A Zalaszentiváni kenderáztató tavacskából sikerült a közelmúltban kézre keríteni többféle védett állatot. Egy réti csík mellett tucatnyi mocsári teknős is a varsába került. A teknősök haspáncéljának egyedi rajzolatát a természetvédők rögzítették, ez egy későbbi állomány nagyság becslésnél sokat segíthet majd a szakembereknek. Az önkéntesek munkája révén a kutatók pontosabb képet kaphatnak számos, nehéz helyzetbe került hazai fajról.
Magyarország számos vidékén működnek olyan civil csoportok, lelkes természetvédők, akik szívükön viselik az állatvilág sorsát. Az ilyen önkéntesek tevékenységükkel rendszeresen hozzájárulnak a tudományos kutatásokhoz, értékes adatokat szolgáltatnak a kutatók számára. Korábban írtunk is már ezekhez hasonló kezdeményezésekről, melyeket a lakosság bevonásával végeznek a tudósok. A lepkék szerelmesei, valamint a hazai rovarok és pókok kedvelői is sokat segíthetnek környezetük felmérésével, egy-egy faj egyedeinek számbavételével.
Önkéntes civil program
Dóczi István zalai természetvédő Kovács Péterrel, a Garda Akvárium Látogatóközpont és a Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpontjának vezetőjével vágott bele civil kezdeményezésként egy kutatási és adatgyűjtési programba. A kutatási sorozatot elsősorban adatgyűjtés céljából indították. Önkéntes tevékenységükkel a védett és nem fogható státuszú halak, kétéltű, hüllő és makrogerinctelen fajok elterjedési adatainak bővítését végzik.
„Figyelmet fordítunk a mintavételek során előkerülő invazív fajok példányaira is, mert ezek az adatok más, a témával foglalkozó kutatások számára hasznosak lehetnek. Mindezek mellett vízkémiai vizsgálatokat is végzünk, melyek segítségével leírhatjuk, nyomon követhetjük a vizes élőhely biotikus viszonyait, ökológiai állapotát és annak változásait”
-sorolta Dóczi István a Zöld Hangnak.
A kenderáztató tó
A Zalaszentiváni kenderáztató tavat alig ismerik néhányan, az apró állóvízből sikerült kézre keríteni a természetvédőknek a közelmúltban egy réti csíkot. Az év hala mellett 12 mocsári teknős is a varsájukba került a Natura 2000-es besorolású területen.
A kenderáztató tavak a tradicionális kenderfeldolgozáshoz kapcsolódtak Magyarországon és számos más országban. Ezekben a mesterséges tavakban a kender növény szárát vízbe merítve puhították és lazították azért, hogy a rostok könnyebben elkülöníthetővé váljanak. Ez az eljárás évszázadokon át központi szerepet játszott a vidéki közösségek életében, különösen a 19. és 20. század fordulóján.
„A Zalaszentiváni kenderáztató tavat, mint Natura2000-es területet a közeljövőben lezajló Zalaegerszeg – Zalaszentiván vasúti infrastruktúra fejlesztéstől lehet félteni. Ám mivel nem látunk bele a programba, nincsenek pontos információk a veszélyeztetettség mértékéről, csak reménykedünk, hogy a beruházás nem érinti a területet”
-vázolta Dóczi István, akitől azt is megtudtuk, hogy a tenyérnyi tó nem regisztrált halgazdálkodási terület, tehát nem horgászvíz.
A kenderáztató körülbelül mintegy 400 négyzetméternyi területű, régen felhagyott kavicsbányagödör, amiben összegyűlt a talaj és a csapadékvíz. A csöpp tavacskát és környezetét buja vegetáció borítja.
Réti csík
A természetvédők által a kenderáztatóból kifogott réti csík (Misgurnus fossilis) 2024-ben az év hala lett Magyarországon. A különleges és ritka hal hazánk természetes vizeinek rejtett életmódú lakója, lápok, mocsarak, értékes vizes élőhelyek halfaunájának a tagja. Az európai csíkfélék családjába tartozik, és elsősorban lassú folyású, sekély vízű tavakban, mocsarakban, árterületeken és kisebb patakokban érzi jól magát. Különlegessége abban rejlik, hogy képes a víz alacsony oxigéntartalmához alkalmazkodni, mivel légköri oxigént is tud felvenni a bélfalán keresztül. Ez a képesség segíti túlélését a szélsőséges körülmények között is.
Az élőhelyek száma és ennek megfelelően az állományok nagysága a mintegy fél évszázada tartó vízelvezetéseknek, az ország kiszárításának, a vizes élőhelyek tönkretételének, valamint az invazív halfajok terjedésének hatására évről évre csökken.
„Minden egyes elterjedési adat értékes, mert a faj és élőhelyének megmentésére tett kísérletek csak ezen adatok birtokában megvalósíthatók. A mintavételkor kézre került példányok adatait feljegyezzük, majd visszahelyezzük őket a kifogás helyére, ez alól kivételt képeznek az invazív fajok”
-fogalmazott a természetvédő.
Magyarország egyetlen őshonos teknőse
A mocsári teknős (Emys orbicularis) a hazánkban élő egyetlen őshonos teknősfaj, amely a vízpartok jellegzetes lakója. A vizes élőhelyek, tavak, folyók és mocsarak mentén élő közepes méretű hüllő a lassan áramló vizekben és állóvizekben érzi magát a legjobban, ahol napozóhelyeket és bőséges táplálékot talál.
A mocsári teknős ovális páncélja sötét színű, gyakran sárga vagy zöldes foltokkal tarkított. A természetvédelmi oltalom alatt álló élőlény kifejlett egyedei átlagosan 15-20 centiméteresek, de néhány példány akár 25 centiméteresre is megnőhet. A teknősök gyakran napoznak a vízparti köveken, kidőlt fatörzseken. Mindenevők, táplálékuk között szerepelnek vízinövények, halak, rovarlárvák, kétéltűek és kisebb gerincesek.
Dóczi István és Kovács Péter a kenderáztatónál összesen 12 mocsári teknős példányt fogott, melyeket egyesével megvizsgált, majd visszaengedett élőhelyére. Ilyenkor az állatvédők a megfogott példányoknak a faját, darabszámát, életkorát, valamint a haspáncél mintázatát is rögzítik.
„A teknősök haspáncél-rajzának a rögzítése fényképezéssel történik. A haspáncél pajzs lemezei a példányra jellemző egyedi rajzolattal rendelkeznek, ezek az adatok egy későbbi állomány nagyság vizsgálathoz biztosítanak nélkülözhetetlen segítséget. Az előfordulási adatokat, megfigyeléseket a területileg illetékes nemzeti park rendelkezésére bocsátjuk, valamint szakdolgozatokhoz, oktatásra, szemléletformálásra használjuk fel”
-magyarázta Dóczi István.
A mocsári teknősök élőhelyeinek pusztulása, a vizes területek kiszáradása, valamint az invazív fajok, mint például a vörösfülű ékszerteknős terjedése egyaránt fenyegetik a populációkat. A klímaváltozás is negatívan befolyásolja a szaporodási sikerüket, hiszen a tojások keléséhez speciális környezeti feltételek szükségesek.
Az utolsó órában vagyunk
A mocsári teknős védett faj, az aktív természetvédelmi programok célja hazánkban a populációk megőrzése. Fontos feladat az élőhelyek helyreállítása, a teknősök természetes élőhelyeinek megóvása, valamint a mesterséges tojásrakóhelyek kialakítása. A mocsári teknős jelenléte fontos indikátora a vizes élőhelyek egészségének, így megőrzése alapvető jelentőségű a biodiverzitás fenntartása érdekében.
Dóczi István szerint a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek ökológiai állapotát tekintve a 24. órában vagyunk.
„Ha mi emberek, tudnánk önmérsékletet tanúsítani, le tudnánk mondani a sokszor értelmetlen, csupán rövidtávú hasznot hozó területhasználatokról, máris megtennénk az első lépést a védett és fokozottan védett fajok, valamint élőhelyeik fennmaradásáért”
-hangsúlyozta a természetvédő.
