„Olyan zöld átállást kell megvalósítani Magyarországon, amely igazságos, szociálisan méltányos, segít a társadalmi különbségek csökkentésében” – mondta dr. Jávor Benedek február 20-án a Budai Zöldben rendezett eseményen. A Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetőjével Szabó Rebeka, a zöld párt társelnöke beszélgetett európai zöldpolitikáról, a zöldpárt európai parlamenti terveiről, valamint igazságos zöld átállásról.
Szabó Rebeka az európai politikában megkerülhetetlenül fontos zöld témák előtt először az aktuális fideszes pedofilbotrányról kérdezte Jávor Benedeket. A listavezető szerint ez elsősorban egy gyermekvédelmi botrány, amelynek kapcsán arról érdemes beszélni, hogyan történhettek meg ilyen dolgok Magyarországon. „Bár botrányos maga a kegyelemadás, az igazán lényeges az, hogy az egész rendszeren átment ez az ügy.” Jávor Benedek szerint a kománypártban tehát pontosan tudták, kinek adnak kegyelmet.
A Párbeszéd – ZÖLDEK listavezetője szerint a botrány politikai aspektusa az, hogy jelenleg a Fidesznek nincs főpolgármester-jelöltje, nincs EP-listavezetője és nincs köztársasági elnöke sem. „Ez azt jelzi, hogy nagyon komoly zavar támadt a rendszerben” – vélekedett. A főpolgármester-jelölt hiánya szerinte azt mutatja, hogy a Fidesz nem tud mit kezdeni egy olyan helyzettel, ahol „nem tudja letolni a pályáról az ellenfeleit”. A botrány kapcsán kiemelte, hogy az mind az európai parlamenti választáson, mind az önkormányzati választáson lehetőséget jelenthet az ellenzék számára. Az eddig passzív szavazók közül most többen kimozdulhatnak passzivitásukból, és protestszavazatot adhatnak majd le valamelyik ellenzéki pártra – az ügy tehát akár százezres nagyságrendben is mobilizálhat eddig passzív szavazókat.
Szabó Rebeka szerint a kormányoldalon eluralkodó káosz külföldről is látszik. Ennek kapcsán a Párbeszéd – ZÖLDEK társelnöke arról kérdezte a listavezetőt, hogy a kialakult helyzetben mi lehet Orbán Viktor európai agendája. Dr. Jávor Benedek úgy fogalmazott: ugyan valóban felkapta a nemzetközi sajtó az ügyet, de annak csak korlátozott hatásai vannak az európai politikára nézve. Orbán Viktornak szerinte az egyetlen célja az, hogy kommunikációs panelekkel „lemenedzselje a válságot”, de valójában megoldani képtelen. Ez azonban kizárólag belpolitikai kommunikációs stratégia a listavezető szerint, ami nem befolyásolja Orbán európai terveit. Úgy gondolja, ezen nem érdemes komolyan elmélkedni, mert eddig is azt tapasztaltuk: „Orbán európai terveinek az a tulajdonsága, hogy soha nem válnak valóra”.
Jávor Benedek úgy látja, a Fideszben megint arra várnak, hogy most majd eljön a szélsőjobboldali áttörés az Európai Parlamentben, de véleménye szerint az európai szélsőjobboldali pártok megosztottsága nem teszi lehetővé tényleges együttműködésüket – az Ukrajnához fűződő viszony vagy a menekültválság kezelésének kérdése például vita tárgya közöttük.
Szabó Rebeka arról is kérdezte a párt listavezetőjét, hogy a zöldeknek milyen kilátásai vannak az aktuális európai parlamenti választáson. Jávor Benedek szerint zöldpolitika szempontjából a 2019-ben meghirdetett európai zöld megálladodás túlélésének kérdése kulcskérdés. Azt viszont nem látjuk előre, hogy mennyire lesznek erősek azok a progresszív erők, amelyek szeretnék továbbvinni a megállapodást – vélekedett a listavezető. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati zöldek erősen remélik, hogy a közép-kelet európai régióból az eddiginél lényegesen több képviselő jut be a zöld frakcióba. Ez a számok szerint akár lehetséges is – vetette fel a listavezető –, így a régió is sokkal markánsabban tudná képviseltetni magát az európai zöldpolitikában.
Az akkumulátorgyárak kapcsán is fontos lenne a kelet-európai szempontok megjelenítése – vette át a szót Szabó Rebeka.
„Nem ugyanaz nálunk felépíteni egy akkugyárat, mint Németországban, mert más az előírások betartatása, valamint mások a helyi lakosok demokratikus lehetőségei az építkezések kapcsán” – mondta a Párbeszéd – ZÖLDEK társelnöke.
Miért jó az Magyarországnak, ha több zöld erő van az európai parlamentben? Miért lesz jobb a magyaroknak? – kérdezte.
Jávor úgy véli, 2014 és 2019 között pártjával el tudták juttatni az európai színtérre azokat a problémákat, amikkel Magyarországon szembe kellett nézni. A Római-part ügyében például fordulópontot akkor lehetett elérni, amikor az Európai Bizottság elkezdte vizsgálni a beruházást – mondta. A hazai európai parlamenti zöld képviselet munkájának köszönhetően egy uniós vizsgálóbizottság érkezett, akik még semmilyen szankciót nem szabtak ki: „pusztán a jelenlétük meggyőzte a Tarlós-féle városvezetést arról, hogy ne erőltessék a lakossági ellenállással járó mobilgátas beruházást” – hívta fel a figyelmet a korábbi európai parlamenti képviselő.
Az ügy tanulsága Jávor Benedek szerint tehát az, hogy lokális jellegű problémák esetén is sokszor hatékonyabban tud egy európai parlamenti képviselő uniós nyomásgyakorlást elérni, mint például egy civil szervezet.
A zöld listavezető összegezte, hogy ezenkívül sok más ügyben, például a paksi bővítéssel kapcsolatosan, vagy a Natura 2000-es jogszabályok végrehajtásának ügyében is az Európai Bizottság bevonásával tudott elérni sikereket. A Párbeszéd – ZÖLDEK társelnöke végül arról kérdezte Jávor Benedeket, hogy megválasztása esetén milyen célokért szeretne dolgozni a következő ciklusban. A listavezető azzal felelt, hogy napjainkban a zöld átállás már nyilvánvalóan nem választás kérdése – a kérdés az, hogy az átállás részben környezeti szempontból, részben pedig a társadalmi átalakulási mintázatok szempontjából hogyan zajlik le. Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy „általában a gyengébb érdekérvényesítő képességű társadalmi csoportok meg szokták szívni az ilyen nagy átalakulásokat”. Ezért a listavezető szerint nagyon figyelni kell arra, hogy ne a piac által dominált zöld átállás következzen be, aminek a terhei a rossz érdekérvényesítő képességűekre szállnak – épp azt szeretné elérni, hogy ez ne így történjen.