Az időjárási viszonyokat testközelből érzékelő gazdák, erdészek, kertészek és természetvédők évek óta kongatják a vészharangot a klímaváltozás miatt. Az ökológusok körében közismert tény, hogy számos őshonos faj már nem képes alkalmazkodni a gyorsan változó időjárási viszonyokhoz hazánk területén. A klímaváltozás hatalmas kihívások elé állítja a hazai dísznövénykertész szakmát.
Ahogy korábban már a Zöld Hang is írta, egy japán botanikus különleges erdőfoltok ültetésével kísérletezett az életkörülmények javítása és a leromlott talajok feljavítása érdekében. Miyawaki Akira az őshonos növények visszatelepítésében látta a megoldást a városi ökoszisztémák sokszínűségének kialakítására. A tudós módszerével már több mint kétezer mesterséges kis erdőfoltot ültettek több kontinensen.
Sirkó Zoltán hódmezővásárhelyi kertészmérnök, a VackorKert Kft – Kéktói Prémium Biogazdaság vezetője szeretné elterjeszteni Magyarországon az újfajta gondolkodási módot. Zoltán és munkatársai az utóbbi években több hazai Miyawaki-erdő telepítésénél nyújtottak segítséget önkormányzatoknak és magánszemélyeknek egyaránt.
„Jelenleg a látókörömben több jól működő Miyawaki-erdő is van Budapesten. Mostanában ugrásszerűen elkezdődtek a hasonló telepítések országszerte. Mi itt, Hódmezővásárhelyen átvettük ezt a technológiát. Meggyőztük az önkormányzat döntéshozóit arról, hogy valószínűleg ez lesz a járható út” – mesélte Sirkó Zoltán.
A kertészmérnök hangsúlyozta, a paradigmaváltás nagyon nehezen megy. A szakemberrel beszélgettünk a városokban telepített „apró, zöld szigetek” szerepéről, fontosságáról, jellegzetességeiről és hasznosságáról.
Hogyan tudnak segíteni a Miyawaki-erdők telepítésekor az Önökhöz forduló közösségeknek?
Ez egy Magyarországon újonnan bevezetett erdőtelepítési technológia. Cégünk jellemzően magánkertekben használta eddig, abban az esetben, ha a tulajdonosnak nem volt elképzelése arról, hogyan hasznosítson viszonylag nagy területeket.
Földtulajdonosoknak, gazdálkodóknak mezővédő–, széltörő erdősávokat is szeretnénk ezzel a technológiával telepíteni. Jelenleg az önkormányzatokkal, közületekkel is együttműködünk.
A klímaváltozás miatt egyre kevésbé működnek a régi technológiák, tehát a többször iskolázott, koros, földlabdás fatelepítések sikertelenek lesznek, ezért szükséges a paradigmaváltás. Alapvetően át kell állítani a gondolkodásunkat, legyen szó városról vagy vidékről.
Minél fiatalabb, minél kisebb méretű szaporítóanyagot telepítünk, annál gördülékenyebben szokják meg hosszútávon új helyüket a növények. Versenyszituációt teremtünk a növények között, így fejlődésük nagyon gyors ezeknek a telepítéseknek, így jobb hatékonysággal, költséghatékonyabban és fenntarthatóbban tudunk dolgozni, mint a régebbi technológiákkal.
Időnként olvasni a hírek között hazai Miyawaki-erdők telepítéséről. Eddig hol vettek részt hasonló telepítésekben?
Hódmezővásárhelyen két helyszínen sikerült ilyen erdőt megvalósítani. Egy viszonylag külterjes, extenzív területen és a város északi részén. Ezek teljesen friss telepítések, illetve a nyár közepi időszakban egy magánkertben történt egy hasonló, körülbelül 600 négyzetméteres beültetés.
A méret nem lényeges. Gyakran minierdőknek szokták ezeket hívni, de igazság szerint akár 100 hektáros Miyawaki-erdőt is lehet telepíteni. Kis területen azért különösen értékes, mert viszonylag nagy zöldtömeget képes adni.
Egy hódmezővásárhelyi, több ezer négyzetméteres magánkertnek volt egy olyan 600 négyzetméteres része, ahol teljesen szabadkezet kaptunk a tulajdonosoktól. Ez egy nagyon érdekes domborzatú telken húzódik. Ide telepítettünk a nyár folyamán egy évelő biodiverz ágyást, amely egy esőkertben folytatódik és egy Miyawaki-erdőben ér véget. Nagy kíváncsisággal várjuk, mi lesz belőle. Eddig egy-két növény kivételével mindegyik szépen megeredt, az extrém forró nyarat jól viselte a beültetés.
Egy sokkal ismertebb, másik vásárhelyi beültetés a Rotary-sétányon történt. Ennek a három évvel ezelőtt kialakított területnek is vannak ilyen jellegű elemei. Ökológiailag gazdag környezetben 1 méteres erdészeti csemete minőségű szaporítóanyagot ültettünk. Ezek a fák jelenleg 5 méter magasak. Mindössze 3 év alatt 1-ről 5 méteresre fejlődtek.
Milyennek kell lenni egy „jól működő” Miyawaki erdőnek?
Bár nincsen minimális mérete, azt gondolom, hogy egy nagyjából 3-4 méteres átmérőjű körnél kisebbet nem érdemes telepíteni.
Minierdőnek hívjuk őket, tehát ezek sávelválasztókban, egyéb helyeken működnek. A mi újításunk abban áll, hogy ezt a technológiát beleszőjük a városi biodiverzitás hálózatába. Ezekkel a minierdőkkel egy többszintű kis biodiverzitás központot hozunk létre olyan helyeken, ahol egyébként más funkciót nem terveznek.
Nem elsődleges funkciójuk az esztétika, ugyanakkor borzasztó nagy ökológiai értékük van, mert fészkelő-, pihenő-, szaporodó helyet biztosítanak az élőlényeknek, amellett, hogy segítik a csapadékvíz helyben történő, természeti hasznosulását, a párolgás által pedig javítják a mikroklímát.
Számomra az esztétikáját ezeknek az erdőknek éppen az adja, hogy a buja növényzet teljesen eltér a statikus egynyári ágyásoktól. Jó lenne, ha az embereknek kicsit csökkenne az az irreális elvárása a városi zöldfelületekkel kapcsolatban.
Milyen elvárásoknak kellett régen, hagyományosan megfelelni a dísznövénykertészeknek Magyarországon? Milyen irányba kellene változtatni?
Amióta a dísznövénykertészetet jegyzik Magyarországon, a fő funkciója az esztétika volt a zöldfelület rendezésnek. Minél színesebb, minél látványosabb, minél attraktívabb beültetéseket kellett csinálni. Ez működött is addig, ameddig volt erőforrásunk. Ma viszont az extrém módon felgyorsult és alapvetően negatív irányú környezeti változásokkal kell megbirkóznunk.
Ehhez azonban ízlésvilágunknak is változni kell. A struktúrált egynyári virágágyásokhoz képest az évelő ágyások minden évszakban más arcukat mutatják, hiszen évszakonként más és más növényfajok dominálnak, más lombszínek és virágok láthatóak.
Amíg egy Miyawaki-erdőt egy természettől kevésbé elszakadt ember szépnek lát, más azt mondja, mi ebben a pláne. Véleményem szerint, hogy ha valami az adott extrém körülmények között működik, akkor azt én szépnek is látom, mert szépnek találom azt, hogy működőképes.
Milyen fafajokat kell egy Miyawaki-erdőbe ültetni? Ezeknek milyen igényei vannak?
Alapvetően preferáljuk az őshonos, az adott tájegységhez illeszkedő fafajokat, hiszen Magyarország nagyon-nagyon változatos botanikailag, több flóra tartományban helyezkedik el. Ezért nagyon fontos, hogy az adott tájegységnek megfelelő fafajokat válasszunk.
Más fajkészletben kell gondolkoznunk az Északi-középhegységben, és más jellegűben a Duna-Tisza-közén, ahol már hivatalosan félsivatagnak nyilvánított élőhelyek vannak. Ugyancsak más fafajokkal kell dolgozni a Nyugat-Dunántúlon.
A Miyawaki-erdőben a lehető legtöbb fa- és cserjefajt használjuk a beültetésekbe, ahol a védőfák a szárazságtűrő fafajok. Nem ragaszkodunk ahhoz, hogy ezek mindenáron őshonos fajok legyenek, de nagyon sok rossz példa van Magyarországon a meggondolatlan telepítésekre. Például a gyalogakác és az aranyvessző tövek kivadultak, és beláthatatlan természetvédelmi kockázatot rejtenek magukban.
Hogyan kell gondozni egy városi minierdőt? Ebben is tudnak segíteni?
Alapvetően tudunk, hiszen a cégünk egyik pillére, hogy szaktanácsadással is foglalkozunk. A gondozásnál azonban sokkal fontosabb a megfelelő talajelőkészítés. Oda kell figyelni a domborzatra, a növényföldrajzi elemekre, a botanikai kihívásokra, a hely az adottságaira, hogy ott milyen speciális igénybevételnek lesznek a beültetések kitéve. Nagyon gondos talajelőkészítésre van szükség. Azt szoktam mondani, hogy a zöldfelületek esetében a talajelőkészítés olyan, mint házépítésnél az alapozás. Talajainkban újra fel kell élesztenünk az életet, javítanunk kell a szerkezetet, fel kell töltenünk tápanyaggal.
Fontos, hogy takarjuk, fedjük a kopasz talajfelszíneket. Ez a takarás történhet akár extrém vastagságú mulccsal, illetve szerves anyagtakaróval, komposzttal vagy falevéllel. Ez a fenntartásnak fontos része.
Két-három évig meghálálják a beültetések a plusz öntözéseket. Hetente egyszer, extrém meleg időszakban vagy hőhullámokban többször célszerű öntözni, viszont egy rövid idő után önálló életre kelnek a beültetések, és önfenntartóvá válhatnak. Hosszú távon minimális egy nagy biomasszát tudunk városi környezetben meghonosítani.
fotó:Vackor Kert Kft
