Néhány hét van hátra a következő amerikai elnökválasztásig, bár az USA-ban nincs érdemi zöld politikai erő, ennek ellenére fontos téma a klímavédelem. Ebből a szempontból Donald Trump egyértelműen csúcs-kártékonynak számít, ezért érdemes környezetvédelmi szemmel is vizsgálni a munkáját a november 3-i voksolás előtt.
Környezetvédelmi szempontból globális szinten Donlad Trump leglátványosabban akkor tette le a névjegyét, amikor 2017 júniusában bejelentette, hogy kilépteti az USÁ-t a Párizsi Klíma Egyezményből, de egyáltalán nem biztos, hogy ez volt a legkártékonyabb intézkedése.
Ami ezután, emellett jött ugyanis szintén eléggé riasztó.
Az olajlobbista környezetvédelmi miniszter
2017 decemberében levetette a klímaváltozást a nemzetbiztonsági veszélyek listájáról. Ez együtt járt azzal, hogy csökkentek az Amerikai Védelmi Minisztérium által finanszírozott környezetvédelmi kutatások, így kevesebb figyelmet tudtak fordítani az erdőtüzekre, aszályokra, hurrikánokra és más természeti katasztrófákra.
2018-ban a trumpi irány intézményesülésének „csúcsa”, azaz mélypontja akkor jött el, amikor Scott Pruittot nevezte ki a voltaképpeni „környezetvédelmi minisztérium” az EPA (Environmental Protection Agency), azaz a környezetvédelemért felelős szövetségi ügynökség élére. A közismerten klíma-szkeptikus Pruitt többek között arról volt hírhedt, hogy kiváló viszonyt ápol számos olaj- és szénipari vállalat vezetőjével. Ezek egyébként korábban a politikusi kampányait is több százezer dollárral támogatták. Így egy olyan ember került az fő környezetvédő szervezet élére, aki éveken át az EPA szabályozásainak egyik legfőbb kritikusa volt. (Ha valaki párhuzamot vélne felfedezni azzal, hogy Orbán Viktor hogyan építette le szisztematikusan a hazai környezetvédelmi intézményrendszert – nem tévedne túl nagyot.)
Az obamai-örökség módszeres felszámolása
Pruitt kinevezésének meg is volt az eredménye.
Az EPA által kezdeményezett feljelentések, büntetőeljárások száma 30 éves mélypontra zuhant.
Az EPA megtorpedózta az Obama-kormány egyik nagy előrelépésének számító Clean Power Plan-t (Tiszta Energia Tervet), amelyet azért hoztak létre, hogy csökkentsék a globális klímaváltozás negatív hatásait, és amelyben a USA vállalta, hogy 2030-ig 32 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsájtását.
Az Obama-kormány azt is szabályozta, hogy a 2012 után gyártott gépkocsik egy sokkal szigorúbb energiafelhasználási-energiahatékonysági szabványnak kell, hogy megfeleljenek. 2018 augusztusában a Trump-féle Közlekedési Minisztérium az EPA-val karöltve fellazította ezeket a szabványokat.
A szövetségi szintű szabályozás helyett 2018-ban átadták az egyes államoknak a kibocsájtások szabályozásával kapcsolatos jogosítványokat. Ám amikor egyes államok, mint például Kalifornia, úgy döntöttek, hogy éppenséggel szigorúbb szabályokat vezetnek be, az EPA azonnal bejelentette, hogy lazítani fogja a metán- és olajszivárgásokra, illetve a légszennyezésre vonatkozó szabályozást.
2017 augusztusában Trump visszavonta Obama azon elnöki rendeletét, mely előírta, hogy a szövetségi kormány által finanszírozott építési projekteknek figyelembe kell venniük a várható tengerszint-emelkedést.
A természet és az állatok ellensége
A természet és az állatvédelem területén is óriási a trumpi pusztítás. Szintén 2017-ben az amerikai elnök arra utasította az EPA-t, hogy vizsgálja felül azon területek kiterjedését, amelyek a már 1972-ben elfogadott Clean Water Act (tiszta víz törvény) alapján államilag védendőek voltak.
A végeredmény egy olyan új törvényi megfogalmazás lett, mely csökkentette a védendő folyók és vizes élőhelyek területét.
2018 júliusában a Trump-kormány bejelentette, hogy megváltoztatja a veszélyeztetett fajokról szóló törvény alkalmazását, mondván, hogy a veszélyeztetett állatok élőhelyeinek kijelölésekor nagyobb súlyt kell fektetni a „gazdasági szempontokra”.
Trump újraértelmeztette a vándorló madarak védelméről szóló törvényt (Migratory Bird Treaty Act), így azon vállalatok, amelyek olyan áramvezetékeket állítanak fel, vagy olajfoltokat hagynak hátra, amelyek madarak pusztulását okozzák, immáron nem vonhatóak felelősségre. 2018-ban Trump belügyminisztériuma enyhítette a veszélyeztetett madarak védelmére vonatkozó korlátozásokat, például a bányászat és az olajfúrás területén, és engedélyezte az olyan víz allati szeizmikus robbantásokat, amelyek károsítják a tengeri emlősöket.
Miközben az USA-ban a nemzeti parkokat alapvetően a kongresszus szabályozza, az úgynevezett nemzeti emlékhelyekről rendelkezhet maga az elnök. És Trump itt sem volt rest. A bennszülött törzsek által óvott Utahbeli Bears Ears and Grand Staircase-Escalante emlékhelyeket Trump megnyittatta a bányászati, illetve fúrásokat végző cégek számára. Kiadott egy olyan elnöki rendeletet, amely a közterületen végzett fakitermelés 30 százalékos növelését szorgalmazta.
Az „alternatív tények” világa
A fenti csupán egy válogatás kormányzati intézkedésekből, törvényekből, rendeletekből. Ezek súlyos dolgok, de valójában idővel még visszacsinálhatóak – akár egy következő adminisztráció által. Ami sokkal mélyebb nyomokat hagy és jóval kártékonyabb, az az a populista mentalitás, amit Donald Trump képvisel, megjelenít és tízmilliók számára átad.
Közismert, hogy nem „hisz” a klímaváltozásban.
Miközben a tudóstársadalomban például konszenzus van azt illetően, hogy a világszerte – így az USA nyugati partjainál is – tomboló, rekord mennyiségű és erősségű erdőtüzek összefüggésben állnak a klímaváltozással, Trump ezt elintézte annyival, hogy nem szedték össze rendesen a lehulló leveleket. Majd amikor elmagyarázták neki, hogy ez nem így van, az volt a válasza, hogy a szakértők és tudósok „rosszul tudják”.
A trumpi négy év legsúlyosabb bűne, hogy gátszakadás történt a tudomány-relativizálása és a tudományellenesség területén. Trump egy egész alternatív világot hozott létre, ahol közismerten az „alternatív tények” uralkodnak. Ebbe a világba ágyazódott be Trump „unortodox” Covid-kezelése is, ahol a maszkviselés „Amerika-ellenes” és ahol az Egyesült Államok elnöke gond nélkül javasolhatja azt, hogy emberek háztartási tisztitószereket fecskendezzenek magukba, „hátha” az is véd a vírus ellen.
A trumpi világban a tudomány és áltudomány közötti – eddig meglehetősen világos – határ teljesen elmosódik. Trump egy klasszikus sarlatán. Nincsenek érvei, nincsenek bizonyítékai, de tökéletesen ki tudja szolgálni és fel tudja korbácsolni az emberekben rejlő szkepszist és bizalmatlanságot.
Amikor Trump már rég nem lesz az Egyesült Államok legfontosabb embere, amikor alkalmasint a környezetromboló törvényei is hatályon kívülre kerülnek már, még akkor is tartósan mérgezni fogja az amerikai közvéleményt az a tudomány- és általában tényellenesség, amit a mostani elnök a legmagasabb politikai szintekre emelt. Zöld szemmel nézve (is) ez Donald Trump legveszedelmesebb öröksége.
A szerző stratégiai elemző
Borítókép: Donald Trump. Fotó: Flickr.com/ Official White House Photo by Tia Dufiou