A természetvédelemben Európa Amazonasának is hívják a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumot, amely páratlanul gazdag a természeti értékekben. A kontinens legnagyobb fészkelő rétisas-populációjának is otthont ad, érintetlen erdeiben nem ritka a fekete gólya. Mint a WWF Magyarország felhívja rá a figyelmet, a jó állapotú folyóknak és a gazdag vizesélőhelyeknek kulcsszerepe van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, de hazánkban is sok a tennivaló.
Az UNESCO kihirdette a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát, ezzel több mint 20 éves munka gyümölcseként az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum megkapta azt az elismerést, amely a természeti értékek és a folyók megőrzésének új lehetőségét kínálja a WWF szerint. A természetvédelmi világszervezet megfogalmazása alapján a terület valóban páratlan, ezért jogosan viseli az Európa Amazonasa megnevezést, de hogy az is maradjon, elengedhetetlen a határokon átívelő együttműködés és az összehangolt munka. Hazánkban is sok a tennivaló, hogy a folyók és ártereik megőrizzék vagy visszanyerjék természetességüket.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója úgy nyilatkozott:
Öt ország egyezett meg arról, hogy közösen őrzi meg ezt a térséget, amely Európa egyik legjelentősebb folyókhoz kötődő védett területe. A jó állapotú folyóknak és a gazdag vizesélőhelyeknek kulcsszerepe van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, és emiatt megőrzésük és helyreállításuk magától értetődő feladat kell, hogy legyen a kezelők és a lakosság számára egyaránt.
A most elismert, öt országon átívelő bioszféra-rezervátum mintegy 930 ezer hektár kiterjedésű, ami összességében akkora, mint Magyarország területének 10 százaléka. A Mura, a Dráva és a Duna 700 kilométeres szakaszát érinti, és ezzel Európa egyik legjelentősebb folyókat és vizesélőhelyeket felölelő területeként tarthatjuk számon.
A Duna, a Dráva és a Mura három lenyűgöző folyó, amelyek az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak.
Európában itt található a legnagyobb, fészkelő rétisas-populáció, gyakori az érintetlen erdőket kedvelő fekete gólya.
Máshol elképzelhetetlen számú partifecske fészkel a folyópartokon. Évente 250 ezer vándormadár vonul és pihen meg a három folyó mentén. Az emberek számára sem elhanyagolható a terület, ugyanis a bioszféra-rezervátum területén 900 ezer ember él.
A természeti értékek és a változatos folyóvízi környezet jelentőségét bizonyítja, hogy összesen 13 természetvédelmi terület található az Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot, Magyarországot és Szerbiát is magában foglaló térségben. A magyar oldalon a bioszféra-rezervátum legnagyobb része a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, a Mura menti övezet pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe.
Fontos, hogy megőrizzük a folyókat
A bioszféra-rezervátumban a három érintett folyó mind más adottságokkal rendelkezik, abban viszont a Mura, a Dráva és a Duna is hasonló, hogy szabályozott státuszuk ellenére nagy lehetőségek rejlenek a vízparti területek, a folyóágak, az élőhelyek helyreállításában és megújításában. Az elmúlt években erre már akadtak jó példák, de a lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva.
A helyreállítás a természeti környezet fennmaradását és megújulását segíti elő, melyből a társadalom is több szinten profitál.
A természetes folyamatokra épülő megoldások alkalmazása, a természeti környezet és a biológiai sokféleség fennmaradása kulcsfontosságú a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a WWF szerint. A jó állapotú folyók és a hozzájuk kapcsolódó árterek elősegítik a felkészülést a vízhiányra, az árhullámok befogadására, javítják a talajvízellátást és a vízminőséget. Összességében létfontosságúak a biológiai sokféleség szempontjából, és rekreációs célokat is szolgálnak.
Innovatív, természetre alapozó megoldásokra van szükség
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az átmeneti vagy tartós vízhiány mindenhol egyre növekvő probléma. A folyók és árterek kezelésében ezért van szükség olyan új megoldásokra, melyek a vízmegtartásra, a hullámterek újjáélesztésére, az egykori vizesélőhelyek megújítására törekszenek. Ennek gyakorlata még nem valósult meg teljes egészében, aminek több oka lehet. Sokan még nem ismerik ezeket a lehetőségeket, vagy tartanak azoknak a megoldásoknak az alkalmazásától, melyek csökkentik a folyók szabályozottságát és több teret biztosítanak a víznek. Sok szereplőt és sok szempontot kell ennek érdekében összehangolni, ami nagy feladatot jelent a vízgazdálkodással és természetvédelemmel foglalkozók számára, és a gazdálkodók szemléletében is átalakulás szükséges.
A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum akkor lesz jól működő minta, ha az érintett országok ezekre az alapvető kihívásokra keresnek közös megoldásokat. A hazai Dráva ebben a tekintetben kiemelkedő jelentőségű, mert az együttműködés, a szempontok összehangolása és a kölcsönösen előnyös megoldások keresése régóta jellemző folyamat. Ez a példa más hazai folyókkal foglalkozók számára is mintaértékű lehet a tanulmány szerint.
Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője hozzátette:
A több mint 20 éves munka során a WWF és más civil szervezetek rengeteg munkát fektettek abba, hogy megszülessen az öt országot összefogó bioszféra-rezervátum. Az UNESCO Ember és Bioszféra programjának elismerése újabb lehetőséget ad arra, hogy az érintett folyók kezelése teljes egészében a megőrzés és az állapotjavítás felé forduljon. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum akkor válhat modellértékű európai területté, ha a gyakorlatban minél több jó példa születik a természeti állapot javítására.
Kiemelt kép: WWF/M. Romulic
