Úgy látszik, idén egy klímavészhelyzetet és ökológiai problémákat mélyen érintő alkotás tarolhat az Oscar-gálán. Lássuk, milyen fontos, a Föld pusztulását érintő témák kerülnek elő a Dűnében.
Frank Herbert 1965-ben írta meg Dűne című főművét, amiből több filmes adaptáció készült, míg tavaly megjelent egy nagyszabású alkotás Denis Villeneuve rendezésében. Olyannyira jól sikerült a mozi, hogy a legtöbb szakértő az idei Oscar-gálán díjesőre számít.
Miért érdekes ez egy zöld portálnak? Mert úgy tűnik, egy olyan alkotásról beszélnek majd sokat, aminek fő témája valójában nem Paul Atreides élete, hanem klímavészhelyzetet. De mik a legfontosabb érintett problémák a történetben?
Az alábbiakban spoileres elemzésünk következik.
A Föld kifosztása
A filmben és a könyvben is hangsúlyos szerep jut az Arrakisnak, itt játszódik a cselekmény nagy része játszódik. A könyvben egy elég részletes függeléknek is jutott hely, amiben az egész bolygó ökológiáját részletezte Herbert, térképekkel, jegyzetekkel. A film ebből sok mindent visszaad: szárazság és rendkívül súlyos vízhiány sújtja a helyieket, amivel a maguk módján próbálnak megküzdeni.
A film talán legnagyobb hiánya pont itt jön ki: Liet Kynes a könyvben elég részletesen ábrázolt karakter, sokat megtudunk a motivációiról. Paleontológus és ökológus egyben, aki mindent feláldoz az Arrakisért és a fremenekért, sokat beszél a bolygót érintő problémákról. A film ebből nagyon keveset ad vissza, de lesz még folytatás, lehet, hogy felbukkan még Kynes karaktere.
Az Arrakis-szal szemben a Caladan nevű bolygó – amit Letóék a császár parancsára elhagyni kénytelenek –, dúskál a növényzetben, több óceánja és tengere is van.
A történet szerint egyébként a Földet maga mögött hagyta az emberiség, ilyen, gyarmatosított, benépesített bolygókon él mindenki. Nem nehéz tehát megérteni a szerző jóslatát, vagy inkább aggályát: a Caladanon az látható, hogy milyen volt, az Arrakison pedig az, mire számíthatunk a bolygónkon Herbert szerint. Igaz, a film keveset foglalkozik a Caladannal, az Arrakis annál jobban visszaadja a könyves hangulatot.
A vízhiány
Szinte magunk is szomjasok leszünk, ahogy Paulék az Arrakis a sivatagjában próbálnak túlélni.
A fremenek vízszerzési technikái; a cirkoruha, a sátor és a többi tudományos szempontból a legizgalmasabb megoldások. Akár el is tudjuk képzelni, hogy egyszer, nem is olyan sokára, valamilyen, ma még nagyon furcsának látszó technológiával lesz kénytelen minden csepp vízért megküzdeni az emberiség.
Azt csak remélhetjük, hogy egymás leköpése sosem lesz a tisztelet jele, és azt is, hogy másik testéből származó vizet nem kell értéknek tekintenünk.
Az Arrakis lakói egyébként olyannyira megszokták már a vízhiányt, a homokférgek elpusztulnak tőle, bizonyos állatok pedig egy-két korttyal is rengeteg ideig húzzák. A fremeneknek is kicsi már a vízigényük, minden bizonnyal testük ennyire megváltozott a vízhiányos idők alatt.
Ne feledjük: a sztori közel 50 éves, azóta még rosszabbul áll az emberiség a vízzel.
Fűszer = olaj és hasis
A sivatag mélyén rejtőző, a nagyhatalmak által vágyott, a szegények által bányászott anyag, ami az utazáshoz kell, a Dűnében fűszer néven fut. A valóságban ezt úgy hívják, olaj. Rengeteg háború, értelmetlen öldöklés kirobbantója, amiért leginkább a legszegényebbek haltak meg. Ebben a tekintetben nem nehéz párhuzamot vonni a Közel-Kelet és az Arrakis között.
A történetben a fűszernek erős hallucinogén hatása is van; a Közel-Keleten erre a célra szolgáló anyagokban is hemzseg több ország, például Irak és Afganisztán.
Csak az első résznél járunk
Fontos, hogy ez a film az első Dűne-könyv első feléből készült. Hátra van még minimum egy rész, de az is lehet, hogy az alkotók nem elégszenek meg ennyivel, hanem sorra veszik az egész univerzumot.
Ha így lesz, talán még a nézők közül is egyre többen kezdenek majd foglalkozni a klímavészhelyzet témájával. Igaz, egy hasonló, monumentális filmet több évig készítenek, ez idő alatt pedig még inkább kihasználjuk az ̶A̶r̶r̶a̶k̶i̶s̶t̶ a Földet.
Így csak azt reméljük, hogy addigra senki sem köpködve jön ki a moziból az utolsó rész után.
