Az elektronikai eszközökben található műanyag felét egyáltalán nem hasznosítják újra az Európai Unióban. Mégpedig azért, mert még csak nem is gyűjtik őket szelektíven – számolt be róla a Hvg az Euractiv kutatási eredményeiről.
A számítások szerint 2020-ban 11 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett az EU-ban és ez a szám a jelenlegi tendenciák alapján egyre csak nőni fog. A hulladék negyedét olyan műanyag teszi ki, amelyet brómozott égésgátlókkal és különböző segédanyagokkal kezeltek. A brómozott égésgátlókra egyébként azért van szükség, hogy megakadályozzák az elektronikai eszközök kigyulladását.
A nem megfelelő gyűjtéssel több gond is van: egyrészt a különböző elektronikai eszközök mérgezőek, mert olyan vegyi anyagok szivároghatnak ezekből, amelyek nem csak a környezetre, de az emberek egészségére is veszélyesek. A másik, hogy még ha össze is gyűjtik, az ilyen műanyagot nem éri meg újrahasznosítani: a kőolajból származó műanyag egyszerűen olcsóbb és a hulladék nehézfémekkel is szennyezett lehet, ami nehézkessé teszi a további feldolgozást.
Az az Euractiv által ismertetett kutatás arra is kitért, hogy mivel nem megfelelően gyűjtik a veszélyes hulladékot, így a háztartási hulladékok között a hulladéklerakókba, vagy nem biztonságos, és nem a célra létrehozott újrahasznosító létesítményekbe kerülnek. De nagy arányban el is hagyja az Európai Unió határait a szemét, ahol pedig elégetik, anélkül, hogy figyelnék, milyen mérgező anyagok kerülnek így a levegőbe.
Borítókép: Számítógéptemető. Fotó: Pixabay/INESby
