfaj kötődik, amelyek közül különösen jelentős az orvvadászat miatt megritkult vadgerle, a búbosbanka, valamint a mesterséges odúk használatának köszönhetően egyre elterjedtebb, kéklő tollazatú szalakóta.
A legelőkön tökéletes élettér nyílik egy kedves kis rágcsálónknak, az ürgének is, vigyázniuk kell azonban, mert a figyelmetlen példányokat hamar elragadhatja egy-egy egerészölyv, kerecsensólyom vagy parlagi sas.
A Puszta Kapuja
A mesebeli vidéket mostantól még alaposabban megismerhetik a vendégek, ugyanis a térségben hiánypótló turisztikai beruházás kapuit nyitotta meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2024. július 2-án. A Puszta Kapuja Információs Központba érkezők bepillantást nyerhetnek a homokpuszták világába, jellegzetes állat- és növényfajaiba, a bugaci táj történetébe, változásaiba és a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba.
„A nemzeti park információs központja fogadó- és bemutató épületként is szerepet tölt be Bugacon, hiszen nem csak tájékoztatást nyújt, de különböző programok szervezését és lebonyolítását is segíti, valamint természetvédelmi, tájtörténeti, kultúrtörténeti témájú oktatási-nevelési funkciót is ellát. A nevéhez híven valóban a bugaci puszta kapuja, hiszen innen lehet eljutni a híres bugaci pusztára. A látogatóközpont segítségével az ide érkezők bepillantást nyerhetnek a homokpuszták élővilágába, a bugaci táj történetébe, változásaiba, a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba. Arra is választ kaphatnak, miért lettek az itteni homokterületek természetvédelmi oltalom alá helyezve, és miért váltak a Natura 2000 hálózat részévé.”
-fogalmazott a nemzeti park Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője.
Kiss Mónika azt is hozzátette, hogy a fejlesztés 288,45 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg.
Interaktív elemekben bővelkedő kiállítások
A kétszintes, kis alapterületű épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva. A 108 négyzetméteres hasznos alapterületű pinceszinten található „Pásztorélet” című kiállítás az egykori pásztorvilágot mutatja be. A külterjes állattartás évszázadokon keresztül hatással volt a tájra, ami nagyban befolyásolta a terület ökológiai viszonyait is.
A 126 négyzetméter hasznos alapterületű földszinti részen a fogadótér mellett a „Bugaci buckák között” című kiállítás átvezet a pusztai természetbe, közelebb hozza a közönséghez a puszta különleges élővilágát, felvillantja a változatos ökoszisztéma értékeit.
„A gyerekek és a játékos kedvű felnőttek interaktív játékok segítségével gyűjthetnek információkat, aki pedig többre vágyik, információs tablókról tájékozódhat. Csoportok számára természetismereti és néprajzi témájú foglalkoztatásokat tud itt megvalósítani a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, szakvezetéses túrák kiindulópontja lesz, de konferenciák, egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas az épület.”
-fogalmazott az osztályvezető.
Aki szűkében van az időnek, és nincs alkalma hosszabb sétát tenni a területen, a látogatóközpont mögött 200 méterre található kitekintőpontról a bugaci Nagypuszta panorámájában, meleg nyári estéken pedig csodaszép naplementékben gyönyörködhet.
Erdei xilofon, szelfipont és megszépült tanösvény
A kültéri helyszíneken a szabadban töltött idő tartalmassá tételére helyeződik a hangsúly. Az épület kertjébe több kültéri játék került, az egyik egy ökológiai társasjáték, melyet végigjátszva a látogatók újabb ismereteket szerezhetnek, illetve elmélyíthetik a kiállításokban látottakat, mindezt mozgásos ügyességi feladatokkal kiegészítve. A továbbra is látogatható Pásztormúzeum közelében induló Boróka tanösvényt érdemes végig járni, mert a puszta egy teljesen más arculatú területére vezet.
A Pásztormúzeumhoz vezető földút mellett árnyékos pihenőhely készült, további ismereteket adva a puszta növény- és állatvilágáról. Ugyanitt érdemes megállnia annak is, aki szeretné megfigyelni a rövid füvű gyepek rágcsálóját, az ürgét. A Pásztormúzeumnál egy fotópont is található.
Az 1100 méter hosszú, az állattartó telep és a Pásztormúzeum között induló Boróka tanösvény is kiegészült új információs táblákkal és élményelemekkel, mint például erdei xilofon és játéktávcső.
„Szeretnénk, hogy a Puszta Kapuja Információs Központ bekapcsolódjon Bugac és térsége turisztikai vérkeringésébe, életébe, és megkerülhetetlen legyen annak, aki szeretné megismerni a bugaci puszta világát. Bízunk benne, hogy ez a központ inspirációt nyújt majd mindenkinek a természet megóvására, hagyományaink ápolására és Bugac hírnevének öregbítésére”
-hangsúlyozta Kiss Mónika.
A Puszta Kapuja Információs Központ nyitvatartása október 31-ig:
Hétfő, kedd: szünnap
Szerda-szombat: 9-17 óráig
Vasárnap: 13-17 óráig
Nyitva tartás ünnep és munkaszüneti napokon: 9-17 óráig
Előzetes bejelentkezés alapján a szakemberek változatos természetismereti előadásokkal és foglalkozásokkal várják a csoportokat.
Cím: Bugac, Nagybugac 100.
Megközelítés: a Karikás Csárdával szemben
Érdeklődés turisztikai és természetismereti programokról: +36 76/482-948
E-mail: pusztakapuja@knp.hu
Igényelhető foglalkozások csoportoknak: https://www.knp.hu/hu/foglalkozasok-a-puszta-kapuja-informacios-kozpontban
A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében, „A puszta kapuja – természeti, kulturális és történelmi örökségeink bemutatása, fogadótér kialakítása Bugacon” című, a KEHOP-4.1.0-15-2016-00052 azonosítószámú projektben, európai uniós támogatásból valósult meg a 2016.10.18. és 2023. 12.15. közötti időszakban.
