A COP26-ra – az ENSZ éghajlat-változási konferenciájára időzítette az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) a Fa Kiáltványt – olvasható a Fatáj című online szaklapban. A szaklap a kiáltványát nyers fordítását közölte a honlapján.
Fa Kiáltvány
Kérdés: Hogyan segíthet az építés tartani a 1,5°-t?
Válasz: Használjon több fát!
Az építőipar és az épített környezet a globális energiával kapcsolatos CO2-kibocsátás mintegy 40%-áért felelős. Ennek jelentős százaléka az építőipari termékek kitermeléséből, feldolgozásából és energiaigényes gyártásából származik.
A nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében 2050-re az építkezésnek gyorsan szén-dioxid-mentesítést kell végeznie, miközben továbbra is kielégíti a növekvő városi lakosság igényeit, az új épületek iránti növekvő keresletet és a meglévő épületek sürgős felújítását.
A fa az egyetlen fenntartható szerkezeti anyag, amely világszerte növekszik, és amely lehetővé teszi az épített környezet jelentős szén-dioxid-mentesítését a meglévő üzleti modellek és a bevált technológia alapján; hatalmas szénelnyelőket biztosítunk vidéki területeinken és szénraktárakat városainkban.
A fa klíma esete:
Az épített környezetből származó kibocsátások két fő forrásból származnak:
– Az épületekben fűtésre, hűtésre és áramellátásra felhasznált energia (üzemi kibocsátás)
– Építési termékek kitermelésével, feldolgozásával és gyártásával kapcsolatos kibocsátások (testesített kibocsátás).
A fa felhasználásának növelése mindkettő csökkentésének hatékony módja.
A fa természetes szigetelő tulajdonsággal rendelkezik, mivel 10-szer hőhatékonyabb, mint a beton és 400-szor hatékonyabb, mint az acél, ami csökkenti az épületeken belüli hőveszteség miatt keletkező üzemi kibocsátást. Ez ideálissá teszi a fát és fatermékeket a meglévő épületek felújításához és energiateljesítményének javításához.
A fa a természet által megújuló anyag, amely
1. megköti a szenet, ahogy a fák nőnek;
2. tárolja a szenet a fatermékekben;
3. helyettesíti az olyan szénintenzív anyagokat, mint az acél, a beton és a műanyag;
4. a tartamos erdőgazdálkodás erősebb növekedést eredményez;
5. hozzájárul a körkörös gazdasághoz, mivel a fatermékeket újra lehet hasznosítani és újrafeldolgozni és a termékpálya végén alacsony szénlábnyomú energiává alakítható.
Az életciklus-értékelési tanulmányok következetesen azt mutatják, hogy a fatermékek több szén-dioxidot nyelnek el és tárolnak, mint amennyit az előállításuk során kibocsátnak, így nettó szén-dioxid-csökkentők.
Természetes, költséghatékony és fenntartható szén-dioxid-lekötési megoldás, ha több faanyagot használunk az épített környezetben, beleértve a bútorokat és a belső tereket is – mivel a kitermelést követően az erdőket felújítják (mesterségesen vagy természetesen) és folytatódik a szén-elnyelés. A fenntartható faanyagba való fokozott befektetés a helyi közösségek számára is életképes jövedelmet biztosít, és ösztönzi a fenntartható erdőgazdálkodást, megakadályozza az erdőirtást, valamint ösztönzi a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését.
Ezenkívül a fatermékek építőipari felhasználása kiszorítja a szén-dioxid-intenzív alternatívák, például az acél, a beton és a műanyagok használatát, így tovább csökkentve a kibocsátást.
Faanyag: a városi megoldás
Az új, innovatív, mérnöki fatermékek kifejlesztésének köszönhetően már 18 emeletnél is magasabb faépületek épültek – és ebben az évszázadban még nagyobb magasságokat fognak elérni.
A kortárs városi területek ma már élvezik a fából készült épületek magasságát és méretét. Az olyan termékek, mint a kereszt-rétegezett-fa (CLT), réteg-ragasztott fa (glulam [fatartó]) és furnér-deszka (LVL), az acél és a beton szerkezeti szilárdságával rendelkeznek, és további előnyük, hogy könnyűek, így nem igényelnek jelentős alapozást, könnyű szállítani, mozgatni.
Európa erdei az elmúlt 30 év alatt 10%-kal bővültek, mi évi 643 ezer ha-t jelent. Hasonlóan az USA-ban és Kanadában is több mint 50 éve a tartamos erdőgazdálkodás érvényesül, tehát több a növedék, mint a kitermelés. Ezt a növekedést a fát és más erdei terméket adó gazdasági célú erdőgazdálkodás eredményezte.
A fa és favázas épületek előregyárthatóak külső gyárakban, így kevesebb szállítást igényelnek a helyszínre, és gyorsabban lehet összeszerelni a helyszínen, és sokkal kevesebb por és zaj zavarja a többi helyi lakost.
A fa moduláris lehetőséget kínál az épületek újratervezésére és korszerűsítésére további szintek, tetőbővítések és belső felújítások révén, maximalizálva a meglévő épületek élettartamát és csökkentve a bontási igényt. A visszanyert fa új termékek gyártásában is újrafelhasználható, meghosszabbítva a szén tárolási idejét.
Néhány téves felfogás és retorika ellenére a kész faépületek nem tűzveszélyesebbek, mint a beton- és acélépületek.
Szakpolitikai javaslatok:
Arra szólítjuk fel minden ország politikai vezetőit és döntéshozóit, hogy ismerjék el az erdőket, valamint a globális fa- és erdőipart, mint az éghajlattal szemben ellenállóbb gazdaság egyik fő megoldását. Ez a következő irányelvekkel érhető el:
1. A kötelező életciklus-értékeléseket és a beépült szén-dioxid-küszöbértékeket kell szerepeltetni a helyi és nemzeti építési tervekbe. Csak környezeti hatásaink mérésével tudjuk kezelni és folyamatosan csökkenteni hatásunkat. Ezeket általános mérőszámok szerint kell mérni meglévő eszközök, például a környezetügyi terméknyilatkozatok (EPD) segítségével.
2. Növelni kell a fa alkalmazását az új épületekben és a felújításoknál. Világszerte igény van megfizethető otthonokra. A méretnövelést költség- és klímahatékonyan, könnyű, kiváló minőségű, könnyen szállítható és fenntartható, fa alapú megoldásokon alapuló, építési helyszínen kívüli, ipari előregyártással kell elvégezni. Ez lehetővé teszi az építkezések melletti kisebb zavarást, a hulladék mennyiségének csökkentését és a megfizethetőség növekedését.
3. Segíteni kell a bio-alapú körkörös gazdaságot a tartamosságot támogató közbeszerzéssel. A kormányzati kiadások kihasználása az épületállomány építéséhez és felújításához szükséges klímabarát megoldások érdekében lehetővé teszi a beruházásokat és az ágazat gyors terjeszkedését, így támogatva a társadalmi klímacsökkentési célokat.
4. Lehetővé kell tenni a faanyag forráshatékony alkalmazását és a fa újrahasznosítását, különösen a begyűjtéssel és szortírozással a településeken és intézkedéseket kell kifejleszteni, hogy hozzá lehessen jutni a fogyasztó utáni fához, mint másodlagos nyersanyagforráshoz. A fa visszanyerése és újrafelhasználása segít meghosszabbítani a szén-dioxid tárolását és fenntartani az erőforrások rendelkezésre állását a további életciklusokhoz. Ugyanazon fa többszöri felhasználása ennek a természetes, fenntartható és értékes erőforrásnak a leghatékonyabb módja.
5. Foglalkozni kell a munkások továbbképzésével és a munkahely teremtéssel a fenntartható és körforgásos biogazdaság fejlődésének fellendítése érdekében. Az olyan új területek, mint a korszerű felújítás és előregyártás, eltérő készségeket és tudásbázist igényelnek. A képzés és oktatás fokozása elengedhetetlen a) fenntarthatóbb, zöld munkahelyek létrehozásához, b) a természeti anyagokkal kapcsolatos új készségek fejlesztéséhez és c) a hagyományos faipari gyártás fejlesztéséhez.
Összefoglalva, a fát szélesebb körben kell alkalmazni a globális épített környezetben. A több fa és faalapú anyag felhasználásának lehetséges éghajlati hatásai óriásiak: meglévő üzleti modelleken és bevált technológián alapuló megoldásokat kínálnak, amelyek egyszerre tárolják a szén-dioxidot és helyettesítik a fosszilis erőforrásokat, és így csökkenthetik a globális épületállomány okozta CO2-kibocsátást.
Borítókép: Üzenet a fán a Normafánál. Fotó: Rácmolnár Milán
