Az egyik önkéntes Facebook csoportba azok az állatbarátok tömörültek, akik számára kiemelkedően fontos a Magyarország területén élő lepkék sorsa. A Magyarország Nagylepke Térképe csoport célja, hogy önkéntesek bevonásával összegyűjtsék és dokumentálják a hazai nagylepke (Macrolepidoptera) megfigyelési adatokat.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
A csoport mellett egy internetes oldal is rendelkezésére áll az önkénteseknek, melyet Sáfián Szabolcs ökológus okleveles természetvédelmi mérnök, lepkekutató álmodott meg. A netes felületre egy regisztrálás után bárki feltöltheti megfigyelését ezzel segítve a hazai lepke és élőhelyvédelmet. Az önkéntes minden egyes adattal hozzájárul ahhoz, hogy később létrejöhessen a Magyarországi Lepkeatlasz című kiadvány.
Sáfián Szabolcs azok közé a szerencsések közé tartozik, akik „civilben” is lepkékkel foglalkoznak, elsősorban természetkutatóként és természetvédőként tevékenykedik. Fő szakterülete mára az Afrotrópikus nappali lepkék taxonómiája, ökológiája és életföldrajza lett, míg itthon faunisztikával és hatásvizsgálatokkal foglalkozik. A tudós lepkekutatásokat végzett több más távoli ország mellett Madagaszkáron, a Dél-afrikai Köztársaságban, Etiópiában, Ugandában, Nigériában, Ghánában, Szenegálban és Libériában.
„Kisgyerekkorom óta kergetem a lepkéket, nagyjából középiskolásként vált az életemet is meghatározóvá a lepkészet, akkor kezdtem tudományos igényű gyűjteményt építeni. Mára a kor és a technológia sok tekintetben meghaladta a gyűjtés szükségességét, itthon ezért legnagyobbrészt csak fotózom a lepkéket és gyűjtöm az elterjedési adataikat.”
-fogalmazott a tudós a Zöld Hangnak.
Sáfián Szabolcsot kérdeztük a magyarországi lepketérképezésről, a kutatás céljáról, az adatok felhasználásáról és a veszélyben lévő hazai fajokról.
Milyen szerepet töltenek be a lepkék a hazai ökoszisztémákban?
A lepkék rendjének mintegy 180 000 eddig ismert faja többet nyújt számunkra, mint azt valaha is gondoltuk volna. Legfontosabb szerepük talán az, hogy elsődleges fogyasztók. A fejlődésük során óriási mennyiségű lepkehernyó fogyaszt el, hihetetlen mennyiségű növényi szövetet, amelyet borzalmas hatékonysággal emésztenek meg, de így is felfoghatatlan mennyiségű, a természetes talajképződéshez előkészített biomasszát termelnek. Ez egy minden tekintetben megfizethetetlen ökoszisztéma szolgáltatás, amelynek szerepét nem tudja más rovarrend átvenni.
Jobban ismert szerepük a beporzás, szakszóval pollináció. A virágok nektárját fogyasztó lepkék a szájszervükre, szárnyukra vagy a lábszőreikre tapadva hordozzák a növények pollenjeit, és a következő virág látogatásakor ebből jó eséllyel jut a bibére is. További jelentős szerepük a táplálékhálózatban van, mivel a lepkék lárvái (a hernyók) igen gyengén kitinizáltak, testük legnagyobb része lágy, könnyen emészthető, proteinben gazdag energiaforrás. Rovarevő madarak, kisemlősök, hüllők, kétéltűek, pókok, darazsak, ragadozó bogarak és poloskák terítékén mindig komoly arányban szerepelnek lepkék, vagy lárváik. Mindezek mellett még számos további szerepük is van.
Miért fontos az önkéntes adatgyűjtés?
Jelentőségük miatt kiemelten kellene kezelnünk a lepkéket, mind természetvédelmi, mind gazdasági szempontból. Ennek ellenére mind a hazai, mind a világszintű természet- és biodiverzitásvédelem kritikusan alulfinanszírozott. Emiatt nagy jelentősége van annak, hogy civil kezdeményezéssel gyűjtsünk adatokat a természetről, például a lepkékről.
A magyarországi lepkék térképezése alapvetően egy „jó móka”. Tartalmas időtöltést nyújt egy olyan rétegnek, akik a Netflix/Max/Disney+ nyújtotta programlehetőségeken túl felelős kikapcsolódást keresnek. A mai technológia lehetőséget ad a digitális dokumentációra, egy eszközön van egy komplett számítógép, műholdas pozicionáló rendszer, fényképezőgép és közvetlen kapcsolat a világhálóhoz.
Soha nem volt könnyebb adatot gyűjteni, mint napjainkban, ezért is alakult ki a közösségi adatgyűjtés, a citizen science fogalma, amikor nem tudósok és kutatók, komoly ráfordítással gyűjtik az adatokat, hanem gyakorlatilag bárki, akinek ez örömet okoz, sokszor magasabb tudományos igényességgel, mint 10-15 éve akár a kutatók. Ezt a lehetőséget kihagyni óriási hiba volna.
Ha összeadjuk a két hazai legnagyobb lepkékről közösségi adatgyűjtő oldalt, az izeltlabuak.hu és a lepketerkep.termeszet.org oldal adatait és a nemzetközi iNaturalist adatait, akkor talán komolyabb adatbázis jönne létre a hazai lepkefaunáról, mint amit az intézményes természetvédelem a létezése óta összegyűjtött és adatbázisba szervezett.
Hogyan „működik” a gyakorlatban a lepketérkép?
Talán első pillanatban komplikáltnak tűnik, de telefonon és számítógépen egyaránt könnyen használható rendszer. Regisztráció után lehet a lepkefotókat feltölteni a honlapra. Amint kiválasztjuk az országot, a fajlistát leszűkíti az adott országra, (persze csak akkor, ha fel van töltve a listája). Nem is kell a fajt ismerni, azt a szakértőink majd meghatározzák, javítják, ha szükséges. Ami fontos, az a lelőhely pontossága, amit kézzel is meg lehet adni Google térképen, vagy beolvasni/bemásolni GPS adatokból, fényképek EXIF fájl adataiból, ahol a fényképezőn engedélyezett a helymeghatározás.
Fontos a dátum is, mert az további ismereteket ad a faj ismeretéhez és egyébként is kötelező része a tudományos adatnak. Amikor felkerült az adat, akkor a faj oldalon lehet megtekinteni az elterjedési térképen, több léptékben is. El lehet menteni kedvenc helyeket és ki lehet exportálni a saját adatainkat.
Sokan talán nem tudják, de egy lelőhelyről (például egy erdei tisztásról) egyben fel lehet tölteni az összes adatot, külön kép hozzáadásával. Vagy egy lámpázás mellett fotózott összes képet külön-külön (meghatározatlan) fajként. Meg lehet nézni a képeket, el lehet olvasni a fajokhoz feltöltött vagy generált információkat, sőt, belinkelve határozósegédlet is rendelkezésre áll. A térképen az adott négyzetek fajlistáit is lehet böngészni.
Komolyabb munkákhoz már több szükséges, felhasználhatók az adatsorok a klímaváltozás indikációjához, vagy kiválasztott élőhelyek rendszeres felmérésével akár monitoring adatsort is tárolhatunk a lepketérképen.
Ma reggel 123 051 lepkeadat volt fent, ami napról napra százakkal bővül.
A lepketérképre lehetséges a cikkek, gyűjtőnaplók adatainak georeferált digitalizációja, így visszamenőleg is tudunk “térképezni” és át tudjuk venni a többi közösségi adatgyűjtő oldal publikus adatait is.
Jellemzően milyen fajokra bukkannak az önkéntesek?
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a közösségi adatgyűjtésnek egyik fontos célja az egyéni igények kielégítése, az örömszerzés. Mindenki a saját lehetősége és ideje szerint gyűjt és oszt meg adatot. Emiatt sokszor az anyukák játszótéren vagy a család nyaraláson megfigyelt lepkéit töltik fel, amelyek elsősorban urbánus környezetben repülő gyakori és feltűnő fajok felülreprezentációját eredményezik. Ilyen például a nappali pávaszem, az atalanta lepke vagy a répalepke.
Idén különösen sok adata van a zöldes gyöngyházlepkének, amely ebben az évben a korábbi évek kedvező időjárásának köszönhetően elözönlötte Magyarországot, és szinte minden virágoskertben felbukkannak példányai. Például Szolnokon a panelház falán, míg Budapesten a Városligetben, földön szívogatva is megfigyeltem.
Ezekkel ellentétben vannak olyan fajvadászok is, akik sokszor elmennek a legritkább fajok után, sőt, már kifejlődött a “négyzettöltés” rendszere, ahol az adatgyűjtők eddig fel nem mért négyzetekben keresik meg a légifotón természetesnek tűnő élőhelyeket, és oda vonulnak ki térképezni. Ez elsősorban a nappali lepkékre vonatkozik. Éjjeli lepke adatgyűjtőnk még viszonylag kevés van, mert a hazai fajlista csak pár éve bővült az éjjeli nagylepkékkel. Ők főleg helyben gyűjtenek adatot, viszont ott sokat, mert lámpáznak, és ott lefotózzák a fényre gyűlt lepkéket, gyakran 50-60 fajt egyetlen éjszaka alatt.
Mennyire népszerű az oldal? Sokan küldenek be adatokat?
Erre nehéz válaszolni, de miért is vagyok én az egyik adminisztrátor? Jelenleg 647 regisztrált felhasználónk van, ebből persze páran semmit sem töltöttek fel, néhányan csupán 1-1 adatot, majd megunták vagy azóta már más adatgyűjtő oldalt használnak. Ám idén kiemelkedő mennyiségű adat érkezett be, úgyhogy kissé már kapacitáshiánnyal is küszködünk.
Mit árulnak el a tudósnak ezek az adatok?
A közösségi adatgyűjtés adatai gyakorlatilag mindenütt felhasználhatók. Élőhelyvédelemben, fajvédelemben, terjedés-kipusztulás trendelemzésben, ökoszisztémák egészségi állapotának megállapításában. Továbbá az adatok nagyon jól használhatók a természeti oktatás-nevelésben is, hiszen a honlapokon vizuálisan és leírt vagy infografikán megjelenített adatok százezrei szerepelnek, ami ingyenesen bárki számára hozzáférhető. Reménykedem, hogy ebből a lepkék profitálnak a legtöbbet, de persze ez nem érezhető egyik napról a másikra.
A legfontosabb jelenlegi programunk a magyarországi nappali lepkék elterjedési atlasza, amelyet már be kellett volna fejezzünk, de nagyon nehéz „meghúzni a vonalat”. Azt nem tehetem meg, hogy holnaptól nem fogadom el például a nagy nyárfalepke előfordulását, hiszen pontosan tudom, hogy milyen fontos volna jobban ismernünk a nagy nyárfalepkét. Könyvekhez és cikkekhez is rendszeresen kérnek tőlünk adatokat, és a lepketérkép adatai bekerülnek az Európai Unió felé 4 évente a Natura 2000 fajokról szükséges jelentésbe is.
Melyik az a hazai lepkefaj, amely leginkább veszélybe került napjainkban Magyarországon?
Sajnos a nappali lepkék közül elég sokat felsorolhatnék, de elsősorban a hegyvidéki fajaink és az élőhelyek minőségére, kiterjedésére szűktűrésű fajok ritkulnak vagy tűnnek el teljesen Magyarországról.
Kipusztultnak tekinthető a narancslepke, a csíkos boglárka és az L-betűs rókalepke, lappang és a kipusztulás szélén vannak a nagy mustárlepke állományai, a nagy nyárfalepkének egyetlen hazai állományáról vannak újabb adatok.
Ezzel szemben több mediterrán faj terjed, vagy megerősödni látszódnak a helyi állományok: csőröslepke, zöldes gyöngyházlepke vagy az ikonikus magyar boglárka.
Fótok: Barna János
