Eljött a szélsőségek kora? – Interjú Pongrácz Rita meteorológussal
Miközben a klímaváltozásról leggyakrabban a hőhullámok és az aszály ugrik be, a tél is egyre kiszámíthatatlanabb arcát mutatja Magyarországon.
Másfélfok: Gyorsabban melegszik a Föld az eddig számítottnál
A globális felmelegedés üteme látványosan felgyorsult: a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet – elkerülhetetlennek tűnik, hogy túlfussunk a 1,5 °C-os párizsi klímacélon.
Világhírűvé váltak a magyar vízőrző civilek
A marispusztai kezdeményezés rövid idő alatt országos, sőt nemzetközi figyelmet is kivívott: a civilek olyan léptékű árasztást valósítottak meg, amely szakmailag is példaértékű.
Megoldás vagy probléma? Az AI klímavédelmi paradoxona
Két tény rögzítése fontos. Első: az AI megkerülhetetlen. Lehet fanyalogni vagy elmenni tech-nélküli remetének, de az AI az életünk meghatározó része, már most, és pláne így lesz a (közel)jövőben.
Hóolvadás: élünk a vízpótlás esélyével, vagy elengedjük?
Az ország nagy részét beborító hótakaró nemcsak közlekedési kihívásokat jelent, hanem ritka lehetőséget is a vízhiánnyal küzdő magyar táj számára.
A Duna apadása már a mindennapokat bénítja
Soha nem látott mélységekbe süllyedt a Duna vízszintje a Szentendrei-szigetnél: a rekordalacsony közlekedési és ellátási problémává vált.
Az aszály velünk marad? 2026 sorsfordító év lehet a magyar vízgazdálkodásban
A klímaváltozás hatásai Magyarországon tovább erősödnek, és a jelenlegi tendenciák alapján az idei év sem hoz érdemi enyhülést a vízhiányban. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint 2026-ban is az aszály jelenti majd a legnagyobb kihívást, különösen az alföldi térségekben, miközben a kiszámíthatatlan, gyors lefolyású áradások továbbra sem pótolják a vízkészleteket.
Magyarország 2025-ben a Zöld Hangon
Az idei év különösen kritikus időszaknak bizonyult, a klímaváltozás hatásai egyre egyértelműbben körvonalazódtak. A vízvisszatartás kérdése– hogy a vizet ne elvezessük, hanem megtartsuk a tájban – kezdett végre némileg nagyobb figyelmet kapni a közbeszédben.
Karácsonykor huszonháromszor nagyobb az ökológiai lábnyomunk
Eszünkbe jutott valaha, hogy a karácsony ünnepe nemcsak a pénztárcánkat és az idegrendszerünket terheli meg, hanem a bolygót is?
Ahol a karácsony szabja meg az életformát egész évben
Éjjel-nappal dolgoznak adventkor több zalai, vas és somogy megyei településeken az emberek, ők ugyanis fenyőfáznak, azaz fenyőfákat termesztenek.
