Évek óta a vezető zöld hírek között szerepel tavasszal a fecskék helyzete. Sokáig látványosan csökkent a Magyarországon költő fecskék száma, de néhány éve úgy tűnt, megállhat a folyamat, többfelé megjelentek ismét az eresz alatt a molnár fecskék és a füsti fecskék sárból tapasztott fészkei. A Magyarországon ugyancsak honos partifecskék partfalban fúrnak lyukakat, ezért a fajt nem érinti a fészekleverés problémája, de ezeknek a madaraknak a helyzetét is megnehezíti az ember közelsége.
Kevésbé ismert tény, hogy a partifecskék a lakott területeken kívül elhelyezkedő, komoly méretű partfalak menedékében költenek. Hajdú Tamás, a Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület elnöke a közelmúltban aggasztó tendenciára lett figyelmes az egyik mesterségesen kialakított költőhelyen. A madarász a helyszínen egy látványos rövid filmet készített a bányaudvar fölött cikázó madarakról.
A Szandaszőlős és Rákóczifalva között működő homokbányában évekkel ezelőtt hoztak létre mesterséges partfalat a parti fecskék és a gyurgyalagok számára. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében szinte már csak ilyen, mesterséges partfalakon van esélyük költeni a villásfarkú madaraknak. Eredeti költőhelyeik, a természetes folyó kanyarulatok, part leszakadások már rég eltűntek a vidékről.
A gyurgyalagok Magyarországon a középhegységek zárt erdővel borított részeinek kivételével bárhol megtelepedhetnek. Kedvelik a napsütötte domboldalakat és a déli fekvésű homokbányákat. A gyurgyalag magyarországi állománya a 60-as években bekövetkezett állománycsökkenés után az ország számos vidékén kismértékben emelkedett, de az utóbbi két évtizedben az igazán nagy telepek száma megritkult hazánkban.
Hajdú Tamás mesélt a Zöld Hangnak a partifecskék helyzetéről, a küszvágó csérek fészkeléséről, valamint a hazai madárvédelem aktuális kérdéseiről.
Az Ön által megosztott videón élénk a „légi forgalom” a partfal mellett, mégis negatív képet vázolt a természetbarátoknak. Hogyan alakult a bányában költő fecskék száma az utóbbi időben?
Ezen a helyen a bányamester hosszú évek óta példásan együttműködik a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, valamint az egyesületünkkel. Minden évben kijelölnek a fecskék és gyurgyalagok számára alkalmas költő helyet a területen.
2021-ben a bányamestert sajnálatos módon kötelezték a bánya rekultivációjára. Előző évben még mintegy 3000-3200 pár partifecske élőhelye volt a bánya, mellettük a fokozottan védett gyurgyalagból mintegy 70-100 pár talált ugyanitt menedéket. Azóta, bár minden évben van kialakított partfal, a madarak száma drasztikusan csökken, a rekultiváció után az állomány jelentős része szétszéledt a környéken kisebb telepeket alkotva, vagy eltűnt a területről. 2024. május elején, a heti bejárásomon 4-500 pár fecskét találtam. Azóta az egyik nemzeti parkos kolléga is leszámolta őket, az ő számítása alapján inkább az 1000 párhoz közelített az állomány.
Mi lehet az oka a homokbányában a telep zsugorodásának? Mire lehet következtetni a fecskék számának csökkenéséből?
A rekultiváció nyilván nem tett jót az állománynak, mégsem gondolom, hogy ez lehet a fő oka a csökkenésnek. Sokkal inkább a környező földek rovarölő mérgei, illetve a közeli települések szúnyoggyérítési beavatkozásai lehetnek negatív hatással a madarakra. Azt látni kell, hogy ha elfogy a rovarok természetes ellensége – a fecske -, akkor mindinkább több mérget juttatnak ki az illetékesek védekezés gyanánt, és ez az egész ökoszisztéma összeomlását hozhatja magával.
Hogyan lehetne megállítani ezt a folyamatot? Mit tehetünk a fecskék életéért?
A településeken tiltakozhatunk az értelmetlen kémiai rovarirtás ellen, hiszen az mindent öl, nemcsak a szúnyogot. Úgy gondolom, ez a módszer egyébként is csak „szépségtapasz”, nem oldja meg a problémát. Akár tarthatnánk olyan állatokat is, amelyek jól generálják a rovarokat, a rovarok pedig ellátják élelemmel a fecskéinket.
A gazdálkodókat ösztönözni kellene a kevesebb méreg használatára, emellett a madárbarát mezsgyék, fasorok kialakítására a földjeik mellett. Ezekkel a megoldásokkal növelhetnénk a természetes védekezés lehetőségét a megtelepedő madárfajokkal.
A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület a Hortobágyi Nemzeti Parkkal több közös projektet is megvalósított. Hajdú Tamás a madárodúk készítésekor kimaradt faanyagból egy mesterséges szigetet készített a küszvágó csérek számára. A védett madarak hamar birtokba vették a Tisza Szolnokhoz közeli szakaszára telepített úszó szigetet, melyen egy kamera rögzíti az állatok mindennapjait, fészkelési szokásait. Egy másik kamerát is elhelyeztek a közelben, ennek feladata a sziget megfigyelése, „őrzése”.
A madárinfluenza miatt a küszvágó csérek is nehéz helyzetbe kerültek Magyarországon, rengeteg madár elpusztult. Milyen nehézségekkel kell megküzdeni manapság ezeknek az élőlényeknek?
Élőhelyeket és táplálkozó területeket ugyan találnak, viszont költőhely problémák náluk is jelentkeznek. A számukra alkalmas természetes kavics-homok zátonyok, szikes tavak szigetei mind eltűnőben, ha mégis megmaradnak, és nincs emberi zavarás, akkor is gyorsan gyomosodnak, nádasodnak, így hosszú távon nem jelentenek stabil, biztonságos költő helyet számukra. Ezért építünk mesterséges úszó szigeteket. Ezek a csérszigetek elősegíthetik a faj fennmaradását a vizes élőhelyeken, a bánya- és halastavakon.
Beválttota a hozzá fűzött reményeket a mesterséges csérsziget?
Az úszó csérsziget várakozáson felül teljesít. Működésében az előzetesen elvártaknak megfelelően „teszi a dolgát”, bevonzotta a fokozottan védett küszvágó csérek nagy csapatát, a madarak elfogadták, mint költő helyet. A sarkalatos kérdésekre választ kaptunk a szerkezet segítségével. A mai napig is úszik a bő 7 négyzetméteres alapterületű sziget, nem okozott benne kárt az időjárás. A csérek hatékonyan tudják védeni a ragadozó madaraktól, és a szőrmés ragadozók sem tudták elérni a platformot. A csérsziget pereme hatékonyan védi a fészkeket, a madarak nem idegenkednek azért sem, hogy nem látnak ki a fészekből oldalra.
Mennyi küszvágó csért rögzített eddig a kamera? Hány fészekben sorakoznak már a tojások?
Jelenleg (május 22-én) 8 aktív fészek van a szigeten. Van már 20 tojás, 5 teljes fészekalj. Három fészekalj még nem teljes, illetve az utólag behordott fészekanyag további két párt csábított a szigetre. Nem kizárt még további 2-3 pár megtelepedése a szerkezeten.
Olyan 30-40 fiókára számíthatunk, ha továbbra is minden rendben megy, és nem lopják el a szigetet. Sajnos, az eltelt rövid idő alatt egy alkalommal már az egész szigetet vitték volna, tekintet nélkül a rajta költő fokozottan védett fajokra, de időben érkeztünk. Reméljük, sokáig megmaradhat a sziget.
Fotók: Hajdú Tamás, Pixabay, Facebook / Madárfigyelő Szolnok
Természetvédelmi Egyesület
