Zöld szemléletformálás, ismeretterjesztés és városszépítés a szegedi Mondolo Egyesület küldetése.
Szegeden mindig történik valami, a közelmúltban egy látványos akcióval monumentális állatfigurákkal borítottak egy megkopott szivattyúházat. Az efféle, izgalmas street art nem példa nélküli a napfény városában, korábban több hasonló, „elszürkült” épületet díszítettek.
A 2020-ban elindított VÁROSMETAMORFÓZIS elnevezésű természetvédelmi street art program célkitűzése a Szeged lakóövezeteiben elszórva megtalálható lehangoló ipari épületek művészi alkotásokká történő átalakulása. A Mondolo Egyesület és a SZETÁV Kft. közös programjának hitvallása, hogy a természeti környezet és a városi környezet nem feltétlenül egymást kioltó fogalmak, azok harmonikus együttélése a valódi elérendő és elérhető cél.
A szivattyúház-festményt Muralpaint festőművészei, Marton Ákos és Vinkó Leó készítették, az ötlet a Mondolo Egyesület berkeiben született. A szegedi civil egyesület számos területen aktív, egy műsorral is rendszeresen jelentkeznek az online térben. A MegMondolo Podcast keretében humánökológiai, környezetvédelmi és fenntarthatósági témákkal foglalkoznak. Jelenleg havi egy adásra van kapacitásuk, és eddig 15 epizódot jelentettek meg.
Izgalmas útibeszámolókkal indult, majd rövid idő alatt ugyancsak „kinőtte magát” a maroknyi csapat. A tudományos előadások, óvodás és iskolás programok, műfecskefészek telepítések, és városszépítő akciók mind hozzájárulhatnak az emberek szemléletének átformálásához.
Kőrösi Bogdán szerint a szegediek nyitottak a zöld kezdeményezésekre, és a városvezetés is konstruktívan viszonyul a munkájukhoz. A Mondolo egyik alapítója arról is mesélt a Zöld Hang olvasóinak, hogy milyen változatos eszközökkel tudnak hatni a városlakókra.
Hogyan született meg a Mondolo Egyesület?
A Mondolo Egyesület egy gyakorlati környezetvédelmi és fenntarthatósági projektekkel foglalkozó zöld civil egyesület, amely egy kis létszámú baráti társaságból született. Mára a régió egyik meghatározó civil szereplőjévé váltunk. Jelenleg 12 fő alkotja a tagságot. Az egyesületté válás még 2019 nyarán fogalmazódott meg bennünk, amikor kiderült, hogy az ingyenes útibeszámolóinkra komoly érdeklődés mutatkozik, így egyre többen megismerték a nevünket. Tele voltunk ötletekkel és szerettünk volna megvalósítani őket, ezért döntöttünk úgy, hogy egyesületet alapítunk.
Az oldalukon azt olvashatjuk, hogy az emberi és természeti környezetünk felfedezésére ösztönzik a szegedieket. Milyen eszközökkel segíti az egyesület a „felfedezőket”?
A nagyszabású projektek beindulása előtt az egyesület tagjai rendszeresen tartottak útibeszámolókat, és osztották meg az utazásaik során szerzett kulturális élményeiket, tapasztalataikat. Később ezeket az előadásokat a Mondolo Club nevű ingyenes előadássorozatban fogtuk össze, ami már a negyedik évadnál tart, és a mai napig az egyik meghatározó pillére az egyesület tevékenységének. Ide olyan kalandorokat hívunk, akik saját történeteikkel inspirálhatnak felfedezésre, utazásra másokat. A környezetvédelmi street art, illetve a Városmetamorfózis hatalmas festményeivel pedig arra szeretnénk ösztönözni a városlakókat, hogy tekintsenek kicsit más szemmel az urbanizált környezetre, fedezzék fel a panelházak repedéseiben, az iskolaudvar avarja alatt, a lekaszálatlan zöldfelületeken velünk együtt élő természetet.
Milyen partnerekre számítanak, számíthatnak a zöld küldetésben?
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az évek alatt elég jó kapcsolati hálót tudtunk kialakítani hasonlóan gondolkodó szegedi civil szervezetekkel, intézményekkel, még önkormányzati cégekkel is. Legutóbb a Kövér Béla Bábszínházzal volt közös fecskevédelmi projektünk, de a Szegedi Távfűtő Kft. (SZETÁV), az SZTE Füvészkert, a Móra Ferenc Múzeum, a Motiváció Műhely mind szerepeltek már partnerként, együttműködő félként az eseményeinken. Szívesen együtt dolgozunk bárkivel, aki osztja az egyesület által vallott értékeket. Ma már jellemző, hogy minket keresnek fel együttműködési kezdeményezésekkel, szerintünk ez annak köszönhető, hogy az évek alatt elvégzett munka gyümölcse kezd beérni.
Milyen forrásokból tudnak építkezni? Vannak olyan támogatók, akik akár „zsebbe nyúlnak”, ha szükséges?
Akadnak támogatóink, de ez a tagdíjakkal együtt elhanyagolható anyagi erőforrás. A nagyobb projekteket vagy pályázati forrásokból – ilyen volt például a gyerekek környezeti nevelésére létrehozott Mondolo Club Mini –, vagy az együttműködő felek segítségével tudjuk megvalósítani. Közösségi finanszírozással létrejött projektünk is volt, a Famanók így tudtak beköltözni Szegedre a Nádor utcai óvoda elé.
Hogyan látják a zöld gondolkodásmód hazai lehetőségeit? Milyen szinten áll ma Magyarországon a környezettudatos szemlélet?
Úgy gondolom, a magyar emberek szemléletmódján még alakítani kell, de a folyamat már elindult, és az országban számos tenni akaró zöld civil szervezet tevékenykedik, akik éppen ezen munkálkodnak. A probléma inkább a kormányzati szinteken mutatkozik, a környezetvédelmi minisztérium megszűnése óta nehezebb érvényt szerezni az ilyen jellegű kezdeményezéseknek, korlátozottabbak a lehetőségek, mint a legtöbb európai országban. Szerencsére Szegeden sokkal nyitottabbak az emberek, és a városvezetés is felelősséget érez a zöld ügyek iránt, így ritkán ütközünk áthatolhatatlan falakba. Persze nem minden projektünk tetszik mindenkinek, de ez nem szegi a kedvünket.
A napokban a Kövér Béla Bábszínház falára műfecskefészkeket telepítettetek, így segítve a védett madarakat. Terveznek hasonló akciót Szegeden, illetve más – akár országos – helyszíneken?
Folyamatosan keressük a lehetőségeket és várjuk a megkereséseket. Abban biztos vagyok, hogy számos hasonló esemény lesz még a jövőben Szegeden, de nem zárkózunk el más városoktól sem. Az egyesület tagságának körülbelül a fele Budapesten él, szóval adja magát a főváros, mint lehetséges Szegeden kívüli település, de a tevékenységünk – néhány esetet leszámítva – egyelőre a dél-alföldi régióra összpontosul.
Mit üzenhet a Mondolo Egyesület az embereknek?
Nem csak érdemes, de kell is, hogy másképpen tekintsünk a bennünket körülvevő – akár természetes, akár épített – környezetre. Ha nem magunkat helyezzük a középpontba, hanem egy nagy egység résztvevőjeként szemléljük a minket körülvevő világot, akkor a panelházak között sétálva is fellelhetjük a velünk együtt élő vadont.
