Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek a városi közösségi kertek, melyek amellett, hogy a kertészkedés szeretetére és az egészséges életmódra nevelnek, erősítik a helyi lakóközösségeket. Két éve Szegeden egy példaértékű kezdeményezés öltött testet az egyik lakótelepen.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
2022. március 27-én uniós forrásból adták át Szegeden a Makkosházi Közösségi Kerteket, melyek magaságyásait szegedi kertbarátok művelik. A kertbarátok között több korosztály képviselteti magát, a gyerekek és a fiatalok mellett az idősek is szívesen szorgoskodnak a sorok között. A makkosházi lakótelepen – a töltés szomszédságában – meseszép kerteket alakítottak ki, ahol 40 parcellát gondoznak a lelkes szegediek.
Kinyó Pál, a közösség főkoordinátora évente több alkalommal rendez közösségi összejöveteleket. A lokálpatrióta szerint fontos, hogy az egyes korosztályok közötti emberi kapcsolatokat erősít a közös kertészkedés. A koordinátor gondolataira rímel Sipos József agrármérnök-növényorvosnak, a közösségi kertek szakmai segítőjének meglátása, miszerint a Makkosházi Közösségi Kertek projekt amellett, hogy közösségformáló erővel bír, a kertbarátok számára a nyugodt perceket és a testi-lelki egészség megőrzésének lehetőségét biztosítja.
A szegedi projekt megálmodóinak célja a közösségformálás, a fenntarthatóságnak a kis közösségben való megélése. Igyekeznek teret biztosítani a panelházas övezetben élők kertszeretetének, a lelki megnyugvásnak, valamint a kreativitás kiteljesítésének.
A projekt szakmai segítője, Sipos József címzetes egyetemi docens mesélt a Zöld Hangnak a közösségi kertek kialakításának fontosságáról, az ökokertek jellemzőiről, azok szerepéről, és az értékes szegedi példa sajátosságairól.
Milyen helyi viszonyokat kell figyelembe venni egy közösségi kert kialakításakor?
A magaságyás kialakításánál azt szoktam javasolni, hogy mindig nézzük meg a környezetet. Van-e árnyékolófelület, vagy szomszédos háztömb, vannak-e a közelben értékes árnyékot adó fák. Ezek tudatában nem szabad elkeseredni, ha valakinek árnyékosabb a területe, mert a magaságyakban egyaránt lehet árnyéktűrő, félárnyéktűrő és napsugárzást kedvelő növényeket ültetni.
A kert kialakításakor figyelembe kell vennünk, honnan tudjuk odaszállítani a vizet az öntözéshez. Kell-e kutat fúrni, vagy adott a hálózati vízforrás. Fontos megnézni mekkora a befogadóképessége a leendő kertnek, hány magaságy fér el az adott területen. Milyen növényeket szeretnénk ültetni, palántázni – ezek mind befolyásolják az ágyások kialakításának a módját.
A védettség kérdése sem elhanyagolható szempont. Makkosházán például egy kerítés védi a hívatlan „szüretelőktől” és a kutyáktól a magaságyakat.
Gondoljuk át, van-e lehetőség egyéb értékes, fontos dolgok kialakítására, amilyenek például a beporzók számára kialakítható méhhotelek, vagy a megfelelő szerszámtároló. A komposztáló szintén jó szolgálatot tehet, a benne felhalmozott növényi maradványok értékes szerves anyagot szolgáltatnak a talajerő utánpótlására.
Milyen szakmai kihívásokkal kellett szembenéznie?
Szegeden egy korábban magára hagyott vízügyi területen kellett megépíteni az ágyásokat. Mivel kémiai növényvédőszert nem alkalmazunk, nehéz fenntartani a növényvédőszer mentes állapotot.
Egy szakmai rendszert építettünk fel, cél a körforgás nyomon követése. A magaságyás tulajdonosok gondolkodását egy rendszerben szeretném segíteni. Mindennek az alapja az élő, egészséges talaj, ennek fenntartását próbálom segíteni a kedves kertbarátokkal.
Biológiai organizmusokkal teljes, szerves anyagokban gazdag, jól vízellátott talaj az ideális, az a legjobb, ha a magaságyásokban otthonosan érzik magukat a giliszták. Alapvető fontosságú, hogy megfelelő szaporítóanyag, jó (vírusmentes) vetőmag és palánta álljon rendelkezésre.
A növényápolás terén a jövő kihívása a környezeti stresszek fokozódó jelenléte. Az abiotikus és biotikus (élettelen és élő) tényezők mellett az egyre komolyabb hőstressz, a hőmérséklet ingadozás és az UV sugárzás káros hatása is jelentős. Olyan technológiákat, termékeket próbálok beilleszteni a kertészkedők munkájának segítésére, amivel a növényi ellenállóképességet erősíthetik.
Hogyan befolyásolja a klímaváltozás a délalföldi kertészkedés lehetőségeit? Milyen módszerekkel lehet alkalmazkodni a helyi környezeti viszonyokhoz?
A megváltozott feltételek miatt egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a víztakarékosságra és a víz megőrzésére, hiszen egyre szárazabb a környezetünk. Fontos, hogy gyűjtsük az öntözővizet, felfogjuk a tetőről. Nincs jobb az ülepedett, előmelegített víznél. A tetőről felfogott vizet a kertészkedők a hordóból locsolóval, vödrökkel hordják a növényekhez. Emellett a hálózati víz az ágyások között bent van, onnan is öntözhetnek.
Természetesen az edukáció szerepe nagyon fontos, elindult egy közös program. A téli előadásokon kiértékeljük az évet, megbeszéljük a felmerülő problémákat, számos kérdésre választ keresünk. Nyáron pedig helyszíni tanácsadással segítem a kertbarátokat.
Az előadásokon felmerült a mulcsozás kérdése, melyre egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk. A talajtakarás segíti a vízmegtartást. A jövőben az egyik fontos célunk egy csepegtető öntözőrendszert kiépíteni a magaságyak hálózatára.
Milyen növényeket termesztenek a makkosházi kertbarátok a magaságyásokban?
Mindegyik ágyást egy-egy család gondozza. Természetes, hogy mindenkinek van saját elképzelése arról, mit szeretne termelni a területen. Az első és legfontosabb a zöldségnövények jelenléte a kertben. Olyan növényeket termesztenek, melyeket a konyhában hasznosítanak, feldolgozhatnak. Természetesen fontos az ültetési sorrend és növény társítások figyelembevétele. Olyan növényeket vetünk egymás mellé, amelyek erősítik, védelmezik egymást.
Kora tavasszal megjelennek a „klasszikus” konyhakerti növények. Először a borsó, a retek, a saláta, a hagymafélék a sóska és a spenót terem. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, indulhat a paradicsom, a paprika és a kabakosok palántázása. A kertbarátok ilyenkor elvetik a babféléket, majd a különleges levélzöldségek, a rukkolafélék következnek a sorban. A fűszernövényeket is sokan szeretik, a konyhában kiválóan felhasználhatják. A legkedveltebbek közé tartozik a borsika, a koriander, a menta és a kapor.
Mi lesz a sorsa a közösségi kertben megtermelt zöldségeknek?
A kertbarátok a terményeket nem értékesítik, hiszen szerényebb nagyságú területet művelnek. Gyakran a helyszínen az unokák elfogyasztják a termést, emellett a konyhában ízletes falatokat készíthetnek belőle a család számára. Ha már csak néhány termést is előállítanak, sokat tesznek az egészséges életmód kialakításáért.
Mitől lesz valóban közösségi egy ilyen kert? Hogyan segíti az emberek közti kapcsolatokat?
A megváltozott környezeti feltételek mellett ez a terület nagy kihívás szakmailag, hiszen ez egy ökokert. A töltés közelében helyezkedik el – a túloldalon már a szántóföldek és erdők vannak -, ezért is rengeteg a károsító támadás. Például megjelentek a mezei pockok. Ezek ellen felvenni a versenyt csak összefogással lehet. Amennyiben mindenki végrehajtja, amit megbeszéltünk, sikeresen építhetünk az ökológiai kertben védelmi vonalakat. Nagyon fontos a hasznos élő szervezetek jelenléte, a talajállapot fenntartása, fejleszteni a növények ellenálló képességét. Ezt közösen tudják véghez vinni. Itt nem lehet gyomos, elhanyagolt magaságy a területen.
Nagyon fontos a példamutatás. A töltésoldalban sokan felfigyelnek a magaságyásokra. A gáton kocogók és kutyások látják, hogy mi történik itt. Mindig vannak, akik szeretnének csatlakozni a kertészkedő közösséghez. Több helyről érkeztek már ide forgatni, például a Duna TV a komposztálás folyamatát a segítségünkkel mutatta be a nézőknek. Külföldi delegáció is járt már nálunk.
„Sipos gazdaként” a személyes küldetésemnek tekintem megtanítani a gyerekeket és fiatalokat a természet szeretetére, ezért szoktam rendszeresen előadásokat tartani az óvodásoknak, általános és középiskolás fiataloknak is. Azt mondhatom, hogy a makkosházi kert egy „tankiskert” a szegedi gyerekek és szüleik számára, egy igazán értékes közösségi megnyilvánulás.
Fotók: Kinyó Pál és Sipos gazda
