A biodiverzitás, a természeti és néprajzi értékek megóvására születtek. Megmutatják nekünk ezek szépségeit, miközben megtanítanak bennünket a tiszteletükre. Európában több mint 110, nálunk még nincs 50 éve, hogy léteznek nemzeti parkok. Ma van az európai nemzeti parkok napja.
A világ első nemzeti parkját az Amerikai Egyesült Államokban alapították: 1872-ben jött létre a Sziklás-hegységben a Yellowstone Nemzeti Park, amiről szinte mindenki hallott már. Európa csak közel négy évtizedes lemaradással, 1909. május 24-én hozta létre az első nemzeti parkjait, Svédországban, igaz, rögtön kilencet.
1999 óta erre emlékezve tartják meg az európai nemzeti parkok napját minden év május 24-én.
Ezzel a nemzeti parkok és egyéb védett területek céljaira és jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet, és igyekeznek minél szélesebb társadalmi támogatást szerezni a természetvédelem ügyének.
De mi is az a nemzeti park?
A Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint nemzeti park olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, ennek érdekében pedig meg kell védeni mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól.
A magyar jogszabály ennél szélesebb körben értelmezi a védelemre méltó értékeket.
„Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése”– szól a paragrafus. Azaz olyan nagyobb területről van szó, ahol különleges a természetes környezet és az egyedi néprajzi, kultúrtörténeti értékek, az állam célja pedig az, hogy ezt megóvja, és a megóvására neveljen –miközben tudományos megismerésre, oktatásra és kikapcsolódásra, feltöltődésre is használható legyen.
Az első és legnagyobb
Magyarországon az első területek védetté nyilvánítása 1939-ben történt meg. Ezek a szegedi Fehér-tó, a debreceni Nagyerdő és a csévharaszti ősborókás voltak. Innen még eltelt néhány évtized, mire hazánk első és egyben legnagyobb nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban megalapították. Azóta másik kilenc jött létre: a 70-es években még kettő (Kiskunsági, Bükki), a 80-as években egy (Aggteleki), a 90-es években öt (Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Kőrös-Maros, Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly), végül a 2000-es években egy (Őrségi).
A több mint 80 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Park a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába.
A Hortobágy a pásztorközösségek által elsősorban legeltetéssel hasznosított kultúrtáj, amely az ember és a természet hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája, s mint ilyen az UNESCO kulturális világörökségi helyszíne 1999 óta. 2011-ben a nemzeti park mintegy 10 ezer hektáros területén jelölték ki Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkját, amely fényszennyezés híján lehetőséget teremt az lenyűgöző éjszakai égbolt és az éjszakai élővilág értékeinek bemutatására is.
A legkisebb – barlangokban a legnagyobb
Az 1985-ben alapított Aggteleki Nemzeti Park nem csak azzal lóg ki a többi nemzeti park közül, hogy alig több mint 20 ezer hektáros területével a legkisebb. Ez az első, és egyetlen, amelyet kifejezetten a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre, Észak-Magyarország karsztvidékén – a hajdani Gömör-Tornai- karszt részeként – a Sajó- és a Hernád folyó között. A nemzeti park területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, amelyek 1995-ben – a Szlovák-karszt barlangjaival együtt – felkerültek az UNESCO világörökség listájára.
A karsztvidék legjelentősebb és legismertebb képviselője, csodálatos cseppkő-képződményeiről ismert a Baradla-barlang, ahol akár több órás túrára is vállalkozhatunk szakképzett idegenvezetéssel, de koncerteket is rendeznek itt.
Nem mellesleg ma az országban a nemzeti park területén található az egyetlen olyan terület – a Bodrogzug -, amelyet rendszeresen elönt a víz. Természeti értékei, háborítatlansága mellett, részben ezért került fel 1989-ben, fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára.
A legfiatalabb – harmóniában a természettel
Mindössze 20 éves az Őrségi Nemzeti Park, de az Őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát.
E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvására az Őrségi Nemzeti Park ügyel.
Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét. A A nemzeti park Összesen 44000 hektáros területéből 3086 hektár fokozottan védett.
Tíz nemzeti parkunk területe több mint 480 ezer hektár, de működési területük az egész országot lefedi. Mivel mindegyik nemzeti parkunknak megvannak a maguk egyedi sajátosságai, különleges fajai, sokszínű élőhelyei, természeti képződményei, aki nyitott ezek iránt, mindegyikben megtalálja azokat a megkapó szépségeket, amelyek elvarázsolják a természetjáró embert.
Borítókép: Hortobágyi Nemzeti Park. Fotó: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz/Wikipedia
