Amikor egy sün árván marad, nem sok esélye van a túlélésre. Élete többnyire az őt megtaláló emberek jóindulatán és tettrekészségén múlik. A Sünbarát Alapítványnál egész évben fogadják a bajba jutott állatokat. A tizenegyedik évébe lépő szervezet önkéntesei a fizikai segítségnyújtás mellett tanácsokkal is ellátják az érdeklődő állatbarátokat.
A Sünbarát Alapítvány tagjainak legfőbb célja a vadon élő keleti sünök védelme. Ennek érdekében oktatásokat és rendezvényeket szerveznek, melyeken iránymutatást adnak a sünökön segíteni vágyó emberek számára. Bár az alapítvány szerény létszámmal rendelkezik, az önkéntesek mindent megtesznek a tüskéshátúak védelmében. Benedek Ágnes a kommunikációért is felel, 8 éve csatlakozott a sünbarátokhoz. Ágnessel beszélgettünk a sünökre leselkedő veszélyekről, a tevékenységükről, és arról, hogyan segíthetünk a nehéz helyzetbe került állatoknak.
Mikor és milyen céllal jött létre az alapítvány?
Az alapítvány 2024-ben ünnepelte 10 éves születésnapját, azonban az alapító tagok Guest Andrea és Pethe Gyöngyi körülbelül 2006 óta foglalkoznak a sünökkel. Ez eleinte a saját állatok iránti jóérzésből fakadt. Saját telkükön gondozták a sünöket, etették az állatokat, és néhány példány teleltetését is megoldották. A dolog évről évre szépen fejlődött, szaporodtak a feladatok, orvosi háttér vált szükségessé, melyet Dr. Schütz Éva biztosít.
Időközben Gyöngyi egyik szobája és kis épülete sünlakká változott, sőt külső kifutók is épültek a kertben. Andrea külföldre költözésével Gyöngyi vette a kezébe a dolgokat, eddigre már több barát és önkéntes is be-be segített. Szükség volt a sünik ellátására, ehhez anyagi forrásokat kellett találni, így alakult az alapítvány.
Milyen tevékenységeket végeznek? Hogyan telnek a mindennapok?
Fogadjuk a sérült, árván maradt, telelésre alkalmatlan kis súlyú egyedeket. A sérültek az Exo-pet rendelőbe érkeznek, és onnan hozza el őket Gyöngyi heti egy alkalommal. ha szükséges, a kis jövevényeknek további kezeléseket biztosít.
Ha kell gyógyszerekkel látjuk el őket. Nyáron foglalkozunk baba sünikkel, piciket nevelő mamákat „hozunk össze” kis árvákkal. éppen piciket nevelő mamákat „hozunk össze” kis árvákkal. Akár 3 óránként is felkelünk éjjel-nappal, ha nem akad pótmama a csöppségeknek.
A végső cél természetesen a repatriálás. Néhány bentlakó egyedünk van csak, akik valami miatt nem elengedhetők, de akit csak lehet, egy biztonságos – embertől és autóforgalomtól távol eső – birtokon útjára bocsátunk.
Tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkoznak.
Igyekszünk elősegíteni a sünök és az emberek zökkenőmentesebb együttélését. Messengeren próbálunk minden kérdésre válaszolni, tanácsokat adni a hozzánk forduló állatbarátoknak. Ezenfelül évente számos alkalommal kijárunk iskolákba, óvodákba. Többnyire jeles rendezvényekre hívnak minket, az állatok világnapja és Föld napja kiváló alkalom a sünikkel való ismerkedésre. A Szentendrei kisállatkertben például már-már hagyománnyá válik az ismeretterjesztő tevékenység. Az éves sün napokon játékokkal és persze sünökkel várjuk a kicsiket és nagyokat.
Milyen veszélyek fenyegetik a sünöket? Mi mindentől kell megóvni őket?
Sokszor megkaptuk már a kérdést, a süniket minek is menteni… A helyzet az, hogy egy ideális világban tényleg nem kellene, mert amelyik megbetegszik, túl kicsi, elhagyja az anyja, az elpusztul. Ez a természetes szelekció. Ám nem ezt tapasztaljuk a valóságban. Olyan mértékben beköltözködtünk már az élőhelyükre, hogy számtalan nem természetes ellenséggel kell szembenézni az állatoknak. Az autók mellett a kutyák, a fűkaszálás, az emberi brutalitás és a mérgezés is tizedeli a sünöket. Megpróbáljuk biztosítani az olyan állatoknak is az életben maradás lehetőségét, akiknek a természet nem tenné.
Hogyan segíthetünk a környezetünkben felbukkanó sünöknek?
Alapvetően, ha kertes házban él valaki, némi víz és macskatáp mindig jól jön. Fontos körültekintőnek lenni a kerti munkák végzése közben, mert nyáron sünfészekbe, késő ősszel, kora tavasszal szunyókáló sünökbe botolhatunk.
Ha sérült, rossz állapotú, kihűlt egyedet találunk, az első és legfontosabb a melegben elhelyezés. A nyílt sebet betadinnal le lehet kezelni, és mindenképp szakembert kell keresni.
Sajnos kevés állatorvos ért a sünikhez (vagy bármilyen vadállathoz), így elsősorban állatkertet, vadasparkot érdemes keresni, vagy olyan rendelőt, ahol egzotikus állatokkal foglalkozó orvos dolgozik. Ők rendszerint értenek legalább a törpesünik kezeléséhez.
Magányos, csukott szemű bébisünre bukkanva az elsődleges a meleg biztosítása. Akár melegvizes palackkal, infralámpával is próbálkozhatunk, de óvatosan kell eljárni. Ha etetni akarjuk, kizárólag a laktózmentes kölyökmacska táp lehet a megfelelő a számára. Nyitott szemű piciket már lehet kínálni langyos vízzel, turmixolt nedves macskatáppal. Ezután ismét az alapítványok, szakemberek felkeresését javaslom.
Milyen módon csatlakozhatnak Önökhöz az érdeklődők? Hogyan segíthetik az alapítvány munkáját?
Az alapítványnak van facebook oldala, honlapja. Itt fogadunk összegeket. Az adó 1%-ok mellett a rendezvényeken támogatói termékeket vásárolhatnak az érdeklődők. Olykor egy-egy kedves segítőnk saját termékével gyűjtést indít nekünk. Tavaly év végén például a csodás karácsonyi díszek bevételét adták az alapítványnak.
Ha otthon bárki erőt érez teleltetni az általa megtalált sünt, minden információt biztosítunk, és szoros kapcsolatban maradunk az illetővel tavaszig.
Rengetegen érdeklődnek, messenger üzenetek nagy számban érkeznek hozzánk tavasztól tél elejéig. Szervezetekkel kevesebb közvetlen kapcsolattal rendelkezünk, azonban vannak olyan partnerek, akiket tudunk ajánlani. Ők azok, akik, amikor megtehetik, át is veszik az általunk oda irányított süniket.
