Sokat számít az átlagos egészség szempontjából, hogy miként rendezzük be a minket körülvevő környezetet.
Egy most megjelent kutatás szerint azok az emberek, akik olyan negyedekben élnek, amely erősen parkosított, és ahol szabadtéri tevékenységeket is könnyen lehet végezni, aktívabbak, és kevésbé valószínű, hogy cukorbetegek lesznek vagy elhíznak.
Mivel az USA-ban az elhízás a cukorbetegséggel együtt immár komoly népegészségügyi probléma (a lakosság nagyjából fele tekinthető elhízottnak, míg a cukorbetegek aránya 11 százalék felett jár), így több hatékony módszert is keresnek az egészséges életmód népszerűsítésére. Az egyik ilyen mód pedig az épített környezet alakítása – az „épített környezet” az ember alkotta építményeket jelenti, amelyek lakó-, munka- és rekreációs teret biztosítanak az számunkra. Ez a környezet magában foglalja az épületeket, a tágabban vett környéket, parkokat, kerékpárutakat, éttermeket, üzleteket, autóutakat, valamint a tömegközlekedést. Meglepő vagy sem, de mint az tehát kiderült: az emberi egészséget befolyásolja az általunk kialakított fizikai környezet – írja a Rakéta.hu.
A kutatók számos tanulmányt áttekintettek az épített környezetről és azoknak a közegészségre gyakorolt hatásairól, és ez alapján állapították meg, hogy a „sétálhatóbb”, tevékenységbarát városokban és környékeken alacsonyabb az elhízás és a cukorbetegség kockázata. Egy nagy, 32 767 ember bevonásával végzett népesség-alapú tanulmány például megállapította, hogy az elhízás előfordulása a könnyen sétálható környéken élő felnőttek körében 43 százalék volt, szemben a kevésbé sétára berendezett területek 53 százalékával. De a fenti kijelentést támasztotta alá több más kutatás, például olyanok, amelyek a cukorbetegség előfordulását vizsgálták a különböző minőségű városrészekben. Viszont a séta önmagában kevés, mivel az épített környezet másként is befolyásolja az egészségünket: a komolyabb légszennyezettség, valamint a környéken a minél több gyorsétterem egyaránt a cukorbetegség kockázati tényezői, és jelentősen csökkenthetik a sétálásból fakadó előnyöket.
A kutatók szerint épp ezért olyan várospolitikákra van szükségünk, amelyek előmozdítják az egészségesebb étkezési szokásokat és az aktív közlekedési lehetőségeket, mint amilyen a kerékpározás és a gyaloglás – már csak azért is, mert ez utóbbiak még a közlekedésből származó szennyezést is csökkenthetik.
Borítókép: Pixabay/kinkate
