Hazatérnek Afrikából a fülemülék
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg „Fülemülék éjszakája” programsorozatát
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg „Fülemülék éjszakája” programsorozatát
Az utóbbi években egyre gyakrabban tűnnek fel az alföldi tájakon, sőt a Jászságban már költöttek is.
A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban.
A szakemberek a helyszíneken a harapásnyomokból, illetve az ottmaradt szőrből DNS-mintákat vettek, azok azonban nem mutattak egyezést a hazai farkasok DNS-eivel.
A madarak a fészkelést a tavasz más eseményeihez, például a növények rügyfakadásához és a rovarok számának növekedéséhez igazítják
Főként a Duna, Tisza és a Dráva hullámterében, a Kis-Balatonon, Hortobágyon, vagy a Duna-Tisza közén a szegedi Fehér-tavon és az Apaji-halastavaknál figyelhető meg a ragadozó madár.
Az állat1996-ra csaknem teljesen kihalt, amikor első ízben telepítettek be új állatokat Szlovéniából.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a rézsűzés mellett egy mindenhol alkalmazható olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe.
Ideális szaporodóhely a barna varangyoknak.