Évszázados kubikgödrök tűnnek el nyomtalanul az alföldről, pedig védett állatok seregének nyújthatnának menedéket. A különös, „zöld szigetek” jövőjéért aggódók Besenyszög térségében indítanak el egy projektet a ritka természeti kincsek megmentésére.
Évezredeken át a Kárpát-medencét az ember érhálózatához hasonlóan vízfolyások szőtték át, melyek tavasszal és nyár elején tengerré változtatták a tájat. Ahogy az itt élőknek egyre nagyobb szükségük lett több termőterületre, úgy kezdődött meg az árterek visszaszorulása. A nagy folyószabályozások során hazánk legnagyobb folyóit alaposan megkurtították, és az így nyert földeken egyre jobban teret nyert a nagyüzemi mezőgazdaság.
Az utolsó „élőhelyszigetek”
Az árvízmentesítő-folyószabályozási munkálatok során a 19. század második felében a gátépítéseknél a munka oroszlánrészét a kubikusok végezték. Ők voltak azok, akik hajnaltól napestig tolták széles talicskáiban a kitermelt földet, melyből a megzabolázott folyók mentén tekintélyes méretű gátakat emeltek. A kitermelt földek helyén kisebb-nagyobb mélyedések, üregek képződtek, melyeket idővel kitöltött a csapadékvíz. Ezek a kubikgödrök mára jórészt eltűntek az alföldről, de néhány helyen még fellelhetők, például a Nagykunság egyes részein.
„A XXI. században fontos cél a biológiai sokféleség megőrzése, ez az emberi civilizáció fennmaradásának egyik kulcsa is egyben. Ezt szem előtt tartva, a szántóföldi környezetben előforduló kubikgödrök védelmét tűztük ki célul, ami során gyorsan és látványosan teremthetünk mindannyiunk számára értékes élőhelyeket” -fogalmazott Hajdú Tamás természetvédő.
Gondos gazdákra van szükség
A szolnoki madarász ezekben a Besenyszög környéki kubikgödrökben létfontosságú élőhelyeket lát, melyeket szeretne megőrizni a jövő nemzedékek számára. Hónapok alatt körvonalazódott a természetbarát lelki szemei előtt az a projekt, melynek keretében önkénteseket keres a kubikgödrök megmentésére.
A Hortobágyi Nemzeti Park is támogatja az ötletét, nekik hasonló projektjük folyamatban van a kunhalmok botanikai értékeinek visszaállítása érdekében. Vannak gazdálkodók is, akik hajlandók együttműködni, Tamás pedig néhány éve már kezel is egy gödröt, melyben egy madárlest is felállított.
„Az egyik madárles, amit évek óta működtetek, éppen egy ilyen helyen lett megépítve, ezért évek óta rendszeresen látogatom, alakítgatom a tulajdonos gazda engedélyével. Szemmel láthatóan óriási fejlődésen ment keresztül a hely, amióta foglalkozom vele. Ezért is támadt az ötlet, mi lenne, ha az összes többivel is foglalkozna valaki, vagy valakik. Akár csoportok, egyesületek, iskolák, cégek, önkormányzatok, baráti társaságok is szóba jöhetnek” -mesélte az állatvédő a Zöld Hangnak.
A Tamás által a közelmúltban posztolt fotókon öt különböző gödör látható, mind más paraméterekkel rendelkezik, de egy valamiben megegyeznek, mégpedig abban, hogy az alföldi intenzív mezőgazdaságú „agrársivatagban” utolsó megmaradt élőhely foltként funkcionálnak. A kubikgödrök, és néhány maradványgyep az, ami az itt élő védett fajok szó szerint utolsó menedéke.
Védett állatok menedéke
A kubikgödrök – más néven digógödrök vagy bágergödrök – többsége napjainkban már szinte kizárólag szántóföldi környezetben helyezkedik el. Ezek a „sokszínű szigetek” már a folyószabályzások idejétől szerves részei az alföldi tájnak. A keletkezésük óta eltelt hosszú idő alatt a gödrökben a környezetüktől eltérő – annál sokkal változatosabb – mikroélőhelyek alakulhattak ki. A szántóföldi mezőgazdálkodás intenzívvé válásával a kubikgödrök a jelenkorban már ténylegesen védendő élőhelyeknek számítanak. Ezek a szigetecskék védett állatfajok tömegét őrízhetik meg. Ízeltlábúak, puhatestűek, hüllők, kétéltűek, madarak és emlősök életterét biztosítják.
A Hajdú Tamás által évek óta kezelt gödör jelentős fajgazdagsággal büszkélkedhet, mind madarak, mind a rovarok, apróvadak és hüllők tekintetében.
„Megkerült itt már a ritka csuklyásbagoly lepke (Cucullia chamomillae) is, melynek tápnövénye az ebszékfű. Költőfajként vannak jelen a gödörben a fokozottan védett szalakóták, a védett búbos banka, a kis őrgébics, a karvalyposzáta. Rengeteg szebbnél szebb faj egyedeit figyeltem meg a gödörben, ők szintén költőfajok: tövisszúró gébics, seregély, mezei veréb, mezei poszáta, fülemüle, nádi rigó, vörös vércse, sárga billegető, cigány csuk, rozsdás csuk, kenderike, fácán és fürj” – sorolta a fajokat a Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület elnöke, aki azt is elmondta, hogy bár minden faj védendő és fontos, kiemelendő a fokozottan védett kék vércse, parlagi sas, szalakóta.
Körültekintően kell eljárni
Az egyes élőhelyek típusát, minőségét a gödör mélysége, a talajok típusa, a talajvíz szintje mellett az időjárási, évjárati tényezők befolyásolhatják. A nedvesebb jellegű élőhelyeket a mocsaras, valamint vízi és vízparti éltközösségek, a szárazabb típusúakat más jellegű közösségek uralják.
Az utóbbi évek szárazabb időjárásának következtében a „zöld szigeteken” a talajvízszint lecsökkent, így a nedvesebb gödrök kiszáradtak. Ezeket a területeket sokfelé már művelés alá is vonták. A folyamat több szempontból is káros, hiszen amellett, hogy a szántóföldi környezetben a biodiverzitás tovább csökken, a tájban még kevésbé tud megmaradni az egyébként is egyre kevesebb víz.
A természetvédő tapasztalata szerint sajnos a szántóföldi környezetben lévő kubikgödrök emberi beavatkozás nélkül jobbára gyomtengerré váltak, vagy éppen cserjésednek, fásulnak, ezért annak érdekében, hogy hosszú távon fenntartható, természetközeli állapot kialakuljon, fontos egy viszonylag laza koncepció kidolgozása. A Hajdú Tamás által megfogalmazott irányelveknek köszönhetően a szomszédos gazdálkodóknak sem okozhat gondot, ha visszatér az élet a kubikgödrökbe.
A jellemzően szárazabb típusú kubikgödrök megmentése érdekében figyelembe kellene venni:
• Az idegenhonos, illetve invázióra hajlamos lágy és fásszárú növények gyérítésének fontosságát.
• A telepített növények között sem fordulhat elő invazív faj.
• Mind a lágyszárú növényzetet, mind a fásszárúakat tekintve célszerű minél több fajt telepíteni.
• A telepített növények a környező tájra, felszínformára, talajra, mikroklímára jellemző fajokból álljanak.
• Érdemes zónákban gondolkozni a gödrök esetén. A vízzel borított részek legyenek gyékényes, nádas felületek, vagy vízmélységtől függően nyílt vízfelszínek. A szárazabb területeket gyepalkotó lágyszárúak borítsák, a periféria pedig cserjés, fás vegetáció legyen.
Mindezek mellett a természetvédő szerint fontos a veszélyes gyomok mennyiségét kordában tartani, az idősebb, vagy elpusztult fákat pedig célszerű meghagyni, hiszen helyet biztosíthatnak fészkelőüreg céljára a madaraknak.
Tettrekész örökbefogadókat várnak
Hajdú Tamás kezdetnek Besenyszög térségére gondolt, hiszen a vármegyének ezen a részén viszonylag sok kubikgödör található. Ez lenne a kiindulási terület, ahonnan később tovább terjeszkednének. A folyamat együttműködést igényel a tulajdonosokkal, akik közül néhánnyal már felvette a kapcsolatot. A madarász bízik abban, hogy később többen is csatlakoznak a projekthez. Amennyiben sok tulajdonos-gazda csatlakozna, és lenne elegendő ember a fenntartáshoz, ezek a gödrök összeadódnának – akár több száz hektár élőhelyet biztosítva -, ami ökológiai folyosóként szolgálhatna.
A mostoha sorsú kubikgödröket jelenlegi állapotukban rendszerint mindössze 2-3 olyan faj használja, amely egyébként is jellemző a szántóföldi kultúrákra. Tamás szerint a „saját gödréhez” hasonló élőhely kezeléssel jelentősen növelhető a fajok száma, akár pihenő-táplálkozó helyként, akár élőhelyként.
„Örökbefogadóként elsősorban egyesületekre, baráti társaságokra, cégekre számítok, de jöhet bárki, mindenkinek nagyon örülnék. Első lépésben lajstromba veszem a kapott gödröket, majd zoológiai-botanikai felmérés után meghatározom a kialakítandó célokat. Ezek után tetszés szerint lesznek választható gödrök.”
A kiválasztott gödröknél az örökbefogadók végzik a munkát a kijelölt célok eléréséért a szükséges szakmai segítségnyújtás mellett. A kunságiak a jövőben pályázati forrásból szeretnének kézi és gépi szerszámokat beszerezni a munkákhoz, valamint őshonos növények magjaival is segítenék az örökbefogadók munkáját.
Aki szeretne részt venni a kubikgödrök megmentésében, az emailben és telefonon is tud jelentkezni Hajdú Tamásnál, a Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület elnökénél – emailben a madarfigyeloszolnok@gmail.hu címen vagy telefonon a 06/70 3280687 számon.
A cikkben szereplő drónfelvételeket Zvara Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa készítette.
