„Szerény kezdeményezésünkkel nemcsak a magyar tudományosságot sikerült tehát kivinnünk a tengerre, de egyszersmind a még ugyan csak kezdetén álló magyar oceanográfiai tudományt máris beillesztettük a nemzetközi oceanográfiai hatalmas és tekintélyes szervezetébe.” Gonda Béla 1914-ben így írt az I. Magyar Adria-kutató Expedíció után. Az 1910-ben alapított Magyar Adria Egyesület a magyar oceanográfia megteremtését tartotta legfőbb küldetésének.
A Magyar Földrajzi Társaság és a Magyar Természettudományi Múzeum közös szervezésében közös nyílt ülésen és előadáson elevenítették fel nemrég az első magyar Adria-kutató expedíciót. A honlapunkhoz eljuttatott beszámoló szerint az esemény az 1911-ben útjára indított „A Tenger” című tudományos folyóirat korabeli tudósításai alapján idézte fel a Magyar Adria Egyesület által szervezett, unikális magyar tengerkutató expedíció, az 1913. októberi I. Magyar Adria-kutató Expedíció történetét és eredményeit. A gyűjtőút útvonalának és különlegességeinek áttekintése mellett a szervezők bejelentették a 2023. május utolsó hetében induló I. Magyar Adria-kutató Expedíció 110 tematikus tanulmányi út időpontját is – amire várják az érdeklődők jelentkezését, hogy részvételükkel az idén 150. éves évfordulóját ünneplő Magyar Földrajzi Társaság tagjaivá válhassanak.
Az 1910-ben alapított Magyar Adria Egyesület (MAE) a magyar oceanográfia megteremtését tartotta legfőbb küldetésének.
A Gonda Béla elnöklete mellett életre hívott tudományos társaság első védnöke IV. Károly (1916-1918), az utolsó magyar király volt. A MAE tagsága egy év alatt 600 főre gyarapodott, a tudományos ismeretterjesztés mellett alapvető célkitűzéssé vált a társadalmi és kulturális „építkezés” is, vagyis, hogy a publikum minél többet megtudhasson Fiume, az egyetlen magyar tengeri város, illetve a néhai Magyar Tengermellék mindennapi életéről is.
Az 1910-ben megalapított Osztrák-Olasz Tengerkutató Bizottság szakmai irányítása mellett megkezdődött az Adria-tenger medencéjének módszeres tudományos feltárása. A Monarchia tengerkutatói sorra csatlakoztak a Földközi-tenger feltárását végző projektekhez is. A korabeli magyar állam- és nemzetépítő szellemiség és szemlélet jegyében így
egyre sürgetőbbé vált egy önálló magyar tengerkutatási, oceanográfiai program elindítása.
A Magyar Adria Egyesület többek között a Magyar Királyi Földtani Intézettel, a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnesességi Intézettel és a Magyar Földrajzi Társasággal (Teleki Pál) főtitkársága alatt) együttműködve készítette elő az I. Magyar Adria-kutató Expedíció (1913. október 10-31.) tudományos programját. Gonda Béla, a MAE elnöke személyesen adta át kérvényét Bécsben báró Haus Antalnak, a K.u.k Hadiflotta főparancsnokának – aminek eredményeként a magyar kutatócsoport engedélyt kapott az S.M.S. Najade kutatóhajó használatára.
1913. október 10-én népes- és neves magyar tudóstársaság gyülekezett Fiumében, a Tengerészeti Hatóság épülete előtti Zichy-mólón. A kora délutáni verőfényben, a Mária Terézia móló hatalmas karja mögött nyíló nyílt tenger látványával, ott állt többek között Gonda Béla, Lóczy Lajos, Róna Zsigmond, Kövesligethy Radó, Leidenfrost Gyula, Hankó Béla, Réthy Antal, Soós Lajos, Szilber József, Kormos Tivadar – a születő magyar oceanográfia kulcsszereplői. Egy quarnerói próbahajózást követően, másnap reggel 09.30-kor hosszas hajókürtszó kíséretében elindult az S.M.S. Najade kutatóhajó – s vele az I.Magyar Adria-kutató Expedíció.
1200 tengeri mérföld, vagyis 2222 kilométer utazás következett az Adrián.
Összességében 6332 megfigyelés és begyűjtés. 401 hidrográfiai mérés, biológiai begyűjtéssel és halászattal 295 esetben. Végigkutatva a Quarnero és Dalmatia szigeteit, a nyílt tengeren eljutva Pomo (ma Jabuka), Pelagosa (ma Palagruza) és Busi (ma Bisevo) szigeteihez – és a Dél-Adria óceáni mélységeihez. S mindezek igen viharos- vagy éppen mesésen idilli körülmények közepette.
című írásából
Az unikális tengeri kutatóút máig a magyar tudománytörténet egyik legizgalmasabb fejezete. Hogy mi végre jártak anno a magyar tudósok az Adrián? Gonda Béla „A magyar tengerkutatás” című 1914-ben közölt írásában találhatjuk az egyik legtömörebb választ:
„Szerény kezdeményezésünkkel nemcsak a magyar tudományosságot sikerült tehát kivinnünk a tengerre, de egyszersmind a még ugyan csak kezdetén álló magyar oceanográfiai tudományt máris beillesztettük a nemzetközi oceanográfiai hatalmas és tekintélyes szervezetébe.”
Kiemelt kép: Magyar Földrajzi Társaság
