A szamárpingvin (Pygoscelis papua) valójában nem egy, hanem négy külön faj – állapították meg genetikai vizsgálattal brit kutatók, akik szerint az eredményeik segíteni fogják az állatok megóvását.
Mint az MTI közzétette: az Ecology and Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint, amelyet a BBC tette közkincsé, a szamárpingvinfajok egyedei alakra és méretre csak kicsit, DNS-ük alapján azonban egyértelműen különböznek egymástól.
Az elmúlt több százezer év alatt a szamárpingvinek populációi olyannyira elszigetelődtek egymástól, hogy már nem keverednek, noha könnyedén le tudnák küzdeni az őket szétválasztó távolságokat.
A szakemberek szerint az elszigetelődés miatt a déli félteke négy különböző szélességi fokán élő négy fajba kellene sorolni őket. A kutatók az Atlanti-óceán déli részén fekvő Falkland-szigeteken és Déli-Georgián, az Antarktiszi-félszigettől északra lévő Déli-Shetland-szigeteken, valamint az Indiai-óceán déli medencéjében elhelyezkedő Kerguelen-szigeteken élő szamárpingvinek genetikai összetételét vizsgálták meg. Az adatokat kiegészítették a négy faj múzeumokban őrzött példányain végzett mérésekkel.
A szamárpingvineket jelenleg két alfajba sorolják. A négy külön fajként való hivatalos elismerésükhöz egy nemzetközi tudósokból álló bizottság jóváhagyására van szükség.
A szamárpingvinek négy fajba sorolásával 18-ról 21-re nőne az ismert pingvinfajok száma.
A pingvineknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük a vadonban, köztük a műanyagszennyezéssel, a túlhalászattal és a klímaváltozással. A szamárpingvinek viszonylag jól viselik az éghajlatváltozást, ám a kutatók szerint vannak olyan populációik, amelyeket évtizedek óta nem követnek nyomon. A szamárpingvinek száma emelkedik az Antarktiszi-félszigeten, míg a környező szigetek egy részén csökken.
Kiemelt kép: Wikipedia Commons
