Kézzelfogható, sőt elültethető eredménye van az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet paradicsomtájfajta programjának, májusban négy populáció kerül kereskedelmi forgalomba. A gazdaságba történő visszavezetéssel a növények genetikai állománya frissül, ellenállóbbak lesznek az időjárási és biológiai hatásokkal szemben.
„Nincs külön kinevezett kert, ahol méricskélünk, a termelő ökogazdaságokkal kutatunk együtt, olyanokkal, akik kíváncsiak a tájfajtákra. Minden fajnak, amit termesztenek, megvan a sajátos igénye, ami szükséges az életben maradáshoz. Ha a környezeti faktorok közül valami hiányzik, esetleg olyan kórokozó, kártevő támadja meg, ami veszélyezteti, legyengíti, akkor nem hoz annyi és olyan minőségű termést, ami gazdaságos” – mondta Papp Orsolya az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kertészeti kutatója a Very Important Planetnek a Magyarországon egyedülálló paradicsomkutatásról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az intézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóhelye. Többek között elfeledett hazai paradicsom-tájfajtákat is vizsgálnak azzal a céllal, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabbak újból teret nyerjenek a hazai kertekben, ismét lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat és zamatos ízüket.
A paradicsomtájfajta-program még 2012-ben indult, három év alatt 28 gazdaság csatlakozott a kezdeményezéshez. A kutatásba később bekapcsolódott a Szent István Egyetem is, három termesztési szezonon keresztül tíz fajtát vizsgált részletesen egy doktoranduszhallgató. A magokat a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ biztosította, a palántákat az ÖMKi, a termelők pedig a termésmennyiségekről és a károsítókról szolgáltattak adatokat a közös munkához. A vizsgálatok alapján, ahogyan az várható volt, azonos paradicsomfajták esetén a kötött talajon termesztett fajták adták a leggazdagabb ízhatást.
Megállapították, hogy a károsítók tevékenységének súlyos gazdasági és népélelmezési következményei lehetnek. Például komoly károkat okozott a hazai mezőgazdaságban a burgonyabogár megjelenése, az invazív faj a második világháború után terjedt el, és természetes ellenség hiányában gyorsan elszaporodott. A tájfajták genetikai sokszínűségükkel lehetővé teszik az alkalmazkodást a változó környezethez és az újonnan terjedő károsítókhoz.
„Nagyon kevés faj, pusztán kilenc adja a világ összes növénytermesztésének a több mint 66 százalékát, ezért jó, ha van egy genetikai sokszínűségünk, ami több tájfajtát is jelenthet, az mindig egy biztos bázis, ahová vissza tudunk nyúlni baj esetén. A nemesítőknek és a termesztőknek is lehetőségük nyílik arra, hogy az új károsítók ellen ezekből a kevésbé termesztett fajtákból olyat találjanak, amelyek ellenállóbbak, rezisztensebbek” – tette hozzá a kutató.
A tájfajták gazdaságokba való visszavezetésében pont ez a fontos: újból részt tudnak venni a lüktető életben, évről-évre kapják a különböző időjárási és biológiai hatásokat, így genetikai állományuk frissül. Nagy léptékben nézve, genetikai értelemben mindig biztonságosabb több kis populáció létezése, mint egy nagyé.
„A tápiószelei génbankban hűtött tárolókban őrzik a Kárpát-medencében gyűjtött élelmiszernövények tájfajtáinak szaporítóképleteit, és ezekből egy kisebb válogatást tesznek elérhetővé minden évben. Ha valakit nem érdekel a paradicsom, találhat más növényfajt is, minden magyar állampolgár hozzáférhet ezekhez a mintákhoz” –mondta Papp Orsolya.
Az ÖMKi igyekszik a termesztési eredmények, a kóstolók, valamint a beltartalmi vizsgálatok alapján legjobbnak ítélt tájfajtákat visszavezetni a kertekbe, ebben már van olyan áruházlánc is, ami a segítségükre van. A kínálatban a máriapócsi koktélparadicsom mellé tavaly bekerült a ceglédi sárga, a tolnai rongyos és a faddi tojásdad is. A palánták májusban kerülnek kereskedelmi forgalomba, a fagyosszentek után már ki is lehet ültetni őket.
Borítókép: ÖMKi