Januárban ünnepelte 100. születésnapját a BBC, amelyet a 95 éves Sir David Attenborough 1952 óta szolgál hűséggel. A brit közszolgálati médium honlapja korábban pontokba szedte a honlapján a titokban hazánkban is járt természettudós tévés életművének legfontosabb hatásait. Íme ez alapján készített összeállításunk.
Az ötvenes évek: a természetfilmek forradalma
David Attenborough 1952-ben úgy lett a BBC gyakornoka, hogy addig csupán egyetlen tv-műsort látott. 28 évesen megmutatta, a stúdión kívül is létezik tévézés, forradalmasította a filmkészítést. A „Zoo Quest” elnevezésű sikersorozat az élő stúdiófelvételeket ötvözte a helyszíni forgatásokkal, csimpánzokat, pitonokat és paradicsommadarakat hozott hirtelen testközelbe a tévén át. Bebizonyította, hogy a természetfilmek tömegeket vonzanak.
A hatvanas évek: az ember és a dokumentumfilm felemelkedése
A BBC Two-nál a felügyelete alatt készítették Európa első színes adásait, három héttel megelőzve a rivális németeket. A megrendelésére gyártották a Civilizáció című sorozatot, Kenneth Clark művészettörténész vezetésével, a kritikusok elismerését is kivívva.
Az ember felemelkedése, Jacob Bronowski humanista tudós munkája újabb mérföldkő lett a sorozatok között; a történelmi, kultúrális és tudományos dokumentumfilmek új szintre emelkedtek.
A hetvenes évek: Monthy Python Repülő Cirkusza bejárja a világot
Az immár a BBC programigazgatójaként dolgozó Attenborough újabb innovációja a vígjátékokhoz kötödik. 1969-ben megszületik a Monty Python repülő cirkusza, globalizálva az angol humort, parodisták sokaságát inspirálva a következő évtizedekben.
A hetvenes évek második fele: vissza a természetbe
Vezetőből újra felfedező lett, távoli szigetek törzseit kutatta, olyan törzsekkel találkozott, amelyek soha nem láttak európai embert. Elmerült a kultúrájukban, a Salamon-szigeteken például forgatás közben sem viselt mást, csak egy ágyékkötőt. Az emberiség sokféleségét és egyetemes értékeit világította meg, bárhol járt.
A nyolcvanas évek: Élet a Földön
A korábbi BBC-sorozatokból is ihletet merítve a hetvenes évek végétől ismét bejárta a földet, hogy immár az evolúciót és annak csodáit szemléltethesse. Az eredmény is maga a csoda, a Magyarországon is jól ismert Élet a Földön, amely újszerű kamerabeállításokkal és -technikákkal lepett meg mindenkit. Világszerte mintegy 500 millióan látták.
A kilencvenes évek: a rózsa neve
A növények magánélete című film forgatása közben bemutatta a világnak a földkerekség legnagyobb virágos növényét, és mindjárt át is nevezte. Az Amorphophallus Titanumból így lett titum arum. Más fajokat közben éppen a tévés-tudósól neveztek el: többek között egy hosszú nyakú dinoszaurusz, az Attenborosaurus is az ő nevét viseli.
A kétezres évek: A kék bolygó
Sir Davis Attenborough narrációja mellett a közelről megismerhetjük a tengerek mélységének elrejtett világát. Néhány fajt először neki sikerült megörökítenie, ilyen a Dumbo polip.
A kétezer-tízes évek: a nagy mélység
Egy újabb úttörő jellegű vállalkozás során 1000 láb mélyre merült tengeralattjáróval Ausztrália partjainál, a Nagy-korallzátony soha nem látott részeit filmre véve. Itt korábban ilyen mélységben még nem járt ember. További nagy lépést jelentett a Bolygónk, a Föld 2 forgatása ultra HD-ben.
Napjainkban: a természet védelme
A 95 évesen is aktív Sir David saját elmondása szerint annak idején nem elsősorban a természet védelméért, hanem a megfigyeléért, élvezetéért kezdett bele nagyhatású filmjeinek készítésébe.
De ahogy telt az idő, arra lett figyelmes, hogy a filmezett állatvilág és az élőhelyek veszélybe kerültek.
A munkájában így középpontba került a környezetvédelem, ezért a természet szépségeit egyre inkább azért akarja megmutatni, hogy a megőrzésükre sarkalljon.
Kiemelt kép: David Attenborough. Fotó: Flickr
