Világszerte egyre gyakoribbak az erdőtüzek, egyes területeken a kiterjedésük is növekszik. Nálunk is szokatlan, és a klímaváltozással függ össze, hogy a magasabb régiókban akkora terület lángoljon, mint július elején a Bükkben. Az őshonos fajokból álló, elegyes, természetes erdők a tüzek ellen is védettebbek.
Az utóbbi években nyaranta szinte naponta jön hír arról, hol és mekkora terület ég, hány tűzoltó, mióta dolgozik a lángtenger megfékezésén. Július elején a Bükkben égett le 65 hektárnyi erdő, néhány napja pedig a Homokhátságon, Izsák és Soltszentimre között egy 80-100 hektáros területen gyulladt ki az aljnövényzet és kaptak lángra a fák.
A katasztrófavédelem szerint idén július közepéig 11500 szabadtéri tűzhöz riasztották őket, csak az országos tűzgyújtási tilalom július eleji elrendelése óta 700-szor.
Szibériában két magyarországnyi erdő égett le
A Portugáliából, Spanyolországból érkező híreken szinte már föl se kapjuk a fejünket, a minap pedig a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelyének számító horvátországi Pulában is égett az erdő, amit a házaktól néhány méterre féleztek meg. És akkor még nem említettük a szibériai erdőtüzeket, ahol tavaly nyáron becslések szerint 170 000 négyzetkilométer, azaz 17 millió hektárnyi erdő vált a lángok martalékává, 800 millió tonna szén-dioxidot eregetve a légkörbe.
Ez a terület nem sokkal kevesebb, mint Magyarország – kétszer. Idén április végén arról jött hír, hogy a tavalyi terület méretének a duplája lángol Oroszországban, de nincs mivel eloltani, mivel az erre alkalmas katonai repülőgépeket is az ukrán frontra vezényelték.
Mintha lassan elemészetené a klímaváltozás miatt egyre szárazodó környezetben élő erdőket az újra és újra fellobbanó tűz.
Van, ahol természetes, másutt az erdőirtás okozza
„A világnak vannak olyan területei, ahol régen is rendszeresek voltak az erdőtüzek, de tény, hogy néhánynál ezek gyakoribbá váltak. Ilyen például a klímaváltozás miatt a szibériai tajga. Bizonyos helyeken, mint Kalifornia, Chile, Dél-Afrika, Ausztrália vagy az európai mediterrán térség, ez a normális életük része, az ottani fajok ehhez alkalmazkodtak” – mondta el a Very Important Planetnek Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. Vannak azonban olyan térségek is – tette hozzá –, ahol természetes körülmények között szinte sosem fordult elő erdőtűz, mint Brazília vagy Indonézia csapadékos vidékei, amelyeket elsősorban a farmerek borítanak lángba az erdőirtások részeként.
Mivel a trópusi esőerdőkben élő fajok nem szoktak ehhez, borzasztó pusztítást okoz köztük.
A tűz még a tőzeges talajt is kiégeti, amiből szintén irtózatos mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe. A mediterránumból érkező felvételek szintén rémisztők, de itt elsősorban a zárt, tűlelevelű faültetvények égnek, amelyek – bár többnyire őshonos fajokból állnak – monokulturás jellegük miatt könnyebben kapnak lángra, és gyorsabban is terjed bennük a tűz.
Védettebbek a természetes erdők
A szakembertől megtudtuk, hazánkban is változóban vannak az erdőtüzek egyes jellemzői a klímaváltozással összefüggésben: míg korábban főként tavasszal kapott lángra a kiszáradt vegetáció, mostanában ez nyáron is gyakran előfordul. Szokatlan az is, hogy a magasabb régiókban is erdőtűz tombol – ahogy július elején a Bükkben.
„Az erdőtüzek kockázatát azzal csökkenthetjük, ha őshonos fafajokat, amelyek zöme egyébként nem gyúlékony, változatos korösszetételben és elegyarányban telepítünk. Vagyis az erdők természetes állapotának visszaállítására törekszünk – hangsúlyozta Gálhidy László. A WWF Magyarország Erdő programjának vezetője hozzátette, azok a ligetesebb, szellősebb erdők jobban átvészelik a tüzeket, ahol elegyes a fák összetétele, és vannak bennük például tölgyek, amelyek lombja és avarja – a gyantás tűlevelekkel ellentétben” – inkább fékezi a tüzet, mint táplálja.
Borítókép forrása: Bükki Nemzeti Park
