Az állami tulajdonban álló Egererdő az ország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki táján gazdálkodik. Az általa kezelt terület magába foglalja a Mátrát, a Bükk nyugati részét és a Heves-Borsodi-dombságot is.
A társaság egyik erdészetvezetője, Dudás Béla egy előadásában beszélt arról, hogy a klímaváltozás hatására elkezdett átalakulni az erdő állománya, az utóbbi időkben negatív változásokat észleltek az erdőkben. Mivel a részletek csak szórványosan jelentek meg a médiában, megkerestem az Egererdőt, hogy fejtsék ki bővebben, milyen változásokat észlelnek az éghajlatváltozás hatására – írja a g7.hu.
A társaság erdészei az elmúlt két évtizedben azzal szembesültek, hogy az időjárási anomáliák, mint például az aszályok mértéke és gyakorisága is növekedett. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.
Az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg. A szúk eddig is laktak a fenyőkben, de az utóbbi időben egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellenük a fenyő, de már nem képes rá, mert elkezdett száradni.
A fekete- és erdeifenyőket gombák támadták meg az Egererdő területén. Gombafertőzés már korábban is sok fenyőt pusztított el Magyarország más tájain, a Keszthelyi-hegységben például az aszályok miatt legyengült feketefenyők mintegy kétharmada pusztult el 2013-ban egy ilyen fertőzés miatt.
Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A nyolcvanas évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd fák nőni. Egyes klímamodellek alapján a legszárazabb erdészeti klímaosztály Magyarországon az erdős sztyepp, amelynek kiterjedése több mint duplájára nőhet harminc éven belül.
A borítókép illusztráció: Pixabay/richard91roberts
