Egyre nagyobb kereslet mutatkozik az álhúsok, úgynevezett tenyésztett húsok iránt. A legmodernebb technológiával már állati őssejtből készítenek csirkehúst, a jövőben marhát, kacsát és lazacot is előállítanának. A piac a korlátozottan elérhető termékei ellenére dinamikusan nő, 2030-ra akár 25 milliárd dolláros piaccá nőheti ki magát.
Az Upside Foods négy hónappal ezelőtt nyitotta meg kaliforniai termelési központját, ahol állati őssejtekből csirkét állítottak elő, de később más élelmiszereket, például kacsát és homárt is gyártanának – írja az Index.hu.
A sejtalapú vagy tenyésztett húsok globális piaca 2030-ra elérheti a 25 milliárd dollárt is.
Ez az 1,4 billió dollárosra becsült húspiacnak csak egy apró szelete lenne, de az élelmiszeripari cégek kulcsfontosságú szereplőként tekintenek rá az alternatív húsnak nevezett, gyorsan növekvő kategóriában. Bár a vállalatok versenyt futnak a szabadalmakért, és úgy őrzik a sejttechnológia áttöréseit, mint az aranyat, majdnem egy évtizeddel azután, hogy az első sejttel növesztett hamburgert bemutatták, a mesterségesen előállított steak megvásárlása még mindig csak a távoli jövő része.
A világon eddig körülbelül 700 ember vásárolt sejtes húst, többnyire Szingapúrban, amely az első olyan ország lett, ami 2020-ban megadta a hatósági engedélyt annak forgalmazására.
Az Amerikai Egyesült Államok nem sokkal van lemaradva Szingapúrtól. A mezőgazdasági minisztérium és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) az év végéig befejezheti a tenyésztett hús előállítására és értékesítésére vonatkozó szabályok megírását, ennek ellenére a terv még messze van attól, hogy ezek a termékek a tömeggyártás részeivé váljanak.
A sejttechnológia ellenzői szerint maga a folyamat figyelmen kívül hagyja a természetet, tudományos szempontból ráadásul kockázatos is lehet, mivel potenciális allergéneket és olyan melléktermékeket vagy hulladékot hozhat létre, amelyek biológiai veszélyt jelenthetnek.
Borítókép: Pixabay/ Pexels
