Nem csak szakképzett dolgozókat, de még képzetlen idénymunkásokat is nagyon nehéz találni Magyarországon és a vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium. Bár a vállalkozók a magasabb fizetésekkel is igyekeznek kompenzálni, hogy a mezőgazdaság elvesztette a fiatal dolgozók érdeklődését, a munkások elöregedést sem sikerült megállítani. A termés mennyiségére és minőségére pedig direkt hatással van, hogy van e elég munkás – írja a Pénzcentrum.hu.
A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz.
Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.
Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, az esetek 80-90 százalékban csak betanított munkaerőt találnak a munkáltatók, és még a körükben is problémát okoz a munkaerőhiány.
A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat – az alkalmazottak zöme 50 év feletti. Még az sem segített a dolgozók elöregedésén, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.
Egy napszámos az északkeleti országrészben csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, havi 20 munkanapra vetítve ez 160-200 ezer forint. Az ország középső és nyugati részében viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki nem megy a földekre. A külföldi vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium, már az ukrán és a román kezek is inkább Nyugat-Európában termelnek.
Borítókép: Pixabay/congerdesign
